Kijött a friss rangsor az európai életszínvonalról: itt tart most Magyarország 

A legújabb, 2023-2024 évi alkalmazkodási (fenntarthatósági) tanulmányt (Transition Report) november 21-én mutatták be Londonban. A tanulmány öt területen vizsgálta a változásokat:

• életminőség, élettel való megelégedettség, egészség
• a globális értékláncok alakulása
• munkaerő piaci változások
• lakások ablakainak szigeteltsége
• gazdasági szerkezeti változások.

A terjedelmes tanulmányból csak néhány érdekes adatot emelünk ki. Megjegyzendő, hogy nem minden ország esetén áll rendelkezésre minden adat. Az élettel való megelégedettség valamennyi vizsgált országban javult.

Az elemzett 33 ország között Magyarország a 29 helyen van úgy, hogy a maximálisan elérhető 100 pontból 2006-ban még csak 26,1-et, 2022-ben pedig már 44,2-öt ért el. Csehország a 10., Lengyelország a 17., Szlovákia a 24. helyen van.

Az egészségi állapotát 2006-ban Magyarországon a felmérésben résztvevők 39, 2022-ben 62 százaléka ítélte jónak vagy nagyon jónak. Ez is jelentős javulás, amellyel Magyarország 2022-re a 16. helyre került, míg Csehország a 2., Lengyelország a 8. és Szlovákia a 21. helyen van. Érdekes adat, hogy a családok hány százaléka lakik viszonylag újonnan épített házban/lakásban.

Magyarországon a legtöbb család – 65,20 százalék – 1953 és 1989 között épült otthonban él.

2000 után építettben csak 7,7 százalék lakik. Csehországban a lakosság 7,36, Lengyelországban 15,24, Szlovákiában pedig 11,48 százalékának van 2000 után épített otthona.

Az otthonok szigetelésével kapcsolatban az ablakok üvegezését vizsgálja tanulmány. Azt mérte fel, hogy mennyire jellemző a kétrétegű üvegezés, ami jelentős energiamegtakarítást tesz lehetővé.

A magyar otthonok 65,7, a cseh 77,1, a lengyelnek 86,1 és a szlováknak 87,4 százalékában vannak dupla üvegezésű ablakok. Magyarország a 65,7 százalékkal a vizsgált 33 ország között a 16. helyen van.

A tanulmány igazán nagy hangsúlyt azonban a gazdasági szerkezetben elért eredményekre helyez. Ezen a területen azt vizsgálja, hogy mennyire versenyképes, jól irányított, „zöld”, válságálló, befogadó és integrált a gazdaság. A hat jellemzőre elért előrelépést 1-10-es skálán értékeli, ahol a legjobb érték a 10-es.

Az összes EBRD által vizsgált ország között a legnagyobb előrelépés Közép-Európában tapasztalható, igaz, a referenciaként megadott fejlett országokhoz képest még így is van behoznivalójuk.

Magyarország a 6 területből kettőben javította helyzetét 2022-ről 2023-ra, három esetén alig van változás, egy esetben pedig romlás tapasztalható.

A V4-ek, valamint Észtország, Németország és Svédország értékeit a táblázatban látjuk.

Magyarország a legnagyobb előrelépést a gazdasági integráltság területén érte el. Legkisebb előrelépés pedig a versenyképesség területén történt. Látható azonban, hogy a különbségek nem jelentősek.

Például a „zöldítésben” a német és a svéd javulás sem kiugróan nagy. A legnagyobb különbségeket az előrelépésben az elemzők a gazdasági kormányzás területén találták.

A lehetséges legnagyobb, 10-es értékhez képest a magyar csak 5,97, a cseh viszont 7,41. A legmagasabb, 8,70-es értéket pedig Észtországnál látjuk. Fontos megjegyezni, hogy a hat területen az EBRD csak néhány kiemelt mutatót vizsgál.

A versenyképességnél például a termelékenység növekedését, a KKV-k finanszírozásának javulását és a logisztikai szolgáltatások minőségét vizsgálja elsősorban.

A gazdasági kormányzás területén pedig a szabályozórendszerek működését, a bíróságok működési hatékonyságát, az elektronikus kormányzati szolgáltatások lakossági használatát értékeli.

A „zöldítésnél” a káros anyagok kibocsátására és a megújuló energiák használatának elterjedtségére figyel.

A „befogadás” területen

• a foglalkoztatás alakulását,
• a digitális eszközökhöz, például a szélessávú internethez való társadalmi hozzáférést,
• az ellenállóképesség esetén elsősorban az energiaellátás biztonságát és a pénzügyi stabilitást,
• az integráltságnál pedig a közlekedés minőségét,
• a külföldi tőkebefektetések alakulását és
• a digitális infrastruktúra elterjedtségét veszik az elemzők górcső alá.

A Magyarországról készített 3 oldalas összefoglaló értékelés felhívja a figyelmet az EU-n belül kiemelkedőnek számító inflációra, ennek következtében a reálbér és a fogyasztás csökkenésére és a beruházások lelassulására.

Megjegyzendő, hogy az elemzés még nem tükrözi a legfrissebb adatokat. Eredményként említi az energiabeszerzési lehetőségek bővülését, valamint a 2022-ben létrehozott korrupcióellenes munkacsoportot, amely – az EBRD szerint – az eddig elmaradt EU-s források felszabadításához is hozzájárulhat.

Javasolja továbbá a pénzügyi egyensúly gyorsabb javítását, valamint az állam bővülő gazdasági szerepvállalása kapcsán az állami befolyás alá került cégeknél a vállalatirányítási rendszerek magas színvonalának, hitelességének és kiszámíthatóságának biztosítását.

Összességében úgy értékeli a helyzetet, hogy Magyarország minden vizsgált területen jobban teljesít, mint az EBRD országok átlaga. Közép-Európán belül azonban - az  integráltsági terület kivételével - lassabb az alkalmazkodási tempója.

A leglassabb előrelépés a versenyképesség területén tapasztalható, aminek egyik fő oka éppen az alacsony termelékenységi szint.

A szerző a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kutatóprofesszora.