Fogynak a vízkészleteink: a Dunántúltól keletre már több vizet használunk, mint amennyi csapadék esik

A klímaváltozást, a természetrombolást és a társadalmi egyenlőtlenség növekedését egyszerre kell kezelni - hangzott el a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH Business council for Sustainable Develpopment in Hungary) mai szakmai fórumán.

Kandrács Csaba, az Magyar Nemzeti Bank alelnöke beszédében kiemelte: hiába alakítjuk át az energiaforrásokat, ha eközben a bolygó pusztítása, a környezet károsítása folytatódik. A klímaadaptáció része a napelemek, az elektromos autók és a hidrogén alapú ipar fejlesztése. 

Kiemelte: az ENSZ egyezménye rendelkezik a természeti sokféleségről, ennek egyik központi eleme, hogy a védelem alatt álló tengerek és födek arányát 30 százalékra emeljék. Ez most 15 százalék a szárazföldnél, 8 százalék a tengerek esetében.

Kandrács Csaba hozzáfűzte: a jegybank törvényi mandátumába bekerült a környezeti fenntarthatóság előmozdítása. Fontos célnak nevezte a klímasemlegesség elérését és a biodiverzitás javítását.

ifj Chikán Attila, a BCSDH elnöke hozzászólásában emlékeztetett arra, hogy a klímavészhelyzet, a biodiverzitás, és a társadalmi különbségek mélyülése, ezek egyszerre jelentek meg, és az üzleti szférának fontos szerepe van ennek kezelésébe. Utalt arra, hogy a Deloitte-tal együtt végzett felmérés szerint egy év alatt megduplázódott a fenntarthatósági célokkal rendelkező vállalatok száma.

Világtanács WBCSD Diane Holdorf előadásában kiemelte, hogy

• a biodiverzitás jelentősen csökkent: 1970-től 2016-ig 70 százalékkal, 
• a jégmentes szárazföld felületének 70 százaléka megváltozott
• a tengermelléki területek 66 százaléka változott
• a tíz legfenyegetőbb globális kockázat körül 5 a természettel kapcsolatos
• a klímaváltozáshoz történő adaptáció nem sikerült.

A biodiverzitás terén fő célként határozta meg, hogy a természeti veszteség ne haladja meg a 2020-as szintet, és a biodiverzitást vissza kell építeni 2050-ra

Ehhez évente 200 milliárd dollárt kell a biodiverzitás növelésére fordítani, és 500 milliárd dollárral csökkenteni az állami támogatást a környezetkárosító tevékenységeknek..

Kérdésre válaszolva elmondta: a háború és a járvány levette a toplistáról a klímacélokat, amelyek hátrébb sorolódtak, emellett az energiaellátást és az élelmiszerellátást is veszélybe sodorta az ukrajnai háború.

Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója előadásában hangsúlyozta: két krízisről beszélünk, a természet pusztítás, vagyis a biodiverzitás vesztés, valamint a globális felmelegedés, és csak olyan megoldás jöhet szóba, ami ezeket a problémákat egyszerre kezeli, egyik probléma kezelése sem mehet a másik cél elérésenk rovására.

Az eszközök között az alábbiakat emelte ki:

• ökoszosztémák helyreállítása, helyes földhasználat
• termelékeny és regeneratív mezőgazdaság
• egészséges és termékeny tengerek
• fenntartható erdőgazdálkodás
• bolygóbarát fogyasztás
• átlátható és fenntartható ellátási láncok
• kompakt épített környezet
• természetbarát design az épített környezetnek
• bolygóbarát városi fejlesztések
• a természet egységét fejlesztő infrastruktúra
• energia és anyag kitermelések
• körforgásos és hatékony anyagfelhasználás
• természetbarát fém és ásványanyagkitermelés

A  természetre alapozott megoldásokkal növelhetjük az ellenállóképességünket a klímaváltozás hatásaival szemben - tette hozzá.

Káli Andrea (Pureco) hangsúlyozta, hogy Magyarországon a hálózati vízveszteség átlagosan 21 százalék, de van, ahol az ivóvíz 60 százaléka tűnik el a rendszerből, és közel 100 ezer kilométeres hazai vízvezetékrendszer 80 százaléka kritikus állapotban van.

Kiemelte: hazánk jelentős részén, a Dunától keletre eső régiókban már most negatív a vízmérleg vagyis több vizet használunk fel (részben öntözésre és ipari célokra), mint az ott lehulló csapadék. Az édesvízi élőhelyek eközben jelentősen csökkennek.

Vadovics Edina (Greendependent Intézet) kiemelte, hogy már a következő évtizedben meghaladhatjuk a 1,5 fokos globális felmelegedést, a jelenlegi kibocsátás mellett pedig a század végére alá 3-5 fokot is elérhetjük.

Mint mondta, a tervezett és megvalósított politikák nem elegendőek a 1,5 fokos cél megtartásához.

Magyarország az EU tagállamok között kiemelkedő éghajlati sérülékenységgel rendelkezik - tette hozzá.Az úgynevezett hőstressz miatt 2030-ra 80 millió teljes állás elveszhet 2030-ra, a munkaórák 2,2 százaléka.

Hozzátette: a hőséggel összefüggő események - a magas csapadékmennyiség és az aszály - súlyosbodnak amelyért, az élelmiszerbiztonság is komoly árat fizet. Összességében pedig az éghajlatváltozás pénzügyi és működési kockázattá vált.