Klímaváltozás: Magyarország Európa legszerencsésebb régióihoz tartozik

Hírek2019. ápr 10.D.P.

Európa szárazabb lesz, de hazánk a szerencsésebbek közé tartozik, mert a felmelegedést, a vízhiányt Dél-Európa fogja leginkább megszenvedni, Észak-Európa jobban járhat.

Az elmúlt évszázadban az IPCC, az ENSZ Klímaváltozási Kormányközi Panelje adatsorai szerint erőteljes, globális felmelegedés indult el, megközelítve az 1 Celsius fokot. Ez Magyarországra és a régióra is érvényes, a hőmérséklet-növekedés a világátlag felett alakult. A felmelegedés, amelynek csak az egyik, még nem tisztázott súlyú oka az emberi civilizáció erőforrás-pazarló, környezet-nem-kímélő fejlődése, komoly gazdasági kihatásokkal jár Magyarországra nézve is. A csapadék-, öntözésigényes növényi kultúrák termesztése egyre nehezebb lehet. A prognózisok szerint csökkenhet a Duna és a Tisza vízhozama.

Ami a met.hu honlapján közzétett elemzésekből, adatsorokból kitűnik, Európa és Észak-Amerika felmelegedése 1900 és 2000 között valamivel az 1 Celsius fok alatt maradt. Viszont Ázsiáé ezt meghaladta. Figyelemre méltó, hogy Afrika, ahol az iparosodottság szintje jóval alacsonyabb, mint Európában, vagy Észak-Amerikában, ugyanolyan mértékben melegedett fel, mint az előbbi két kontinens-rész. Ez nemcsak az ott tapasztalható környezetkárosításnak, alkalmazott környezetpusztító technológiáknak, hanem az aggasztó mérvű túlnépesedésnek is tulajdonítható.

És ez Európát közvetlenül érinti, mert a szárazság elől menekülő afrikaiak első számú célpontja Európa lesz.

Magyarországon – Szentimrey Tamás és Bihari Zita az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján ismertetett vizsgálatai szerint – évtizedünk volt a legmelegebb ilyen időszak. Országunkban az átlaghőmérséklet-emelkedés üteme – akárcsak gyakorlatilag az egész világon - a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveitől kezdve felgyorsult.

A felmelegedés mértéke nem volt egyenletes. Nagyjából három zóna figyelhető meg az 1981-2016 közötti időszakban Magyarország éves átlaghőmérséklet-változásában. A Balaton délnyugati csücskétől húzott észak-déli vonaltól nyugatra mérsékeltebb, 1.5-1.6 Celsius fok volt az emelkedés. A Balaton és a Duna közén tapasztalták a legalacsonyabb hőmérséklet-emelkedést, kevesebb, mint másfél Celsius fokot. A harmadik zónában, a Duna keleti partjaitól, ahogy haladunk kelet felé, úgy emelkedett az átlaghőmérséklet és az emelkedés mértéke megközelítette a két Celsius fokot.

Az OMSZ ezt a folyamatot ábrázoló térképe szerint a legnagyobb átlaghőmérséklet-emelkedést a Nyírségben észlelték.

Az Európai Unióban tíz évvel ezelőtt készítették a témában az utolsó átfogó felmérést.

Ez már a folyamatot visszafordíthatatlannak ítéli meg, amelyet azonban fékezni lehet és a következményekhez alkalmazkodni kell.

Elsősorban a mezőgazdaság, halászat és a turizmus szembesül a következményekkel. Hőhullámokkal, aszállyal, erdőtüzekkel, a tengerpartok erodálásával, árvizekkel kell megküzdeni. A városi élet is megváltozik, nagyobb teher jut az infrastruktúrára, energia-ellátásra, vízellátásra, csatornahálózatra, az egészségügyi ellátási rendszerre, a tömegközlekedésre. Az EU beruházáspolitikájában komoly átrendeződésre lesz szükség ennek kezelésére.

Megjegyzendő, hogy 2019-ben, tíz évvel a regionális politikáért felelős EU főigazgatóság elemzése után sem tapasztalni, hogy radikális támogatás-átcsoportosítás ment volna végbe.

Az erőforrások egy részét elvitte az akut menekültprobléma kezelése, amely ugyancsak összefügg a klímaváltozással, Afrika és a Közel-Kelet éghajlati viszonyai, az életkörülmények romlásával.

Mezőgazdaság: az 1961-1990 időszakot összevetve a 2071-2100 prognózissal Európában a csapadékhelyzet délen radikálisan romlik, északon javul. Délen (elsősorban az Ibériai félszigeten, kisebb mértékben Dél-Olaszországban és Görögországban) az évi csapadékmennyiség akár 40 százalékkal is csökkenhet, míg a skandináv államokban, a Baltikumon 15-20 százalékkal nőhet. Nyugat-Magyarország e szerint a modell szerint mintegy 5-10 százalékkal több csapadékot kap, míg Északkelet-Magyarország ugyanennyivel kevesebbet.

Magyarország és a régiónk – az egész EU-t tekintve – nem tartozik a legsúlyosabb károkra számítható vidékekhez.

2080-ban (az 1961-1990-évekhez képest), a két szcenáriót feltételező és az illetékes EU főigazgatóság által összeállított helyzetképben szereplő PESETA-Project tanulmány szerint Magyarország, Skandináviával együtt Európa legszerencsésebb régióihoz tartozik, a mezőgazdasági termésátlagok akár 30 százalékot is elérő növekedésével. Az Ibériai félsziget, Dél-Európa szenved majd a legnagyobb mértékben, itt a termésátlagok 15-30 százalékkal visszaesnek. Szomszédaink közül Csehország és Lengyelország rosszul járnak a várható 15-20 százalékos terméshozam-csökkenéssel, míg Szlovákia és Románia nagy része csaknem olyan jól jön ki, mint Magyarország.

Turizmus

Leginkább a téli, sielésen alapuló üdülőhelyek vesztenek majd vendégeket. Az évi legalább 100 sielésre alkalmas havat ígérő napos európai üdülőhelyek száma 2080-ra harmadával csökken. Visszaesik a turizmus a dél-európai országokban is a nyári nagy melegek miatt. Ugyanakkor az északibb régiók (beleértve Magyarországot), első sorban Skandinávia a turizmus felfutására számíthatnak.

Energia. Megnő az energiaigény a hűtésre, csökken a fűtésre.

Nagy változás várható a vízerőmű-potenciálban. Európában északon ez 25 százalékkal megnő, délen ugyanennyivel csökken. Nő a napenergia-hasznosítás lehetősége. Az erőművek megnövekedett hűtővíz szükséglete negatívan hat ki az öntözésre. A klímaváltozás egészében véve megnöveli a bizonytalanságot a megújuló energia-termelésben, szükség lesz az európai hálózatok még hatékonyabb összekapcsolására, a villamos hálózatokon belül a terhelés-termelés egyenetlensége okozta problémák orvoslására. Egyes elemzők ilyen szempontból a hagyományos karbon-szénhidrogén alapú erőművek és az atomerőművek stabilizáló szerepében bíznak.