Hiányosságokat tárt fel a vészhelyzeti betegellátásban a Számvevőszék

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a 2015 és 2017 közötti időszakot vizsgálta.

A számvevőszék elnöke sajtótájékoztatóján kitért arra, hogy az e területet érintő, nagy nyilvánosságot kapott esetek, problémák kivizsgálása nem történt meg a számvevőszéki ellenőrzés által érintett időszakban, valamint törvénysértőnek nevezte, hogy a betegek - túlnyomó részben - nem kaptak tájékoztatást a sürgősségi betegellátótól az ellátási kategóriába sorolás eredményéről, annak jelentőségéről és a várható várakozási időről sem. 

Németh Erzsébet, a számvevőszék felügyeleti vezetője az ellenőrzés eredményéről elmondta, a vészhelyzeti, vagyis a sürgősségi betegellátás - így a mentés, a háziorvosi ügyelet és a kórházi sürgősségi osztályok - elérhetőek voltak a betegek számára; az ágazat irányításáért felelős miniszter az ágazati fejlesztési célokat meghatározta, ugyanakkor a tervezett fejlesztések pontos tartalmát, eszközeit és egyéb feltételeit nem. 

A cselekvési terv nem tartalmazta az e terület fejlesztéséhez szükséges beavatkozások tárgyi, személyi és anyagi feltételeit, illetve az ágazatirányító a jogszabályi előírások ellenére nem gondoskodott a kitűzött célok megvalósításának nyomon követéséről és értékeléséről - ismertette.

Az ellenőrzés megállapította továbbá, hogy a minimumfeltételek meglétét csak az adott (sürgősségi) osztály működési engedélyének kiadásakor vizsgálták, a folyamatos rendelkezésre állásnál már nem.

A mentés területét vizsgálva az ÁSZ megállapította, hogy e területen a mentés javítását célzó intézkedések - új mentőállomások építése, gépkocsik beszerzése, új mentésirányítási rendszer bevezetése - megvalósultak, azonban a 15 percen belüli kiérkezés idejének aránya, kis mértékben ugyan, de csökkent - mondta el a felügyeleti vezető.

Németh Erzsébet hozzátette, az ellenőrzött időszakban a mentőgépkocsik száma 12,9 százalékkal nőtt, így javult a 100 ezer lakosra jutó mentőgépkocsik száma.

A jelentés megállapította azt is, hogy voltak intézkedések az orvosi ügyeletek fejlesztése érdekében, megkezdődött a különböző sürgősségi szereplők közös informatikai rendszerének kiépítése, és a budapesti akut kórházi rendszer átalakítása.

Domokos László beszámolt arról, hogy lakossági kérdőíves felmérést is készíttetett az Állami Számvevőszék a sürgősségi betegellátás témakörében.

A válaszokból kiderült, hogy a megkérdezettek túlnyomó többsége - 86 százaléka - tisztában van azzal, mi tartozik a sürgősségi ellátás körébe.

A válaszadók 72,2 százaléka elégedett volt a mentőszolgálat által végzett sürgősségi ellátással, és 56,7 százalékuk úgy ítélte meg, hogy az ellátás számára elfogadható módon zajlott. A mentők kiérkezési idejére vonatkozó kérdésre a megkérdezettek majdnem fele válaszolta azt, hogy nem kellett 15 percet várni a mentőre, 36,4 százaléka válaszolta azt, hogy 15-30 perc között értek hozzá, míg 12,1 százalékuk mondta azt, hogy fél óránál is többet kellett várni a mentőre.

A kérdőíves lakossági felmérésben a megkérdezettek 30,3 százaléka mondta azt, hogy kevesebb mint 15 perc alatt megkapta a sürgősségin a betegbesorolást, 23,3 százaléka 15-30 perc között, és 36 százalékuknak fél óránál többet kellett várnia erre. 

Arra a kérdésre, hogy tájékoztatták-e, mely kategóriába sorolták az állapota szerint és hogy ez mit jelent, a betegek 61,7 százaléka nemmel felelt. Domokos László szerint ez utóbbi elfogadhatatlan, hiszen törvényi kötelezettség a beteget tájékoztatni az állapotáról.

Az ÁSZ-elnök kitért arra is, hogy a kormányzat tavaly elkezdte a sürgősségi betegellátás átalakítását, így a vizsgálat erre már nem vonatkozott. Az idén a sürgősségi ellátásban elindított változások és a triázsrendszer bevezetése már részben összhangban vannak az ÁSZ mostani jelentésében megfogalmazott javaslatokkal.

Az ÁSZ az ágazatért felelős miniszternek javaslatokat fogalmazott meg, amelyekre 30 napon belül kell intézkedési tervet készítenie.