Az adatok időállapota: késletetett. | Jogi nyilatkozat

Kihúzza a háborút az orosz gazdaság, hatalmas a külkereskedelmi többletük

Hírek2022. ápr. 12.Sz.A.

A magas energiaárak és az importkorlátozások miatt 1994 óta nem látott külkereskedelmi többletet, 58 milliárd dollárt regisztráltak az orosz gazdaságban az év első három hónapjában, amiből egy hónap már a háborús időszakra esik. Az orosz jegybank közlése szerint elegendő arany és kínai jüan tartalékuk van. Ennek ellenére óriási recesszió vár az orosz gazdaságra idén.

A szankciók hatására az import visszaesése és az energiaárak elszállása miatt az orosz gazdaságban 1994 óta nem látott külkereskedelmi többlet alakult ki idén az első negyedévben - az orosz pénzügyminisztérium állítása szerint.

Az első negyedévben 58 milliárd dollár külkereskedelmi többlet jött össze, ami a tavalyi szint duplája. Az idei év egészében pedig a tavalyi szinthez képest 100 milliárd dollárral magasabb külkereskedelmi többlettel kakulál Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter.

Az orosz jegybank legfrissebb közlése szerint elegendő arany és kínai jüan áll rendelkezésükre, a kínai fizetőeszköz tartalékolása az olajeladásoknak köszönhető, a kínaiak ugyanis nagyrészt jüanban fizetnek.

A Nemzetközi Valutaalap eddigi becslései szerint az orosz gazdaságban ennek ellenére idén súlyos, alsó hangon is 11-12 százalékos recesszió várható, de a magas energiaárak gyakorlatilag a Moszkva ellen bevezetett szankciókat is ellensúlyozni tudják a külkereskedelmi bevételek szempontjából.

A devizában lejáró orosz vállalati és állami adósság lejáró részleteinek fizetése továbbra is súlyos probléma, a háború költségei pedig hatalmas terhet jelentenek a költségvetésnek.

Emellett a gyenge rubel, az infláció, az áruhiány, és a reálfizetések csökkenése a lakosság mindennapjaiban okoz súlyos gondokat.

Az orosz állam devizában lejáró adósságaival kapcsolatban a technikai/szelektív fizetésképtelenségét a legtöbb hitelminősítő már korábban jelezte.

A napokban a Standard & Poor's hitelminősítő "szelektív nemteljesítésre" rontotta Oroszország devizaadós-besorolását, mivel megnőtt annak kockázata, hogy Moszkva nem lesz képes és hajlandó teljesíteni a külföldi adósok felé vállalt kötelezettségeit.

A hitelminősítők a szankciók miatt már le is vették Oroszországot a minősített országok sorából.

Az orosz pénzügyminisztérium már korábban közölte, hogy idén nem tartanak államkötvény aukciókat, mert a hozamok csillagászati magasságban lennének.

Az orosz fizetésképtelenség kockázatát biztosító papírok (CDS) olyan magasságba emelkedett, hogy gyakorlatilag biztosra veszik a devizatörlesztések leállását.

Elemzők ugyanakkor figyelmeztetnek, hogy az orosz államadósság a GDP-hez mérten 20 százalék körül állt tavaly, ami kifejezetten alacsony ráta, és a tartozás nagy része nem devizában denominált.

Az elszigeteltség és a szankciók ellenére az egyetlen mentőöv, hogy az orosz költségvetés legfőbb bevétele az energia eladásából származik, és az olaj ára éves összehasonlításban 60-65 százalékos drágulást mutat, idén pedig 25-30 százalékos áremelkedésnél járunk - az olajár erős volatilitása ellenére.

A Bloomberg számításai szerint csak az Európai Unió napi egymilliárd euróért vásárol Oroszországtól energiát a korábban lekötött szerződések szerint.

Az uráli nyersolajra pedig most Moszkva több fontos vevőjének az olaj világipaci árához képest 25-30 százalékos kedvezményt ad, így az első számú vevője Kína lett, amely egyébként is a világ legnagyobb olajimportőre.

India is hatalmas mennyiségeket kötött le Oroszországtól, annak ellenére, hogy korábban viszonylag kevés olajat vett Moszkvától, leginkább Szaúd-Arábiától vásárolt.

Az indiai importösszetétel változása egyértelműen az orosz árengedménynek köszönhető, ráadásul az indiai olajfinomítók egy része annyira modern, hogy sokfajta nyersolajat - így az oroszt is - képes feldolgozni.