Magyarország megelőzte Olaszországot is egy új gazdasági index alapján

Az új index 50 százalékban a gazdasági mutatókat, 40 százalékban társadalmi fejlettséget, 10 százalékban pedig a jó kormányzati gyakorlatot értékeli 25 alindexből összeálló rangsorában.

Magyarország a 34. helyen áll a globális rangsorban - derül ki az indexből.

Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója a módszertan ismertetésénél elárulta, az Oeco-Index megalkotásához összesen 25 részmutatót használtak fel.

Ezek azokat a gazdasági, társadalmi és a politikai dimenziókat ölelik fel, amelyeket kellő gyakorisággal publikáltak, és az országok széles köre esetében elérhetőek a különböző nemzetközi adatbázisokban.

A komplex mutató segítségével lehetőség nyílik az egyes országok és régiók összehasonlítására, illetve az időbeli változás figyelemmel kísérésére.

Az elsődleges cél minden esetben a fejlettség szintjének és alakulásának egzaktabb megértése: az országok fejlettségének vizsgálatakor ne egyetlen mutató kedvező, vagy éppen kedvezőtlen alakulása alapján vonjunk le következtetéseket, hanem több mutató együttes változását nyomon követve.

Ez egy olyan kompozit mutató, amely a mai kihívásokkal teli időszakán segít eligazodni az ország reális helyzetét illetően. A minősítés sokkal többet elmond egy ország gazdaságáról, versenyképességéről, mint a megszokott bruttó hazai termék (GDP) mutatója

– méltatta a mérőszám megalkotását nyitóbeszédében Csepeti Ádám stratégiai ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkár.

– Az országok gazdasági teljesítményét értékelő mutatók gyakran politikailag motiváltak. Így fordulhatott elő például, hogy a sajtó egy része szerint Románia már leelőzte Magyarországot. Ezért bő egy évvel ezelőtt egy olyan objektív index megalkotását tűztük ki célul, amely mindennapi tapasztalatainkhoz közelebb álló képet alkot – magyarázta az Oeco-Index megszületésének ötletét Törcsi Péter, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kuratóriumának elnöke.

Az eseményt követő kerekasztal-beszélgetésen neves magyar közgazdászok értékelték az index jelentőségét, illetve tekintették át a különböző mérőszámok előnyeit és hátrányait.

Dobos Balázs (Makronóm, kutatási igazgató), Isépy Tamás (Századvég, Makrogazdasági Üzletág vezetője), Kovács Attila (Alapjogokért Központ, Európai Uniós kutatási igazgató),Pásztor Szabolcs (Oeconomus, kutatási igazgató), Sebestyén Géza (MCC, Gazdaságpolitikai Műhely vezetője), Vukovich Gabriella (Nézőpont Intézet, Gazdaságkutatási Igazgató) egyetértettek abban, hogy szükség van minél több komplex, percepcióktól mentes hasonló mutató megteremtésére.