Gondolná, hogy nálunk a válság ellenére is nőnek a bérek? - Nézze meg mennyivel!

• Kedden foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adatok érkeznek

A KSH szeptember 29-én, kedden közli a részletes, 2020. június-augusztusi időszakra vonatkozó munkaerőpiaci (foglalkoztatottság, munkanélküliség) adatait. Ugyanakkor a KSH a szokásoktól eltérően már előzetesen közölt néhány fő munkaerőpiaci adatot augusztusra. A hivatal kiemelte, hogy ezen adatok előzetes gyorsbecslés eredményei, a részletes adatokat szeptember 29-én publikálják, de már ezek a számok is jó indikációt jelentenek a folyamatok kapcsán.

A KSH tájékoztatása szerint az áprilisi mélypont óta nő a foglalkoztatottak száma (rész- és teljes munkaidős együttesen). Augusztusban – idén először – ismét több, mint 4,5 millióan dolgoztak idehaza.

A 2020. augusztusi szám már csak 18 ezer fővel (0,4%-kal) volt alacsonyabb a tavaly augusztusinál. Az idén március-áprilisi mélypont után (-130 ezer fő összességében, hó/hó alapon) júliusig 92 ezer fővel emelkedett a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma, majd augusztusban az előzetes adatok szerint közel 54 ezer fővel nőtt tovább havi alapon.

Tehát korábbi várakozásunkkal összhangban a nyári hónapokban, az óvintézkedések betartása mellett egyre többen tértek vissza a munka világába.

A friss foglalkoztatási adatok a Danube Capital által júliusban megfogalmazott enyhe vírushelyzet pályához közelítenek, ahol a feltételek szerint a járvány második hullámának lefutása a tavaszinál kisebb korlátozások mellett mérsékelt gazdasági érintettséggel járna.

A második hullám során ismét sor kerülhet elbocsátásokra (szeptembertől ismét csökkenhet a foglalkoztatottak száma), de a korábbinál enyhébb járványügyi intézkedések kevesebb munkahely elvesztésével járnának, mint amit március-április folyamán láthattunk.

Az enyhe vírushelyzet pályánkon a nemzetgazdasági szintű foglalkoztatottság esetében idén 50 ezer fős csökkenéssel számolunk 2020 egészét tekintve (-1,1%), majd jövőre hasonló szintű bővüléssel (1,13%). A teljes elemzés erre a linkre kattintva érhető el. A Danube Capital csapata negyedévente vizsgálja felül a makrogazdasági prognózisokat, október elején várható a következő helyzetértékelés.

A foglalkoztatottak számának alakulásán felül a KSH friss augusztusi munkanélküliségi adatokat is közölt. Eszerint

2020. márciustól júniusig intenzíven emelkedett (júniusi csúcs: 240 ezer fő), július óta csökken a munkanélküliek létszáma; augusztusban a júliushoz képesti mérséklődés ellenére 28 ezer fővel többen kerestek munkát, mint egy évvel korábban (2020. augusztus: 185,4 ezer fő munkanélküli).

Továbbá míg júniusban 5,1%-os csúcson járt a munkanélküliségi ráta, addig júliusban 4,7%-ra, augusztusban előzetes becslés szerint 4%-ra mérséklődött.

A Danube Capital 2020. júliusi Negyedéves Makrogazdasági Kitekintőjében enyhe vírushelyzet esetén 3,9%-os munkanélküliségi rátát jelzett előre 2020-ra (3,5%-ot 2021-re). Ugyanakkor a járvány várható kiújulása miatt súlyosbodó vírushelyzet pályával is számoltunk. Utóbbi esetében 4,5%-os munkanélküliségi rátát várunk 2020-ra (2021: 4,2%). A jelenleg érvényesülő tendenciák, ismert tényadatok alapján a 2020-as munkanélküliségi ráta a két pálya közötti értéket vehet fel. Friss előrejelzéseink október elején várhatóak.

• Szerdán publikálja a friss kereseti adatokat a KSH

Szeptember 30-án, szerdán január-júliusi kereseti adatokat publikál a KSH.

2020. júniusban a bruttó átlagkereset 15,6%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva (május: 9,4%).

A KSH közlése szerint a kiugró növekedés jelentős részben az egészségügyi dolgozóknak kiosztott 500 ezer forintos egyszeri rendkívüli juttatással volt összefüggésben. Az idei január-júniusi időszakban mind a bruttó átlagkereset, mind a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 9,9%-kal nőtt (év/év alapon),

Júliusi előrejelzésünkben már jeleztük, hogy idén január elsejével 8-8%-kal nőtt a minimálbér és a garantált bérminimum összege és a bértárgyalások alkalmával megkötött megállapodások is érvénybe léptek január 1-jétől. Ugyanakkor a járvány hatására a privát szférában kialakult atipikus foglalkoztatási formák (részmunkaidőben dolgozók, fizetés nélküli szabadságolások, vállalkozás szüneteltetése stb.) csökkenthetik a teljes bértömeget (összetétel-hatás). Továbbá az állami szférában is összetétel-hatás (közfoglalkoztatottak arányának várható növekedése) miatt

az év elején bejelentett 8%-os béremelésnél kisebb mértékű lehet idén az átlagbér-növekedés.

Enyhe vírushelyzetet feltételező pálya esetében nemzetgazdasági szinten 4,8%-os bérnövekedés várható 2020-ra a tavalyi évhez képest, majd

2021-ben a bérnövekedés dinamikája 7%-on, 2022-ben 6,3%-on alakulhat a gazdaság helyreállásának, gazdasági növekedésnek a hatására.

Súlyosbodó vírushelyzet esetén pedig idén kisebb mértékben, 3,3%-kal, jövőre 4,7%-kal nőhetnek a bérek idehaza az előző pályánál kedvezőtlenebb munkaerőpiaci kondíciók miatt. Az elemzés erre a hivatkozásra való kattintással érhető el. A Danube Capital csapata negyedévente vizsgálja felül a makrogazdasági prognózisokat, a következő helyzetértékelés és prognózisok október elején várhatóak.