Közgazdász vándorgyűlés: a világ belecsúszott egy gazdasági hadviselésbe  

"A globális világkereskedelem kihívásai, különös tekintettel az Európai Unió kereskedelempolitikájára" - ezzel a címmel rendeztek ma kerekasztal-beszélgetést a közgazdász vándorgyűlésen. A szakemberek szerint meglepően ellenálló a világkereskedelem ahhoz képest, hogy mennyi negatív folyamat zajlik jelenleg. Az ellenállóság mögött Sass Magdolna, az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének igazgatója szerint a nagyvállalatok gyors alkalmazkodóképessége áll, ugyanakkor a globális értékláncok szintén fontos mozgatórugót jelentenek ebben a folyamatban. Mint mondta,a szolgáltatás-kereskedelem részesedése immár elérte a 30 százalékot, ez a legdinamikusabban fejlődő szegmense a világkereskedelemnek.A szolgáltatás-kereskedelem jelentős részét határokon átnyúló globális szolgáltatások jelentik, a statisztika azonban alábecsüli a szolgáltatások szerepét, egyszerűen azért, mert nehezebb felmérni a pontos mértéket. Sass Magdolna arra is felhívta a figyelmet, hoy egyre jelentősebb a világkereskedelemnek az a szegmense, amelyet különböző szankciók érintenek.

Sokasodnak a stratégiai blokkok, az Európai Unió is egyre több bilaterális alkut köt, egy töredezettebb világkereskedelem felé történt elmozdulás - hangzott el. Mennyire értik e folyamatot az EU vezetői? - ezt a kérdéskört elemezte felszólalásában Andor László, az Európai Progresszív Tanulmányok Alapítványának főtitkára, aki szerint szankciók sorozatába, vámháborúkba, egyfajta gazdasági hadviselésbe csúszott bele a világ. Úgy vélekedett, hogy e hadviselés nyomán az Európai Unióban várhatóan erősödni fog a "soft protekcionizmus", azaz az európai gyártók számára egyre inkább javasolt lesz az európai termékek vásárlása. 

Balázs Péter, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) korábbi nagykövete arra mutatott rá, hogy a kormánynak alapvető érdeke az EU-val való jó kapcsolat, 16,4 milliárd eurónyi uniós forrás sorsa ezen múlik. Ha ezek az uniós pénzek valóban beérkeznek, akkor Magyarország szerepe felértékelődik, hiszen a piacot látják meg hazánkban. Mint mondta, Magyarország visszatért azon országok közé, akik hajlandóak a brüsszeli feltételek szerint működni, így akarja elősegíteni ambíciózus programjának végrehajtását. Orbán Viktor választási kudarca számos uniós ország számára rossz hír volt - húzta alá Balázs Péter, hozzátéve: ezek a tagállamok eddig bízni tudtak a magyar vétóban és háttérben tudtak maradni a tiltakozásukkal. A vétózás e bújtatott lehetősége áprilisban megszűnt: a Brüsszellel egyet nem értő tagállamoknak most maguknak kell felvállalniuk, ha az EU irányaival szembe akarnak menni. A tapasztalat az Balázs Péter szerint, hogy ezt a konfrontációt nyíltan nem vállalják fel, az eddigi magyar vétó kényelme viszont megszűnt. Várható, hogy ezek a rejtetten tiltakozó ország be fog simulni az uniós gyakorlatba.

Müllner Zsolt, a közép-kelet-európai régióban 17 országban jelen lévő Autó Wallis szakembere azt hangsúlyozta, hogy az uniós kereskedelempolitikából hiányzik a közös cél, ennek nyomán a kereskedelempolitika, a vámpolitika és az iparpolitika nincs összehangolva. Kína eközben jól tud alkalmazkodni, főleg ha az 5-10  éves távlatokat nézzük. Ezt a kínai nyomulást megpróbálja fenntartani az EU, de a kínai tempó ijesztő, a kínai autóbeáramlás mértéke hatalmas. A világ autótermelésének immár csak a 20 százaléka van jelen az EU-ban, és 60 százaléka Kínában. Ez elképesztő változást jelent akárcsak a 10 évvel ezelőtti állapotokhoz képest. A kínai kereskedelempolitika illetve vámpolitika roppant alkalmazkodó. Az autógyártásban is látszik ez a rugalmasság: nem elégednek meg a kínai autók EU-ba történő exportálásával, hanem egyre több gyártóbázist is helyeznek ide, például Spanyolországba és Belgiumba. A hazánkban működő külföldi autógyártásról szólva azt emelte ki, hogy a nagyon kevés a hozzáadott magyar érték az előállítási folyamatban.

A kerekasztal beszélgetés moderátora, Becsey Zsolt egyetemi tanár, volt külgazdasági államtitkár az uniós kereskedelempolitikával és versenyképességgel kapcsolatban azt emelte ki, hogy az euró árfolyama is fontos szerepet tölt be e téren. A kínai piacra való betörési tervek kudarcot vallottak - emlékeztetett. A jólét emelése, a bérek növelése, a szegénység emelése, a versenyképesség javítására való többletköltés - ezek a célkitűzések egyszerre nem fognak sikerülni az uniós költségvetésben. Mint mondta, a kereskedelempolitikában ki kell választani a fő irányokat, meghatározni egy jövőképet, és aszerint kell haladni.