Felértékelődhet Magyarország szerepe a vasúti áruszállítás terén

Új vegyesvállalat

Egy új orosz – osztrák – magyar vasúti áruszállításra specializálódott vegyesvállalat létrehozásáról írtak alá szándéknyilatkozatot a Rail Cargo Grup leányvállalata a Rail Cargo Hungaria, az RZDL Europe Kft. és a CER Cargo Holding Zrt. kedd este Budapesten a Pénzügyminisztériumban.

Az újonnan létrehozandó vállalat célja a Kína és Európa közötti vasúti áruszállítás erősítése, és szorosan kapcsolódik a Záhonyban és a Budapest-Belgrád vasútvonalon zajló illetve már végrehajtott vasúti fejlesztésekhez. Az együttműködésen két éven keresztül dolgoztak – tudtuk meg az aláírás alkalmából tartott sajtóeseményen.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, Dmitry Murev, az RZD Logistics vezérigazgatója, Clemens Först, a Rail Cargo Austria igazgatósági tagja és szóvivője, Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár, Tokarev Vlagyimir Alekszandrovics, Oroszország közlekedési miniszter-helyettese, Varga Mihály pénzügyminiszter és Horváth László, a CER Cargo Holding igazgatósági elnöke a szándéknyilatkozat aláírásán (kép forrása: MTI)

Fontos csomópont lesz Záhony

Varga Mihály pénzügyminiszter kiemelte, hogy a Záhony Logisztikai és Ipari Övezetben megindítják a Kína és Európa közötti árufuvarozási szolgáltatásokat, ezáltal Záhony nemcsak Magyarország, hanem az egész Európai Unió egyik fontos áruforgalmi csomópontjává válik. A kelet-magyarországi határon zajló fejlesztések kapcsán érdemes kihangsúlyozni, hogy Magyarország elsők közt csatlakozott a kínai Egy övezet, egy út projekthez aminek célja a szabad és akadálymentes kereskedelem a keleti régió országai és a nyugat között - fogalmazott a pénzügyminiszter.

Az elmúlt évek két fontos fejlesztése, azaz a záhonyi logisztikai központ létrehozása és a Budapest – Belgrád vasútvonal fejlesztése is hozzájárul ahhoz, hogy felértékelődjön Magyarország szerepvállalása a Kelet és a Nyugat országai közötti kereskedelem lebonyolításában – húzta alá a tárcavezető.

Sikeres a keleti nyitás

2010-ben hirdette meg Magyarország a keleti nyitás politikáját az ázsiai gazdasági térséggel való magyar kapcsolatok erősítése érdekében - hangsúlyozta.

Az elmúlt 10 évben 28 százalékkal bővült a hazánk és a tőlünk keletre eső államok közötti kereskedelmi forgalom, ami meghaladja a teljes külkereskedelem növekedésének volumenét – ismertette. Ázsián belül, 2020-ban a Kína felé irányuló magyar export az előző évhez képest 24 százalékkal bővült, míg az onnan hazánkba érkező import 26 százalékkal növekedett – tette hozzá. Kiemelte, hogy az áruforgalom növekedése mellett Kína mint fontos befektető is jelen van hazánkban. Jelenleg 16 ezer munkavállalót foglalkoztatnak itthon kínai cégek és a Magyarországra érkező kínai befektetések értéke meghaladja az 5 milliárd dollárt.

Kína mellett Kazahsztánt és Oroszországot is kiemelkedő ázsiai partnerként jelölte meg Varga Mihály. A Kazahsztán felé irányuló magyar export 58 százalékkal nőtt 2019 és 2020 között. Az orosz magyar kétoldalú kereskedelem pedig 50 százalékot meghaladóan bővült idén az első kilenc hónapban az egy évvel ezelőtti adatookhoz képest.

A vasút évei jönnek

Az ünnepélyes aláíráson Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kiemelte, hogy a következő évek a vasúti fejlesztésekről fognak szólni, hiszen a szállítmányozással szemben támasztott klímavédelmi célokat és a károsanyag kibocsátásra vonatkozó követelményeket csak jól működő vasúti infrastruktúra és vasúti hálózat mellett lehet teljesíteni.

Kiemelte, hogy az Európa és Ázsia közötti áruforgalom következő években várható emelkedése pedig indokolttá teszi a vasúti árukapacitás növelését.

A fenti célok érdekében az infrastruktúra mellett a gördülőállomány fejlesztése is elengedhetetlen – hangsúlyozta.

Az eseményen orosz részről az orosz közlekedési miniszter-helyettes Vlagyimir Tokarev is részt vett, aki szintén kiemelte az Ázsia és Európa közötti vasúti árufuvarozás fejlesztésének a jelentőségét és megköszönte az együttműködésen dolgozók munkáját.