Gion Gábor: Az első állam Magyarország volt, amely megjelent a zöld piacon Japánban

A jövőben is számíthatunk zöld kötvény kibocsátására?

A zöld kötvény sajátossága, hogy általános célokra nem használható fel, szemben a sima államkötvénnyel.

A zöld kötvényből származó források felhasználásával a nemzetközi gyakorlat szerint évente el kell számolni a befektetők felé.

Az elszámolást független szakértők minden esetben minősítik. Fontos tudni, hogy már a kötvény kibocsátásakor be kell mutatni, milyen zöld célokra fordítjuk az így befolyt összeget. Ilyen célnak számítanak például a vasúti beruházásnak az egyes zöld elemei: a vasútvonal villamosítása csökkenti a környezeti szennyezést, ahogy az is, ha többen utaznak vasúton mint közúti járműveken. Magyarország euróban és jenben bocsátott ki zöld kötvényt.

Ez utóbbi érdekessége, hogy Japánban eddig csak vállalati zöld kötvények voltak, az első szuverén állam Magyarország volt, amely megjelent ezen a piacon. Amit érdemes kiemelni ezen kötvények esetében, hogy a finanszírozási oldalon az euró- és jenkövények is hozzájárulnak a futamidő hosszabbításához, mert mindkét fajta kötvény hosszú futamidejű: az eurókötvényt 15 éves, a szamurájkötvényt pedig hét és tíz éves futamidővel bocsátottuk ki. 

Mennyire szempont a befektetőknél, hogy zöld kötvényt vásároljanak?

Kellemes meglepetés volt számunkra, hogy az eurókötvény iránt ötszörös volt az érdeklődés, a másfél milliárdos kibocsátással szemben 7,5 milliárd eurós érdeklődés mutatkozott. Fontos kiemelni, hogy

az eurókötvény esetében elsődleges kibocsátóként ebben az évben Magyarország volt az első az európai zöldkötvény piacon.

A magyar államadósságban 17 százalék körül van a devizakötvények aránya azt követően, hogy jelentősen csökkent ebben a tekintetben a kitettségünk. Várható ezen arány további csökkenése?

Mindenképpen szeretnénk tartani a kitűzött célt, azaz 10 és 20 százalék között tartani a devizakötvények arányát. Ez még nem jelent túlzott árfolyamkitettséget az adósságkezelésben, ugyanakkor fontos, hogy a befektetők lássanak bennünket, fontos, hogy jelen legyünk a nemzetközi piacon.

A lakossági kötvények aránya az államadósságban 27 százalék körül van. A sztárkötvény a MÁP Plusz. A jelenlegi 3,9 százalékos inflációt is beleszámolva milyen keresletre számítanak a jövőben ez iránt a kötvény iránt?

A koronavírus-járvány kitörésekor visszaesést tapasztaltunk a MÁP Plusz esetében, aztán azonban lassan visszakapaszkodott a kötvény népszerűsége. A kötvény indulásakor, tavaly júliusban hatezer milliárd forint volt a lakossági kötvények összege.

Az elképzelések szerint 2023-ra ezt 11 ezer milliárd forintra kell emelni. Úgy gondolom, ez az ütem tartható, hiszen jelenleg a lakossági állampapírok összege 8500 milliárd forint körül mozog.

A jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben nem lenne-e érdemes növelni a hosszú futamidejű államkötvények arányát?

Ez folyamatosan történik, hiszen erre épül a hosszú távú stratégiánk. A MÁP+ bevezetésével a forintadósság átlagos futamideje 3,6 évről 4,3 évre emelkedett, a devizakötvények esetében pedig öt évről hat év fölé nőtt ugyanez az érték. De ez a stratégia nem csupán az alacsony kamatkörnyezet miatt fontos, hanem hogy növekedjen a fix kamatozású kötvények aránya, ami meg is történt.

Jelenleg a forint kötvényeknek háromnegyede fix kamatozású, a devizakötvények esetében pedig ugyanez az arány 80 százalék körül alakul. 

Visszatért a MÁP Plusz eladások szintje a járvány előtti szintre?

Az eladásoknál tavasszal volt egy megtorpanás, de később újra beállt a heti 40-50 milliárd forintnyi értékesítési szint az AKK adatai szerint.

Mennyire tudja kamatoztatni a versenyszférában szerzett tudását mostani pozíciójában, illetve minek tudja be, hogy soha nem látott alacsony szintre sikerült csökkenteni az adóelkerülést, ahogy Varga Mihály pénzügyminiszter nemrég bejelentette?

Az online kasszák, az online digitális megoldások bevezetése, illetve a nyereségadó, valamint a béreket terhelő közterhek folyamatos csökkenése jelentősen hozzájárult az adóelkerülés arányának csökkentéséhez.

Vagyis már egyre kevésbé éri meg elkerülni az adófizetést.

Ami pedig a piaci, illetve az állami oldalt jelenti, nem igazán lehet szembeállítani a kettőt egymással. A versenyszektorban is  találkozhatunk – egészen kis vállalkozásoktól óriás cégekig – különböző méretű vállalkozásokkal, de az állami oldal is igen szerteágazó. Tehát mind a két helyen meg tudja találni az ember azt, ami érdekli, amit szeret, így mind a két oldalon szívesen dolgozik. Persze a versenyszférából érkezve nyilván vannak olyan tapasztalataim, amit itt is jól tudok hasznosítani, de legalább ennyire fontos, hogy jó környezetben, jó munkatársakkal tudok dolgozni most is.