Hiába a mentőöv, nem csitul az amerikai bankokkal kapcsolatos aggodalom
HírekHiába talált vevőre az összeomlott First Republic Bank, a nyugat-európai bankok árfolyama esett ma, és nyitás után az amerikai tőzsdeindexeket is lehúzta a középbankok részvényárfolyamának csökkenése. Az OTP szerencsére ma kivételesen jó napot zárt, több mint 3 százalékkal emelkedett a részvény ára.
Az amerikai középbankok körül kialakult bizalmatlanság tovább érezteti a hatását a tőzsdéken, annak ellenére, hogy még hétfőn reggel sikerült a JP Morgan és a Szövetségi Biztosítási Társaság (FDIC) közötti megállapodást tető alá hozni a First Republic Bank és a JP Morgan között a bank eszközeinek megvásárlásáról.
Ma a nyugat-európai tőzsdéken esett a tíz legnagyobb európai bank között szereplő a BNP Paribas, a Barclay's, a Banco Santander, és a Deutsche Bank árfolyama, de az olasz bankokat sem kímélték a befektetők.
A vezető bankok közül a Commerbank részvényeinek ára esett ma a legnagyobb mértékben, több mint négy százalékkal.
A vezető nyugat-európai tőzsdék mind eséssel zárták a napot, és a Wall Street-i tőzsdék is gyengüléssel nyitottak a középbankok részvényeinek áresése miatt.
A tőzsdenyitás után az amerikai PacWest Bancorp részvényei 25 százalékkal kerültek lejjebb, a Western Alliance Bancorp 19 százalékkal, és a Zions Bancorp 11 százalékkal került lejjebb.
Az aggodalom alapja, hogy néhány hét alatt három középbank - a Silicon Valley Bank, a Signature Bank és a First Republic Bank - ment csődbe az Egyesült Államokban, és a megrendült bizalmat a vártnál nehezebben lehet csak visszaállítani, hiába lépett nagyon gyorsan a First Republic összeomlása után az amerikai betétbiztosítás.
A közepes bankoktól most inkább azt várnák, hogy ne a nagybankok vásárolják fel őket, hanem próbáljanak meg inkább egyesülni, és jobb kockázatkezeléssel működni a továbbiakban, már amennyiben a betétesek bizalma még visszaállítható.
A First Republic Bank esetében is súlyos vezetői hibákra derült fény, a bank több hitelt folyósított és tett eszközökbe, mint amennyi betét a rendelkezésére állt.
A piacok most azt találgatják, melyik bank lehet a következő gyenge láncszem, honnan indulhat el egy újabb betétkivonási hullám, és mennyi hitelt kell még a Fednek folyósítani, hogy ne száradjon ki a hitelezés.
A hitelezés drágulása és szűkülése a recessziós félelmeket táplálja, másrészt az amerikai pénzügyi rendszer részleges zavarai ismét ráirányították a figyelmet a szabályozói hiányosságokra.
A tőzsdei kockázatkerülés másik oka a jegybank várható kamatemelése: a Fed a jelenlegi 5 százalékos alapkamatot szerdán 25 bázisponttal emelheti, és megszólalhat a jegybanki vezetés a pénzügyi rendszerrel kapcsolatban is.
Ezen a héten az Európai Központi Bank is kamatdöntő ülést tart, elemzői várakozások szerint az ismét 7 százalékra emelkedő euróövezeti infláció miatt újabb jegybanki szigorítás várható. Mindez szintén negatívan befolyásolhatja a banki részvények megítélését.
Márciusban 6,9 százalékra csökkent az euróövezetben mért infláció, az irány azonban áprilisban megfordult a csökkenő energiaárak dacára - az Eurostat ma közölt adatai alapján.
