Az infláció a feketepiacon forgó drogtermékek árát sem hagyta érintetlenül. Nézzünk körbe tehát a drogok világában! Mennyiért lehet felpörögni vagy ellazulni ma Magyarországon? Cikkünk elkészítéséhez a Nemzeti Drog Fókuszpont éves jelentését, illetve aktív drogfogyasztók beszámolóit használtuk fel.
A magyar középosztály körében a marihuána, a különböző amfetaminszármazékok és a kokain a legnépszerűbb drogok. A tévhitekkel ellentétben a szerhasználók általában olyan aktívan dolgozó, biztos egzisztenciával rendelkező polgárok, akik a heti túlhajszoltságból eredő feszültségeket és fáradtságot valamilyen kábítószer segítségével vezetik le.
A drogok iránti növekvő kereslet lelki és társadalmi okairól könyvtárnyi irodalom született az utóbbi években. Mi a szociológiai megfejtések felkutatása és interpretálása helyett csupán arra keressük a választ, hogy mennyit emelkedett a drogok ára az utóbbi években. A 2018-as ( a covid és a háború kitörése előtti utolsó békeév) és a 2023-as év árait hasonlítjuk össze és vonunk egy egyszerű mérleget.
Örökzöld fű
A kétezres évek elején valóságos drogforradalom zajlott le Magyarországon. Az amfetaminszármazékok alapjaiban alakították át a szórakozási szokásokat, a fű pedig amellett, hogy partidrogok hatása alól segített „lejönni” a hajnali órákban, széles körben a legnépszerűbb rekreációs droggá is vált.
A magyar fiatalok azóta is legkorábban a középiskolában, legkésőbb az egyetemen szerzik meg első tapasztalataikat a marihuánával. A fogyasztók köre pedig évről évre bővül, ez a folyamat pedig nem elválaszthatatlan attól, hogy Európában egyre több országban vált legálissá vagy féllegálissá a kannabisz birtoklása és használata.
A fű hosszú ideig relatíve olcsónak számított, a kétezres évek elején még 1200 és 2000 forint közötti áron lehetett hozzájutni egy grammhoz. Az árak végül 2000 – 2500 forintos árszinten stabilizálódtak és majdnem egy évtizedig változatlanok maradtak. A dílerek a nagyobb haszon reményében legfeljebb az összetétellel és a vásárolt drogmennyiség valós súlyával trükköztek: az egy grammként eladott fűmennyiség gyakran csak 0,8 gramm volt, amit kreatívan egy „pakk”-nak neveztek, illetve a csomagba gyakran beleszórták a törmeléket és a szárat is, hogy kijöjjön a mennyiség.
Ma egy gramm marihuána 3500 és 5000 forint között van. Az ár pedig attól függ, hogy a szerhasználó mekkora mennyiséget vásárol, illetve, hogy milyen kapcsolatban áll a dílerrel. A közvetlenebb, baráti viszony és a nagytételben – 10 gramm felett – történő vásárlás jelentősen mérsékelheti az árakat.
A kedvezmény azt jelenti, hogy a végső ár közelebb áll a 3500-hoz, mint az 5000-hez. Az úgynevezett átlagvásárló azonban jórészt 4500 forintért jut egy grammhoz.
Forrásaink elmondása szerint azonban az áremelkedés mellett a fű minősége – TCH tartalma – is javult, illetve pénzünkért ma már valóban egy grammot kapunk.
A Magyarországon forgalomba kerülő marihuána jellemzően itthoni termesztésből származik. Rendőrségi jelentések szerint hazánkban nem jellemzőek a nagy ültetvények, felderített termesztők – akik a legtöbb esetben fogyasztók is – általában csak néhány tucat tövet nevelgetve termelték meg az eladnivaló árut.
A hazai előálljtás felfutását segítette a megnövekedett kereslet, illetve az, hogy a kannabiszt a legtöbbi droghtípushoz képest is körülményes a határokon átjuttatni. Pontosabban fogalmazva a rentábilis mennyiség túl nagy, ami nehézkessé teszi az országok közötti szállítását.
Az árak kapcsán azonban az igazi meglepetés, hogy Budapesten drágább a fű, mint Párizsban, Amszterdamban vagy Koppenhágában. A francia fővárosban egy grammért 8-10 euró kérnek el, míg Hollandiában általában 10 euró az alapmennyiség.
Koppenhága Christiania néven ismert területén 50 koronáért lehet venni egy grammot a jellemzően bevándorló hátterű árusoktól.
Átszámolva tehát 3800 és 3000 forint között lehet venni egy grammot, ami elmarad a budapesti 4-5 ezer forintos ártól.
Mindettől függetlenül a Budapestre érkező nyugati turisták körében köztudott, hogy nálunk gond nélkül hozzá lehet jutni a fűhöz. Persze a Godzsu-udvar környékén időnként iszonyatos csalódások is érik a külföldi vásárlókat, amikor némi zöldfűszert kapnak pénzükért kannabisz helyett.
Az elitdrog
A kokain kifejezetten elitdrog, amelynek fogyasztása minden időben drága mulattságnak számított, ezért általában a tehetősebbek engedhették meg maguknak használatát. Az infláció azonban képes volt följebb srófolni az amúgy is magas árakat. A dráguláshoz hozzájárult a forint gyengülése is, ugyanis a kokaint külföldről, jellemzően Spanyolországból, Hollandiából vagy közvetlenül Dél-Amerikából szállítják Magyarországra. A terjesztőknek tehát ugyan azért a mennyiségért több forintot kellett adniuk, mint korábban, így a végfogyasztóknak is drágábban kapták az anyagot.
A piac törvényei tehát a drogpiacon is érvényesek.
Az árak és a minőség azonban ellentétes irányú mozgást végeztek a kokain esetében. A hígítás, azaz a por felütése vált elterjedt módszerré. Kokainhasználók elmondása szerint néhány éve egy gramm is elég volt egy este, ma legalább kettőre van szükség ugyan annak a hatásnak az eléréséhez.
Az árak alakulása pedig azt mutatja, hogy míg korábban (2018) egy gramm kokain 20 és 30 ezer forint között mozgott, ma 30 és 40 ezerbe kerül. Az áramalkedéshez minőségromlás is társult, ami így még költségesebbé tette a kokainozást. Forrásaink szerint egy közepesen jó anyag 30 ezer, az igazán jó kokainért pedig szemrebbenés nélkül elkérik a 40 ezret, illetve alkalmanként többet is.
A drágulás ellenére azonban a kokain nagyon népszerű. Közel sem igaz az, hogy a huszonévesek hóbortjáról lenne szó, a középkorúak (40-50-60- as korosztály) körében is sokan élnek vele, ha némi mesterségesen előidézett természetes hatású boldogságérzetre vágynak. A fűvel ellentétben azonban a kokain kifejezetten addiktív, illetve az egészségre gyakorolt káros hatása is sokkal gyorsabban jelentkezik.
Gyorsi
Az amfetaminszármazékokról már írtunk a fűvel és a drogpiaci robbanással összefüggésben. Az amfetamin és a metamfetamin közötti különbséget most nem boncolgatjuk, elég azt tudni, hogy ennek a drogtípusnak számtalan variációja kapható a piacon: MDMA kristály, ecstasy tabletta, speed a legismertebbek, illetve a leghasználatosabbak hazánkban.
Ezek a szerek az úgynevezett partidrogok, tabletta, por és kristály formájában kaphatóak és fogyaszthatóak. Az amfetaminszármazékok ára a fűhöz hasonlóan relatíve alacsonynak számított mindig. Ez még ma is így van, annak ellenére, hogy az előállításukhoz szükséges alapanyagok, illetve a késztermék egyaránt külföldről, jellemzően Hollandiából érkezik hazánkba.
Az ecstasy tabletta ára ma 3000 forint, 2018-ban még 2500 volt. Az MDMA grammja 10 ezerről 15 ezerre emelkedett, a speed grammja 3000 forint, míg 2018-ban 2000-ért is hozzá lehetett jutni. Azt ki kell emelni, hogy a jó minőséget ezen termékek esetében is meg kell fizetni, tehát az amfetaminszármazékok esetében is lehetnek árkülönbségek, attól függően, hogy milyen az anyag. Drasztikus diferenciáról azonban szó sincs, alapvetően olcsó drogokról van ugyanis szó. Nem véletlen, hogy az egészségkárosító hatásuk is gyorsan jelentkezik, néhány év alatt már jelentős károsodást lehet elszenvedni. Ez persze függ a fogyasztott anyag milyenségétől, a használkat gyakoríságától, illetve az életmódtól.
Régi idők drogjai és a dizájnerek
A heroin mára majdnem teljesen kikopott a piacról. Ennek egyik oka, hogy a különböző helyettesítőtermékek sokkal olcsóbbak, miközben a heroin grammja 2018 óta 12 ezerről 30 ezerre emelkedett. Szerhasználók szerint azonban az eredeti heroin hatása semmihez nem hasonłtható. A probléma az, hogy egy átlag heroinista hamar eljut arra a szintre, hogy az olcsóbb anyag is megteszi.
A klasszikus „Trainspottingos” heroinisták világa azonban mára leáldozott. Az olcsóbb anyagok pedig sokkal hamarabb végeznek a szerhasználókkal, mint bármi korábban. A témáról számtalan érdekes dokumentumfilm található a világhálón. A Pesty László „Lacikáék heroinoznak” című filmje több részben mutatja be, hogy miként alakult át a heroinhasználók világa.
A varázsgomba és általában a pszichedelikumok ára szinte semmit nem változott az utóbbi években. Ez részben annak tudható be, hogy a szer használata után a fogyasztó „elfárad” az élménytől, egy ideig biztos nem akar újra elmerülni a színes élményekben.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy füvescigi elszívása után még neki lehet állni autót szerelni, ételt főzni, elmenni a gyerekért az oviba, varázsgomba vagy LSD hatása azonban hosszú órákig kitart, illetve kétséges, hogy a delikvens az ámuldozáson kívül képes vagy akar-e mást csinálni.
A varázsgomba grammja szárral és kalappal együtt 3 ezer forint. Az LSD bélyeg ára szintén 3 ezer. Ezek a szerek 2018 előtt és után is ennyiért cseréltek gazdát.
Végül néhány szó a dizájner drogokról és a bio-fűről. Ezeknek a szereknek az ára szintén nem változott már hosszú idő óta. Ez a változatlanság azonban teljesen más okokra vezethető vissza, mint a pszichedelikumok esetében. A szerhasználók napi szinten vásárolnak és fogyasztanak a kemikáliákat, a függők napi rutinja az anyag megszerzésére korlátozódik.
Amikor van cucc, használják, amikor nincs, akkor azon ügyködnek, hogy legyen. Ördögi kör. A dílerek pedig abban érdekeltek, hogy minél gyorsabban túladjanak a szereken, még mielőtt tiltólistára kerül az anyag.
Egy gramm szintetikus fű ára 1000 forint. Valamilyen növényre csepegtetett kemikáliáról van szó, amit cigarettába kell tekerni. Időnkjént a sima fűhasználók is jégre futnak és bio-füvet szívnak a természetes marihuána helyett.
Egy kétgyermekes apuka beszámolója szerint egy slukk után le kellett tennie a cigarettét, majd a követlező egy órában a földön fekve próbálkozott újra összeilleszteni a személyisége darabjait. Mikor három óra múlva teljesen kitisztult, a WC lefolyóban landolt az anyag. Ezeket a szereket ugyanis jellemzően a társadalom perifériáján élők fogyasztják. Akik számára az egyetlen szempont, hogy teljesen "kiessenek". Bárki számára elérhető drogokról van szó, megfizethető, azonban az egészségkárosító hatása minden más drognál erősebb.
A drogok ára általában lassabban emelkedik, mint a legális piac termékei, a drogpiac nem inflációkövető. Ez még akkor is igaz, ha tudjuk, hogy a drog árrugalmatlan, azaz nem vesznek belőle kevesebbet azért, mert megemelték az árát.
Informátoraink elmesélése szerint pedig a fogyasztókat Magyarországon nem üldözi a rendőrség. Az otthon csendben szívogató stonerek kriminalizálása nincs gyakorlatban. A hatóságok a dílereket, a csempészeket és a gyártókat fenyegetik leginkább. A büntetési tételek azonban szigrúak, a csekély mennyiséget meghaladó adag birtoklása hosszú börtönéveket vonhat maga után.
Nem éri meg tehát kockáztatni. A büntetés elkerülése esetén ugyanis még mindig számoln kell a drogok egészségkárosító hatásaival. Az egészségünk helyreállítása pedig sokba kerül.
Zárásként a Félelem és reszketés Las Vegasban című film egyik tételmondatát idéznénk:„Az ügyvédem sose volt képes elfogadni azt a véleményt, amit gyakran hangoztatnak korábbi narkósok. Sokkal jobb kedved lehet drog nélkül, mint azzal!”
