Hogy áll Magyarország a gazdasági növekedésben a többi európai országhoz képest?
HírekAz első negyedévben 8,2 százalékkal nőtt a hazai GDP, ennek az ütemnek a csökkenése várható a második negyedévben. Az uniós országok közül Olaszország és Franciaország 4-4,5 százalék közötti növekedést ért el a második negyedévben, míg Németország gazdasága csak 1,4 százalékkal bővült, így még nem érte el a járvány előtti szintet. Az EU-ban éves szinten idén 2,7 százalék, Magyarországon 4-4,5 százalék körüli lehet a növekedés.
A héten több fontos makrogazdasági adatot ismerhetünk meg, ezek közül kiemelkedik a második negyedéves GDP.
Szerdán adja ki a KSH a GDP második negyedévi előzetes adatait. A GDP volumene Magyarországon 2022 első negyedévében 8,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző negyedévhez mérten 2,1, az előző év azonos időszakához képest 8 százalékkal emelkedett.
A bruttó hazai termék első negyedévi, 8,2 százalékos növekedéséhez a szolgáltatások 5,3, az építőipar 0,6, az ipar 1,2 százalékponttal járult hozzá.
A szolgáltatásokon belül leginkább a kereskedelem, gépjárműjavítás, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás növelte a GDP-t (1,4 százalékponttal). A növekedéshez a végső fogyasztás 7,7, a bruttó felhalmozás 3,0 százalékponttal járult hozzá. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 2,6 százalékponttal visszafogta a gazdasági teljesítményt.
Elemzők szerint éves szinten 3,5-4 százalék közötti növekedés várható idén a magyar gazdaságban, a Magyar Nemzeti Bank júniusi előrejelzése szerint 4,5-5,5 százalékos bővülés várható.
Az első féléves növekedést a fogyasztás és a szolgáltatások húzhatták leginkább, a második félévben azonban lassul a növekedési tempó, ennek mértéke nagy mértékben függ
- az infláció alakulásától,
- az energiaellátás helyzetétől,
- az állami beruházások alakulásától,
- az év eleji juttatások hatásának kifutásától,
- az exportpiacaink felvevőképességének változásától, és
- az uniós forrásokról szóló megegyezéstől.
Összehasonlításképp az Európai Unióban idén 2,7 százalékkal emelkedhet a GDP éves szinten, ez a növekedési ütem 1,5 százalékra mérséklődhet jövőre az Európai Bizottság nyári előrejelzése szerint.
A növekedés - vagy akár a visszaesés - nagy mértékben függ az energiaellátás helyzetétől, és az energiaárak alakulásától.
A vártnál magasabb infláció és az energiaárak emelkedése visszahúzza az európai fogyasztást, de a jó formában lévő munkaerőpiac, a Helyreállítási Alap forrássai és a megtakarítások magas szintje ezt ellensúlyozhatja.
A német gazdasági növekedés már 1,4 százalékra fékezett a második negyedévben, míg az olasz és a francia bővülés tempója 4,2 - 4,6 százalék között alakult az első becslések szerint. Szerdán hozza nyilvánosságra az uniós országok második negyedéves gazdasági növekedési adatait az Eurostat.
Építőipari termelés
Hétfőn közli a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az építőipari termelés júniusi teljesítményének statisztikáit. Májusban az építőipar termelése 9,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Az építményfőcsoportok termelése közül az épületek építéséé 12,0, az egyéb építményeké 7,7 százalékkal nőtt. Az előző hónaphoz viszonyítva 5,8 százalékkal nőtt a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított termelés.
A megkötött új szerződések volumene 7,2 százalékkal nagyobb volt a tavaly májusinál, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 32,5 százalékkal magasabb, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 24,7 százalékkal alacsonyabb volt. Az építőipari vállalkozások május végi szerződésállománya 9,7 százalékkal nagyobb volt a tavaly május véginél.
Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 4,0 százalékkal csökkent, az egyéb építményeké 20,0 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
Az év első öt hónapjában az építőipari termelés 11,5 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakáét.
