Jobb, ha készülünk: a Mesterséges Intelligencia a bankolás világát is megváltoztatja

Csányi Péter, az OTP vezérigazgatója a Mesterséges Intelligencia pénzügyi szektorban betöltött szerepével kapcsolatban elmondta: az MI a gazdasági átalakulás eszköze, a munkahelyek több mint 40 százalékát alakíthatja át az IMF szerint, 2030-ig 26 százalékkal növelheti a globális GDP-t, és 1,3 százalékponttal növelheti a munkatermelékenységet tíz év alatt.

Az OTP 10 milliárd forintot fektetett be a MI-be, az NKIFH segítségével sikeresen befejezte és leszállította a magyar nagy nyelvi modelleket, melyeket közcélú hasznosításra átad a Gábor Dénes Egyetem Mesterséges Intelligencia Tudásközpontjának, hogy ez a felsőoktatásnak is elérhetővé válhasson.Az MI tanulságairól elmondta: az MI-re lehetőségként kell tekinteni, amely problémamegoldásban nyújthat segítséget, így a bankcsoportnál kialakították azt a képességet, hogy fejlesztéseket hajtsanak végre.

Az oktatásban a tanulók képességeinek fejlesztése vált fontossá, kevésbé a lexikális tudás, az MI használatának megtanítása mára alapvető követelmény lett, amit az OTP-ben is követnek.

Az Unió MI rendeletnek és a jegybanki elvásároknak való megfelelés mellett a bankcsoport kiemelkedő szeretne lenni az MI felelősségteljes alkalmazásának az egész régióban – mondta.

Kiemelte, hogy az OTP-ben létrehozták az MI Irodát, és átláthatóan és elszámoltathatóan szeretnék alkalmazni a Mesterséges Intelligenciát.Az MI körüli felhajtás nagy, az OTP megközelítése azonban hosszú távú építkezés, ilyen implementációkat helyeznek előtérbe, mert az MI nem cél, hanem eszköz – fogalmazott.

Kiemelte, hogy a teljes automatizációs és digitalizációs (felhő, adat, folyamat) érettséget kell növelni és a képességek fejlesztésre építeni.

Mint mondta, a céljuk az ügyfelek gyorsabb és személyre szabottabb kiszolgálása, a szervezeten belüli hatékonyság növelése. Az MI-t a jelenkori fejlődés egyik meghatározó tényezőjének nevezte.

Palkovics László, Mesterséges Intelligenciáért felelős kormánybiztos beszédében kiemelte: a technológiai fejlődés szempontjából a legintenzívebb időszak áll a hátunk mögött, ma már a gépek képesek alkotni, gondolkodni, és Gábor Dénes feltalálóként és jövőkutatóként is hozzájárult a technológiai fejlődéshez.

2018-ban hozták létre az MI Koalíciót, 2020 pedig az első MI stratégiát elfogadta a kormány.Mindez mérnökök alkotta, technokrata megközelítésű koalíciónak indult, melyet át kellett dolgozni, és az új változtatott a napokban tárgyalja a kormány – tette hozzá.

Mint mondta, az EU által létrehozott szabályrendszer is átformálta a keretrendszert. Feladatuk a nemzeti adatvagyon jogszerű használata, a magyar közösségi adatvagyon kezelése, illetve azok azonosítása, akik Magyarországon MI-t használnak.

Hozzátette: ingyenesen felhasználható tananyagot hoztak létre, így egy felsőoktatási mikrokreditrendszerben tudnak kreditet szerezni a hallgatók. A magyar oktatási rendszerben oktatandó tananyagként kell megjeleníteni, illetve az MI-t használni – húzta alá.

Fontosnak nevezte, hogy az emberek ne féljenek az MI-től, hanem lehetőségként tekintsenek át,

Dietz Ferenc, a Gábor Dénes Egyetem vezetője a hologramtól az MI-ig című előadásában kiemelte, hogy elindul a Gábor Dénes emlékév.

Emlékeztetett, hogy 1947-ben fedezte fel a holográfiát Gábor Dénes, és 1971-ben ezért Nobel-díjat kapott.Mint mondta, a holográfia jelentősége óriási, komoly biztonsági garancia, MRI CT-hez is ezt használják.

Kitért arra is, hogy Gábor Dénes az oktatást, a jövőre való felkészülést, a kritikai gondolkodást, a technikai és társadalmi fejlődés egyensúlyát is fontosnak tartotta,

Emlékeztetett, hogy 1956-ban Joe McCarthy hozta fel először az MI fogalmát, és a digitális korszak globális trendjei közül kiemelte a következőket:

• MI alapú tanulás
• adatvezérelt oktatás
• hibrid és multimodális oktatás
• digitális tanulási ökoszisztéma
• digitális tanári kompetencia

Kiemelte az XR paradigmaváltást, valamint azt, hogy az emberi képességeket is fel lehet javítani az MI-vel, pl, pacemaker, neurolink, alzheimer kórnál is lehet segítség.

Az MI hatása a munkaerőpiacra is hat: a tárgyi tudás mellett a soft skilleket és gyakorlati tapasztalatot is kérik már a munkaadók, emellett azonnal bevethető tudást is kérnek.

Ezért változtak a hallgatói igények is: kritikus gondolkodást, network kialakítása, terepgyakorlat, high-tech laboroktávoktatást, MI alkalmazást, egész életen át tartó tanulást várnak el.Tóth Zoltán, az Igazságügyi Minisztérium jogalkotásért felelős államtitkára kiemelte, hogy az MI javíthatja a jogi versenyképességet, pl. a bírósági eljárások modernizálásával, és a jogrendszer átláthatóságát is kiváló lehetőséget nyújt az MI alkalmazása.

Dr. Tóth Zoltán, az Igazságügyi Minisztérium jogalkotásért felelős államtitkára előadásában elmondta, hogy a jogi környezet a robbanásszerű technológiai fejlődés miatt jelentős átalakuláson megy keresztül.  Bemutatta az Európai Unió E-igazságügyi Stratégiájának legfőbb paramétereit, közte azokat a projekteket, feladatokat, amelyekben Magyarország is szerepet vállal.

Megtudhattuk, hogy milyen fejlesztések folynak MI bevonásával az Igazságügyi Minisztériumban, és bemutatta az e célból létrehozott új szervezeti egységet, a Modernizációért Felelős Főosztályt. Hangsúlyozta, a hatékony igazságszolgáltatás a gazdasági növekedés alapfeltétele.

Prof. Dr. Domokos Péter, a Kutatási Kiválósági Tanács elnöke a Kvantumtechnológia és az MI kapcsolatáról tartott előadást, melyet a kvantumtechnológia alapjainak bemutatásával kezdett. Elmondta, hogy több kapcsolódási pont van, hiszen ma már természetes, hogy a bonyolult kvantumtechnológiai rendszerek működtetéséhez MI-t használnak, és a kvantumos gépi tanulás alkalmazásai is ígéretesek, de a kvantumszámítógépek használata az MI-ben jelenleg még problémákba ütközik.

Prof. Dr. Darázs Lénárd, a Mesterséges Intelligencia Koalíció szabályozás és etika munkacsoport vezetőjének előadása négy pillérre épült: érintette a szabályozási megfontolások és a szabályozási módszerek jogi és etikai szempontrendszerét, valamint bemutatta a jogi szabályozási feladatok stratégiai területeit - adatvagyon és adatgazdaságot, az MI Rendelet tagállami szervezeti végrehajtását és a felelősségi kérdések és viszonyok rendezését - végül az etikai keretek kialakításának feladatait.

A plenáris előadók sorát Balogh Petya, a STRT Holding Nyrt. vezérigazgatója, startupper, mentor zárta, aki a GDE és GDE-MIT-tel kidolgozott „Mi jövünk” online tananyagot mutatta be.

Az STRT Holding testközelből követi az innovációt és az új technológiák fejlődését, és erre a közvetlen tudásra építve az utóbbi években többezer cégvezetőnek és vezetőnek nyújtott képzést az MI hatásairól.

A most elkészült háromórás, ingyenes online tananyagot mindenkinek ajánlja: aki még nem ismeri az MI-t; aki már ismeri, de tudatosabban szeretné használni; és azoknak is, akik abban szeretnének támogatást kapni, hogyan lehet másokat meggyőzni a használatának előnyeiről.

Az előadások között háromoldalú együttműködési szerződések, szándéknyilatkozatok aláírására is sor került, amely fontos mérföldkő a GDE, a GDE-MIT és a szerződő partnerek számára, és amely a kölcsönösség jegyében az oktatás, az elmélet és gyakorlat szinergiáira épít.