Eurázsia korszaka jöhet az új szabadkereskedelmi megállapodással

2020. november 28-án Shanghajban a Fudan Egyetem és a Silk Road Think Tank Association (SRTA) szervezésében rendezték meg a negyedik „Övezet és Út és nemzetközi együttműködési” Fórumot (idén speciálisan on-line verzióban) ahol a nyitó előadásában Csizmadia Norbert – Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány kuratóriumi elnöke, valamint a sanghaji Fudan Egyetem Fejlesztési Intézetének nemzetközi tanácsadó testületületének szakértői tagjaként - beszélt a geofúzió fontosságáról, Eurázsia korszakáról, az Övezet és Út kezdeményezés jelentőségéről, valamint a most megkötött Átfogó Regionális Partnerség (RCEP) szabadkereskedelmi megállapodás jelentőségről. Másnap a Kossuth Rádió vasárnap reggeli újságjában nyilatkozott ezek fontosságáról.

Az Övezet és Út kezdeményezés lényege, hogy a fejlődés tengelyét a tengerekről szárazföldre helyezze vissza, valamint, hogy Európa és Ázsia összekapcsolódásával visszaszerezze Eurázsia egykori gazdasági, társadalmi, kulturális, és politikai jelentőségét.

Kifejtette, a mostani korszakunk az összekapcsoltságról, a komplexitásról, a fenntarthatóságról és geoökonómiáról szól, amelyet a mostani 15 ország által aláírt szabadkereskedelmi megállapodás még jobban megerősített. Ez a megállapodás egy fontos gazdasági, kereskedelmi oktatási, egészségügyi, digitális és kulturális együttműködés, amely ugyanúgy Eurázsiának.

Ha globális szempontból nézzük ennek a megállapodás lényegét, melyet Kína, Japán, Dél-Korea, 10 délkelet-ázsiai ország (Thaiföld, Kambodzsa, Laosz, Mianmar, Indonézia, Malajzia, Szingapúr, Vietnám, Fülöp-szigetek, Brunei – azaz az ASEAN délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége), valamint Ausztrália és Új-Zéland írtak alá, az országok közötti együttműködést erősíti.

Ha Kína oldaláról nézzük, akkor azt mondjuk, hogy az Övezet egy Út kezdeményezéshez (a program meghirdetésekor 64 ország csatlakozott) mára 125 ország a tagja és számos kereskedelmi, infrastrukturális, logisztikai kulturális, tudományos, gazdasági pénzügyi digitális, zöld és egészségügyi megállapodás és együttműködés köttetett. Az Övezet és Út kezdeményezés három tengeri és három szárazföldi útvonalból áll, melynek ugyanúgy része a Kína-Indokínai gazdasági folyosó, ahogy Európát (és ezen belül Magyarországot) is összekötő eurázsiai gazdasági folyosó. Az Övezet és út, vagy más néven „Új Selyemút” hazánkat három oldalról is érinti, így nemcsak Magyarország, de az egész kelet-közép-európai régió rendkívül fontos szerephez jut az eurázsiai összekapcsoltságnak - hangsúlyozta.

Hozzátette, Kínának hosszú távú geoökonómiai programja a békés felemelkedésről szól, amely szorosan kapcsolódik a mostani szabadkereskedelemi megállapodáshoz. A térségben pedig egyetlen ország lépett vissza a megállapodásból az utolsó pillanatban: India, aki 2020. februárjában aláírta a „Blue Dot” együttműködést az Amerikai Egyesült Államokkal. India kereskedelmi forgalma háromszor akkora az Amerikai Egyesült Államokkal, mint Kínával, azonban azt gondolom, hogy hosszútávon India ugyanúgy részese egy Eurázsiai szuperkontinensnek, és idők kérdésé, hogy India is csatlakozzon az átfogó partnerségi programhoz.

És mi a helyzet Európával? Hogyan viszonyul a szabadkereskedelmi övezet létrehozásához, és egyáltalán érinti-e kontinensünk bármiféle szempontból is ez a mostani megállapodás? A válasz igen, de Európa nyugati része a narratívák tekintetében fordítva ül a lovon, hiszen azt gondolja, hogy még az atlanti korszak részese, amely szimbolikusan Kolumbusz felfedezésével indult, és szimbolikusan az Amerikában található Kolumbusz szobrok ledöntésével zárult, mintegy 500 évet átölelve.

Kifejtette: több központú világrendben élünk. Magyaroroszág európai országok közül, és az EU tagjaként 2011-ben elsőként ismerte fel az új világrend és a kelet felemelkedését, az összekapcsoltság jelentőségét és elsőként csatlakozott az új típusú együttműködéshez.

A keleti nyitás politikáját számos nemzetközi szerző és geopolitikai gondolkodó elismeri, köztük Parag Khanna vezető geostatégiai gondolkodó, aki a Future is Asian című könyvében megfogalmazta 2019. januárjában is. Vagy épp 2020. januárjában, a Müncheni Biztonságpolitikai Fórumon, amely idén a „Nyugat nyugtalansága” címet kapta, előreveítette a folyamatokat, különösen a COVID-19 globális megjelenése előtt, és a világjárvány még jobban felerősítette a trendeket.

Akárcsak október végén, a Magyar Nemzeti Bank által szervezett második Eurázsia Fórumon, ahol a meghívott vezető nemzetközi szakértők is elismerték az eurázsiai együttműködés fontosságát, mind pénzügyileg, mint gazdaságilag, mind geopolitikailag és a fenntarthatóság szempontjából egyaránt. Európa számára ugyanúgy fontos az eurázsiai összekapcsoltság, hiszen ahogy (Bruno Macaes író fogalmazott „Eurázsia hajnala” című könyvében, melyet magyarul a Pallas Athéné Könyvkiadó jelentetett meg) gyengül Európa, úgy erősödik Eurázsia. A mostani átfogó gazdasági partnerségi szabadkereskedelmi megállapodás (RCEP) a globális GDP mintegy 30 százalékát jelenti.

Amerikával ugyanez a helyzet, hiszen korábban Amerikának volt egy csendes-óceáni kereskedelmi megállapodása (TPP), amelyből kilépett, és a két ország közötti kereskedelmi és technológiai versengés váltotta fel.

A világtérképünk arrébb tolódott, amíg korábban Európa volt a térkép közepén, addig ma Eurázsia (Írországtól Japánig tartó kontinentális terület, amely 55 millió négyzetkilóméter kiterjedésű, 9000 km hosszúságú összefüggő egység, a Föld területének 36 %-a, és Földünk lakosságának kétharmada) található a térkép közepén - hangsúlyozta.

A jövő eurázsiai, hosszútávú és fenntartható, amely nemcsak környezeti fenntarthatóságot, de a társadalmi, gazdasági, pénzügyi, digitális fenntarthatóságot is magában foglalja.

Hogy adhat lökést a mostani világgazdaságnak egy ilyen fajta erő és együttműködés megjelenése? A mostani RCEP megállapodás azt az üzenetet hordozza, hogy fontosak a regionális együttműködések. Új átfogó térségi gazdasági partnerségeké lesz a jövő, mint Európa középső és keleti részén a 17+1 együttműködés (A Balti-tengertől az Adriai és Fekete-tenger közötti terület), vagy a V4 visegrádi együttműködés, és egy hosszú távú egységes eurázsiai együttműködés az Atlanti-Óceántól a Csendes Óceánig. Mert ez az új eurázsiai korszak megszületett, és egyre jelentősebb lesz... egy új korszak hajnalán.