Kormányinfó: "a labda Brüsszel térfelén pattog"

Hírek2023. jún. 19.MTI

Kitért arra is, mivel "háborús időket élünk" védelmi költségvetésre van szüksége Magyarországnak, a 2024-es költségvetés pedig garantálja az ország biztonságát, megvédi a családokat, a nyugdíjasokat, a rezsicsökkentést és a munkahelyeket. Gulyás Gergely, kormányszóvivő a legfontosabbnak azt nevezte, hogy az országnak legyen 2024-re elfogadott költségvetése.

NATO

Elmondta azt is, jövőre elegendő forrást biztosítanak ahhoz, a rendszerváltás óta először, hogy Magyarország megfeleljen az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) tett vállalásainak. A jövő évi büdzsében a honvédelemre fordított források elérik a bruttó hazai termék két százalékát - mondta.

Államkötvény

Beszélt arról is, hogy az országnak a legnagyobb segítséget jelenleg az jelenti, ha valaki a megatakarításait államkötvényben vagy kincstárjegyben tartja, amelyek magas kamatot fizetnek és adómentesek. Hozzátette: a banki megtakarításra bevezetett adó csak addig tart, amíg a háború.

Kérdésre válaszolva jelezte: a gyógyszergyártók által fizetendő 30 milliárd forintos extra profitadó feléről, 15 milliárd forintról mond le a költségvetés, feltéve, hogy ezt beruházásokra és kutatás-fejlesztésre fordítják, emellett az idei év második felében a kormány által biztosított adósságkönnyítés szintén több milliárdos összeget jelent.

Arra a felvetésre, hogy a gázár esetében is lesz-e árplafon azt válaszolta: a gázárnál az európai uniós átlaghoz képest az eltérés minimális, illetve a gázszerződések nagyon nagy része október végével kifut, így ott néhány hónap múlva van lehetőség arra, hogy vagy váltóárakra álljanak át a vállalkozások - azaz a mindenkori tőzsdei áraknak megfelelő árakat vállalják - vagy pedig egy új szerződést kössenek, ami a jelenlegi árak alapján lényegesen kedvezőbb, mint az egy évvel ezelőtti szerződési feltételek.

A miniszter Brüsszel döntését a migránskvótáról elfogadhatatlannak és kifejezetten veszélyesnek nevezte, mondván, ismét egy olyan brüsszeli hatalommal való visszaélésről van szó, amely ellen minden eszközzel és minden formában fel kell lépni.

Kifejtette: a brüsszeli döntés meghívólevelet jelent mindenkinek, aki Európába akar jönni, erősíteni fogja a migrációt. "Magyarország több vonatkozásban is rendkívül hátrányosan érintett lenne egy ilyen szabályozás által", ezért ez ellen küzdeni kell - jelentette ki.

Gulyás Gergely közölte: lehet, hogy most még csak 30 ezer migránsról beszélnek, de ennek a többszörösét is megállapíthatja az Európai Bizottság, erre a szabályozás bármikor lehetőséget ad. Ráadásul - tette hozzá kérdésre válaszolva - Magyarországnak kellene a menekültügyi eljárások 28 százalékát lefolytatnia, ami aránytalan és rendkívüli teher az országra nézve.

Arra is kitért: a döntés egy korábbi ígéret megszegését is jelenti, hiszen az állam- és kormányfők legutóbbi tárgyalásán abban állapodtak meg, hogy az Európai Unió tanácsülésén térnek vissza erre a kérdésre. Itt egyhangú döntést kell hozni, míg a miniszterek tanácsában minősített többséggel is van rá lehetőség - mutatott rá.

Elmondta, most egy úgynevezett trilógus kezdődik, amelyben az Európai Parlament is részt vesz. Azt valószínűsítette, hogy ez nem javít majd a helyzeten, mert "ma nincs olyan intézmény a világon, ami hasonlóan migránspárti lenne", mint az EP.

Jelezte: amikor megszületik a rendelet meg kell vizsgálni, hogy az túllép-e az uniós jog által megengedett kereteken, és hogy megfelelő döntéssel született-e meg a tanácsi határozat. Nemcsak az Európai Unió Bíróságának, de a magyar Alkotmánybíróságnak is lehet szerepe annak vizsgálatában, hogy nem gyakorolt-e az unió olyan hatáskört, amit nem ruháztunk át rá - jegyezte meg.

Az európai uniós források ügyében "a labda Brüsszel térfelén pattog", politikai döntés kérdése, hogy az Európai Bizottság vállalja-e a konfliktust az Európai Parlamenttel, és odaadja-e Magyarországnak a jog szerint neki járó pénzeket - mondta Gulyás Gergely.   

A tárcavezető kérdésre válaszolva úgy értékelt: nem jogi, hanem politikai döntés kérdése, hogy a Magyarországnak járó európai uniós forrásokat mikor "kegyeskedik" az Európai Bizottság folyósítani. "Nem tőlünk függ, attól függ, hogy ott mikor szedik össze a bátorságukat ahhoz, hogy az Európai Parlament magyar képviselők által felheccelt többségével szemben vállalják azt a konfliktust, hogy a jog szerint odaadják a nekünk járó pénzeket" - fogalmazott. Hangsúlyozta: Magyarország az Európai Bizottság által visszaigazolt módon az utolsó "mérföldkövet" is teljesítette, hiszen a forrásokhoz való hozzáférés egyetlen feltétele, az igazságszolgáltatásban általuk kért, "egyébként semmilyen közösségi jogi alappal nem rendelkező módosítások" elfogadása volt. Így - folytatta - elvileg a bizottságnak július elején számlákat is küldhetnek. Ekkor nekik van 90 napjuk, hogy megfontolják, fizetnek-e vagy sem - jelezte.

Kiemelte: a magyar baloldali képviselők - akik nettó 6 millió forintot keresnek brüsszeli pénzekből - mindent megtesznek annak érdekében, hogy Magyarország ne kapja meg a pénzeket, a magyar tanárok ne kapjanak fizetésemelést, a magyar egészségügy ne jusson többletforrásokhoz.