Ez az ország lett a világ legnagyobb ópiumtermelője

Afganisztán és Mianmar hagyományos „nagyhatalom” az ópiumtermelés terén: 2020-as adatok szerint az ópium előállításához felhasznált mák termesztésére globálisan használt mintegy 294 ezer hektárnyi termőföld több mint háromnegyede (224 ezer hektár) Afganisztánban volt, amit Mianmar követett körülbelül 29 500 hektárral. Az összes többi országban együttvéve közel 41 ezer hektár volt ebből a célból hasznosított, vagyis Afganisztán és Mianmar együttes részesedése a világ ópiumtermelésre használt földterületeiből mintegy 86 százalékot tett ki.

Mianmar azonban idén megelőzte Afganisztánt, miután 2022 áprilisában Afganisztánban a Talibán betiltotta a máktermesztést és a kábítószer-termelést, aminek eredményeként 2023-ban becslések szerint 95 százalékkal csökkent az ópiumtermelés az országban.

Mianmarban emellett három éve folyamatosan nő a mák termesztésének, illetve az ópium termelésének mértéke, mivel a 2021 februári katonai puccs óta tartó polgárháború miatt az ország gazdasági helyzete és általános stabilitása romlik, emiatt pedig felértékelődik az ópiumtermesztés mint bevételi forrás.

Mianmarban évtizedek óta állítanak elő ópiumot, ami hagyományosan a kormány ellen lázadó csoportok bevételi forrásának számít. Szintén hagyományosan jelentős ópium- és heroinforrás a Mianmar, Thaiföld és Laosz határainak találkozásánál található terület, az úgynevezett Arany Háromszög.

Mianmar ópiumtermelő központja Shan állam, ahol hónapok óta heves összecsapások zajlanak egy etnikai kisebbségeket tömörítő szövetség és a katonai junta között. Az ENSZ jelentése szerint itt, valamint a szintén lázadóknak otthont adó Chin és Kachin államokban nőtt a leginkább a máktermesztésre használt termőföldek kiterjedése. Valószínűsíthető, hogy amennyiben a harcok intenzitása fokozódik, az ópiumtermelés mértéke is nőni fog. Az afganisztáni tilalom, amennyiben tartós marad, a globális opiátmennyiség csökkenését eredményezheti, ami tovább ösztönözheti az ópiumtermelést Mianmarban.

Mianmarban az ópiumtermesztésre használt földterületek nagysága az elmúlt mintegy negyed évszázad során hullámzó volt. 2013-ban egy csökkenő trend vette kezdetét: az akkori közel 58 ezer hektár 2020-ra mintegy 29 500 hektárra csökkent. 2021-ben aztán ismét némileg nőtt a felhasznált terület mérete, 2022-ben már mintegy 33 százalékos volt a bővülés, 2023-ban pedig becslések szerint 18 százalék. A máktermelésre használt termőföldek összesített mérete immár kb. 47 100 hektár. A termelés is egyre hatékonyabb, aminek eredményeként becslések szerint 2001 óta jelenleg a legnagyobb a megtermelt ópiummennyiség az országban. 2021-ben hektáronként 14 kilogramm ópium volt a hozam, 2022-ben már közel 20 kilogramm, 2023-ban pedig hozzávetőleg 23 kilogramm.

Becslések szerint 2023-ban 1080 tonna ópium volt az országos termés; ez 36 százalékos növekedés az előző évhez képest, és a 2001-es 1100 tonna óta a legnagyobb mennyiség.

Mindez mutatja a termelési módok fejlődését: az illegális máktermesztés Mianmarban és Délkelet-Ázsiában hagyományosan vidéki földművesek kisméretű termőterületein zajlott alacsony hatékonysággal, az éves földművelési ciklus részeként, és részben saját felhasználásra. Mindez azonban változóban van; egyre nagyobb szerep jut a kifinomultabb termelési módoknak és technológiáknak, mint például a mák sűrűbb és hatékonyabb ültetése, műtrágya használata, valamint öntözési rendszerek alkalmazása.

A teljes opiátgazdaság bruttó értéke – amely magában foglalja mind a belföldi fogyasztást, mind az ópium és a heroin exportját – Mianmarban 2023-ban becslések szerint 1-2,5 milliárd dollárt tett ki, ami az ország 2022-es GDP-je mintegy 2-4 százalékának felel meg.

Az ópiumtermelésen kívül a szintetikus drogok (különösen a metamfetamin és a drogként is használható ketamin) előállítása terén is növekedés figyelhető meg az országban. Mint azt a kábítószerrel való visszaélést ellenőrző mianmari központi bizottság vezetője a közelmúltban elismerte, a szervezet erőfeszítései a drogkereskedelem felszámolására eredménytelennek bizonyulnak.

Az Oeconomus Intézet teljes elemzése az alábbi linken keresztül elérhető.