Palkovics László: cél, hogy Magyarország Közép-Európa logisztikai központja legyen

Pénteken megtörtént az első kapavágás a Budapest-Belgrád vasútvonalon, várhatóan mikorra fejezik be a munkát? Mennyi lesz a végösszeg? 

 Minden rendben halad, a projekt megkezdésétől kezdve hatvan hónap volt beütemezve a tervezésre és építkezésre, azaz 2025-ben fejeződnek majd be a munkálatok. Kiskunhalason pénteken elkezdődött az építési szakasz, folyik a sínek felszedése, alapozás.

Nem változott a költségvetés sem, 578 milliárd forint lesz a végösszeg.

Összesen mennyi pénzt tervez az állam vasútfejlesztésre költeni? 

 Az infrastruktúra fejlesztése és a gördülőállomány cseréjére alsó hangon hatezer milliárd forintot szánunk. A költségekhez mintegy 3000 milliárd forintnyi uniós forrás is hozzájárul, de a kiadások többségét a magyar állam fedezi.

A következő nagyjából tíz évben ezt az összeget muszáj lesz elkölteni, mert a folyamatos korszerűsítések ellenére a vasút állapota még mindig messze van attól, mint amilyennek lennie kellene, és amekkora jelentősége a jövőben lesz. Színvonalasabban kell kiszolgálnunk az utasokat, hogy többen válasszák a vonatközlekedést.

Magyarországot Közép-Európa logisztikai, elosztó központjává szeretnénk tenni, ehhez is minőségi infrastruktúra kell. Ma már nem szokás kizárólag közúton fuvarozni, egyre nagyobb arányban szól minden a vasúti áruszállításról.

Milyen fejlesztésekre lesz elég ez a rengeteg forrás? 

 A vasúti stratégiánknak több eleme van. Egyik a meglévő hálózatok felújítása, hogy azokat hatékonyabban tudjuk használni. Foglalkoznunk kell a személyszállítás fejlesztésével, jó példa erre az elővárosi vonalakkal kapcsolatos terv. Ahogy már említettem,

szükség van a gördülőállomány felújítására, és a teherlogisztikai rendszer fejlesztésére. Utóbbi egyébként már folyamatban van, épülnek a nagy konténerátrakó terminálok.

Most hagytunk jóvá egy beruházást Záhonyban, ami az ottani terminál teljes átalakítását fedezi. Épül Debrecenben is egy terminál, most tervezzük, hogy Csongrád megyében hol lenne jó helyen egy másik. Zalaegerszeg mellett is elindult már a kivitelezés.

Ilyen fejlesztések mellett van értelme egy magyar tulajdonú vasúti logisztikai cég felépítésének is, ha már a Gyurcsány-kormány a MÁV Cargo-t bagóért elkótyavetyélte.

Ezeken felül vannak még a különálló nagy projektjeink, a Budapest-Belgrád vasút, a V0, amely Záhonyt köti majd össze a fővárost délről elkerülve Győrrel és Sopronnal, vagy a Budapest-Varsó gyorsvasút.  

 Biztos, hogy szükség van a gyorsvasútra? Drága lesz a kiépítés, és egyesek szerint soha nem fog megtérülni... 

 Közép-Kelet Európában a fővárosok között nem nagyon van értelmezhető kötöttpályás közlekedési kapcsolat. Persze lehet repülni, és autópályán is elérhetőek ezek a városok, de

a klímasemlegességi, közlekedészöldítési célok elérésében villámgyorsan a vasút lesz majd az egyetlen komolyan vehető alternatíva.

A közlekedési eszközök között ugyanis a legkisebb károsanyag-kibocsájtással jár. Ugyanakkor hatékony alternatívája akkor lesz a repülőgépnek, ha elég gyorsan halad. Magyarország elsőként készült el a varsói gyorsvasút megvalósíthatósági tanulmányával, amely megtérülőnek mutatja a következő évtizedben elinduló beruházást.

Letérve kicsit a kötöttpályáról: Európában kilőttek a gázárak, amit a fogyasztók is elkezdtek a bőrükön, de legalább is a pénztárcájukon érezni. Magyarországon meddig maradhatnak rögzítve az árak? 

A magyar embereket a rezsicsökkentésnek köszönhetően semmilyen módon nem érinti az áringadozás. Magyarországon kívül azonban minden európai országban emelkedett a rezsi.

A berliniek az áramért, a bécsiek a gázért fizetik a magyar árak mintegy háromszorosát. Európában ma rezsiválság van, amelyben egyértelmű Brüsszel felelőssége. És még tudják fokozni: az ún. Európai Uniós Kibocsátás-kereskedelmi Rendszert (ETS) ki akarják terjeszteni a közúti közlekedésre és az épületekre.

Brüsszel az autóinkon és lakásainkon akarja behozni a klímavédelem árát. Ez elfogadhatatlan, nem a családoknak, hanem a szennyező multinacionális vállalatoknak kell megfizetniük a zöld átállás költségeit.

Magyarország Brüsszel áremelési terveit a V4-kel közösen vétózni fogja az uniós csúcson. 

Érkezik még ebben az évben akár előleg formájában is bármilyen pénz az Európai Uniótól? 

Az európai helyreállítási alap költségeit az Európai Unió tagállamai közösen viselik. Ezért ez a pénz ugyanúgy jár Magyarországnak, mint a többi tagállamnak.

Brüsszel és az európai baloldal ma azért támad, azért tartja vissza a forrásokat, mert nem engedjük be az LMBTQ propagandát az iskolákba és a médiába. A gazdaság újraindítása nem szenvedhet késedelmet, így a kormány a piacról felvett hitelekkel előfinanszírozza az Európai Helyreállítási Alapból érkező támogatásokat.  

A kkv-k termelékenysége a német szint felét sem éri el: digitalizációs és K+F tevékenységének javítására milyen programokat indítanak? 

Általában a magyar gazdaság termelékenységére is igaz az, hogy hatvan-hetven százaléka a németnek. Ehhez azonban hozzá kell azt is tenni, hogy a hazai árszint viszont kevesebb, mint fele a németnek.

A versenyképesség tartós megerősítését, a fenntartható növekedést a termelékenység javításával érhetjük el, ezért az összes mostanában zajló támogatási konstrukciónk ezt a célt szolgálja.

Ilyen például a legutóbb meghirdetett, 200 milliárd forintos Technológiaváltó támogatási program, amelyet először 100 milliárd forinttal írtunk ki, de akkora volt az érdeklődés, hogy hamar kiürült a kassza, ezért megdupláztuk a keretösszeget.

Ezek a támogatások már nem pusztán a technológiaváltásról szólnak, a pályázók számára hatékonysági követelményeket is meghatározunk. Ma már e szempontok egyforma súllyal esnek latba, harmadik elvárásként pedig a cégek zöld környezetének megteremtése van jelen.

Szintén a vállalkozásokat segíti a vali.hu oldalunk, amelyen keresztül az összes magyar céget el tudjuk érni. Ha ide kattintanak, testreszabott megoldásokat, támogatásokat kínálunk nekik.  

 Az EU kutatás-fejlesztési Horizon 2020 programjából mennyit tudtunk sikeresen megpályázni? 

A magyar innovációs rendszerek az elmúlt nyolc évben teljesen átalakultak. Megalkottuk a szükséges jogszabályi környezetet, számos komoly intézményi módosításon vagyunk túl.

Az Eötvös Loránd kutatási hálózat megalapításával létrehoztunk egy főleg alapkutatásokkal foglalkozó állami hálózatot, ennek alkalmazott kutatásokra összpontosító testvérét a közelmúltban alapítottuk meg a Bay Zoltán Nemzeti Kutatóintézet-Hálózat életre hívásával.

Az egyetemek dedikált állami támogatást kapnak kutatási tevékenység végzésére. Felépült a molekuláris biológiai kutatóközpont Szegeden, az MIT Debrecenben indította el Catalyst programját, ide tartozik a ZalaZone járműipari tesztpálya, amely köré számos egyéb ágazatra, köztük a védelmi iparra is kiterjedő innovációs ökoszisztéma épül fel. Összességében létrejött egy értelmezhető struktúra, amelyben pénzügyi akadálya nincsen annak, hogy a magyar egyetemek sikeresek legyenek.

A finanszírozásukra idén 200 milliárd forint körüli összeget különítettünk el, jövőre viszont már több mint kétszer annyit, 420 milliárdot. 

A másik forrást a fejlesztési támogatások adják, az egyetemek összeraktak egy 2700 milliárd forintos csomagot, ebből nagyjából ezer milliárd forintot a magyar költségvetés fog biztosítani. Ilyen forrásokban gazdag időszaka a magyar felsőoktatásnak még sosem volt. Az első eredmények már látszanak is, a Semmelweis Egyetem egy év alatt közel 150 helyet ugrott előre az egyetemek rangsorában. 

 A Corvinuson hajtották végre először a modellváltást, itt az oktatók már kaptak béremelést. A többi modellváltó egyetem is tervezi ezt? 

Azok az egyetemek, amelyek idén váltottak, 15 százalékkal máris emelték az oktatók fizetését, és 2022 januárjában ismét adnak majd egy ugyanekkora emelést.

De persze bármikor adhatnak sokkal többet is, a forrásaik megvannak hozzá, sőt arra is, hogy meg tudják fizetni azokat a minőségi oktatókat és kutatókat, akiket eddig nem tudtak. 

 Ha már a bérekről beszélgetünk, összejön jövőre a 200 ezres minimálbér? 

A kormány határozott szándéka ez, a dolgozók megbecsültségéről szóló intézkedést a nemzeti konzultáció válaszadóinak 94 százaléka támogatta. Én most úgy látom, hogy a munkaadói és munkavállalói oldal ebben akar megállapodni. Minden jel arra mutat, hogy a reálkeresetek családi adókedvezményekkel megtámogatott emelkedése 2022-ben tovább folytatódik. A magyar emberek a pénztárcájukon is egyre inkább érzik majd a gazdasági növekedés eredményeit.