Az adatok időállapota: késletetett. | Jogi nyilatkozat

Így tengetik az életüket a dollármilliomosok

Hírek2019. jan. 25.Növekedés.hu

Honnan jött az első millió? Mit szeretnek csinálni a gazdagok? A vagyonok nagyságától függően érdekes különbségekre bukkant a Wealth-X kutatóintézet legfrissebb tanulmányában.

Golfoznak, fényképeznek, nyelvet tanulnak, jótékonykodnak: szabadidejükben így telik a világ leggazdagabbjainak élete.
Nem homogén társadalmi rétegről van azonban szó, ezért a kutatók általában két csoportba sorolják őket. Szupergazdagoknak nevezik azokat, akiknek a vagyona 1 millió és 30 millió dollár közé tehető. Tavaly világszerte több mint 22,4 millióra duzzadt a számuk, összvagyonuk értéke pedig 61 275 milliárd dollárra rúgott. Ez utóbbi 1,8 százalékos növekedést jelentett az előző évhez képest.
Még vagyonosabbak az ultragazdagok, akik legalább 30 millió dollárnyi vagyont halmoztak fel. Egy korábbi felmérés valamivel több mint 255 ezerre tette a számukat, és 31,5 ezer milliárd dollárra az összvagyonukat.
A Wealth-X kutatóintézet több szempontból is összevetette a szupergazdagokat az ultragazdagokkal. Mutatjuk az eredményeket.
  1. Csökken az öröklött vagyon szerepe

A szupergazdagok 83,8 százaléka “self-made” milliomos, vagyis saját erőből tett szert a vagyonára.
Körükben mindössze 4,5 százalékra tehető azok aránya, akik örökölték a dollármilliókat, a megkérdezettek 11,7 százaléka pedig mindkét forrást megjelölte vagyona eredeteként. Az ultragazdagok esetében nagyobb, 10,9 százalékos az örökség szerepe, és csak 67,5 százalékuk mondhatja el magáról, hogy saját erőfeszítései révén kapaszkodott fel a pénzügyi elit világába. A kutatóintézet összevetette ezeket a korábbi adatokkal, és úgy találta, hogy – szemben Thomas Piketty sztárközgazdász megállapításaival – az öröklött vagyon szerepe a gazdagodásban inkább csökken, semmint erősödik.
A legvagyonosabbak egyébként továbbra is az Egyesült Államokban, Kínában és Japánban élnek.
A fejlődő országokban – különösen az olajtermelő államokban – is gyorsul a gazdagodás folyamata: a következő öt évben várhatóan 16,3 százalékkal nő a dollármilliomosok száma Nigériában, 12,5 százalékkal Egyiptomban, a harmadik helyre pedig Banglades kapaszkodhat fel 11,4 százalékkal.
  1. Lassan gazdagodnak a nők

Egyre több női dollármilliomos kerül a szupergazdagok táborába, arányuk tavaly csaknem 16 százalékos volt. Mondhatjuk, hogy ez nagyon kevés, de a kutatóintézet szerint ez az adat már rekordot jelent a korábbi évekhez képest.
Az ultragazdagok körében azonban nincs forradalmi változás: maradt az erőteljes férfidominancia, 2018-ban több mint 86 százalékuk tartozott az erősebb nemhez.
  1. 30 millió dollár alatt nincs sok jótékonykodás

Az ultragazdagok sokkal nagyobb arányban – 56,9 százalékban – adakoznak, mint a szupergazdagok (36,4 százalék), ami érthető abból a szempontból, hogy előbbiek már jó eséllyel befejezték birodalmuk építését, így a figyelmüket más dolgokra is tudják fordítani. Ennek megfelelően több időt töltenek sportolással – a golfozás szerepel az első helyen – és utazgatással is, vagyis élvezik a vagyonukat. Mindkét vagyoncsoportot hasonlóképpen érdekli a kultúra, és előkelő helyet foglal el a hobbijaik között a fényképezés is. Ugyanakkor az ultragazdagok a politika iránt is behatóbban érdeklődnek, egyikük-másikuk politikai ambíciókat is dédelgethet. Sokat foglalkoznak a luxusingatlanokkal is, akár befektetési, akár lakhatási célzattal. De a szupergazdagoknak is megvan a maguk külön kedvetelése: ők például szívesen mélyednek el a technológiai újításokban, írással is foglalkoznak és nyelveket tanulnak.
Az eltérő érdeklődési kör összefüggésben lehet azzal, hogy a 30 millió dollár alatti vagyont felhalmozók átlagéletkora valamivel alacsonyabb (58,8 év), mint az ultragazdagoké (60,6 év).
A korkülönbség megnyilvánul a zenei ízlésben is: a szupergazdagok jobban szeretnek popzenét hallgatni, míg az opera és a klasszikus zene szeretete inkább az ultravagyonosakra jellemző.