Költségvetési Tanács elnöke: A magyar adósbesorolás javításának előfeltétele az államadósság csökkenése
HírekJelenleg nehéz helyzetben van az európai és a német gazdaság és előfordulhat, hogy nem elegendő passzívan várakozni, amíg véget ér a gazdaságilag kedvezőtlen időszak. Magyarország permanens kamathátránya versenyképességi kérdést is jelent. A K+F költések terén Ausztria példaként szolgálhat. - hangzott el a Költségvetési Tanács elnökének a 62. Közgazdász-vándorgyűlésén tartott előadásán.
A magyar államadósság soha nem érte el, illetve haladta meg a GDP értékét. Mindemellett az Alaptörvény a GDP 50 százalékában határozza meg az államadósság kívánt szintjét, mégis általánosságban évtizedek óta a GDP 70 százaléka körüli szinten mozog a magyar államadósság
– fogalmazott Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács elnöke, a Magyar Közgazdasági Társaság 62. Közgazdász-vándorgyűlésén Nyíregyházán „Államháztartás, költségvetési szabályok, versenyképesség” címmel tartott előadása során.
Mint mondta: Európa és azon belül hazánk legfontosabb kereskedelmi partnere Németország gazdasága jelenleg nincs kedvező helyzetben az elmúlt években jelentkező kihívások sorozatának következtében. Mindez a magyar gazdaság kilátásaira is negatív hatással van.
Egy kedvezőbb forgatókönyv alapján előbb utóbb az elmaradt fogyasztást elkezdhetik bepótolni a német, az európai fogyasztók. Ez pedig ismét elhozhatja a gazdasági növekedést.
Azonban létezik egy negatívabb forgatókönyv is
– mutatott rá Horváth Gábor.
Előfordulhat, hogy önmagában nem jelent megoldást, ha passzívan várakozik Európa, Németország, vagy éppen Magyarország. Hatékonyan kell keresni a megoldásokat, hogy sikeresen végre tudjunk hajtani egy versenyképességi fordulatot
– hangsúlyozta.
A magyar GDP alakulására jelenleg a háztartások fogyasztása pozitív irányban hat. A nettó export hozzájárulása esetén pedig azt láthatjuk, hogy
az import és az export egyaránt csökken, csak az import gyorsabban. A feldolgozóipari kapacitás kihasználtsága nem nagy, emiatt nem várható, hogy rövidtávon a magánberuházások terén nagy dinamizmus várható – ismertette a hazai gazdaság helyzetét befolyásoló tényezőket.
Az államadósság-mutató csökkenéséhez tavaly a GDP-deflátor és a forintárfolyam erősödése járult hozzá. Az infláció még az idei évben is segíthet az államadósság GDP-hez mért arányának mérséklésével.
Azonban a magas államadósság következtében még a kedvezőbb gazdasági időszakokban is
jelentősek lesznek a kamatkiadások. Utóbbival kapcsolatban elmondta: Idén még kismértékben növekedhet a GDP-arányos kamatkiadás, de a jövő évben már csökkenésnek indulhat.
Kiemelte: Fontos pozitívum, hogy az elmúlt évben megnőtt a hazai kézben lévő államadósság részaránya. Ennek azonban ára is van, hiszen a lakossági megtakarításokért fizetett ár jelenleg nagyon magas, erre jó példa az infláció követő lakossági állampapír. – mutatott rá.
Hangsúlyozta:
Évtizedenként érkezhet olyan sokk, mely a GDP-arányos államadósságot akár 15 százalékponttal növelheti. Ezeknek a konszolidációja pedig sokkal hosszabb folyamat, ami évekig tarthat. A múltban ehhez a konszolidációhoz rendre kedvező konjunktúra kellett.
Mint mondta, a permanens kamathátrányunk versenyképességi kérdés is. Mi ezen a területen a rendszerváltás óta jelentős súlyt cipelünk magunkkal. A hiányszámunk is a rendszerváltás óta a régióban a kevésbé jók között szerepelt és a kamatkiadásunk is magasnak számított.
A hitelminősítők részéről a felminősítésnek is előfeltétele lehet, hogy érdemi csökkenés álljon be a magyar GDP arányos államadósság tekintetében, ha megnézzük a hitelminősítők által, hasonló adósbesorolással ellátott országok GDP arányos államadósságát
– húzta alá.
Kutatás-fejlesztés: Ausztria példa lehet
Mint versenyképességet erősen befolyásoló tényezőről a kutatás-fejlesztésről is szót ejtett a Költségvetési Tanács elnöke, jó példaként Ausztriát említve.
A GDP arányos kutatás-fejlesztésre fordított kiadások terén Ausztria az Egyesült Államokkal van egy szinten. Érdekes megfigyelni, hogy Ausztria mindeközben az EU átlag alatt költ az alap- és középszintű oktatásra és a felsőfokú képzettséget szerző fiatalok terén is
csak a középmezőnyhöz tartoznak, mégis kiemelkedően teljesítenek a kutatás-fejlesztés területén.Horváth Gábor előadását zárva a 2024.január 5-én a „Költségvetési Tanács hároméves kitekintése a makrogazdaság és a költségvetés folyamataira” című elemzésből idézve elmondta:
Annak érdekében, hogy tartósan 4 százalék felett alakuljon a GDP bővülése, az egyensúlyok helyreállítása mellett átfogó versenyképességi reformokra is szükség van, amelyek megkönnyítik a termelékenységen alapuló intenzív gazdasági modellre való átállást. Az előző évtized legfontosabb gazdasági tényezői mennyiségben csak mérsékelten növelhetők tovább, így azok minőségét kell javítani a felzárkózás folytatásához.
