Mutatjuk a V4-ek rangsorát - lehullott a lepel, hogy ki mennyire fejlődik

Ha a GDP növelése például az erdőterületek, a termőföld mennyiségének csökkenésével jár együtt, vagy ha a létrejövő új munkahelyek egészségre ártalmasak, akkor a nemzeti vagyon egyik elemének növelése a másik kettő elem kárára történik.

Korunkban ezért egyre többen keresik azt a módszertant, amely egyszerre képes mérni a gazdasági teljesítmény és a nemzeti vagyon értékének együttes alakulását, vagyis a minőségi, fenntartható fejlődés lehetőségét.

Ilyen elemző műhely működik Magyarországon az MNB-ben és több egyetemen is. Nagy-Britanniában a Statisztikai Hivatal kifejlesztett egy olyan módszertant, amely a GDP növelésének a nemzeti vagyon többi elemére való hatását méri.

A gazdaságpolitika Magyarországon azt a célt tűzte ki, hogy az infláció csökkentése után 2024-ben a GDP növelésre kell minden erőforrást összpontosítani.

Ennek gyakorlati megvalósítását a még több fizikai beruházásban látja.

Egy fizikai beruházás azonban önmagában mennyiségi és nem minőségi kérdés. Minőséget csak akkor képvisel, ha nagy hozzáadott értéket teremtő minőségi munkahelyeket hoz létre úgy, hogy közben nem teszt kárt a nemzeti vagyon további elemeiben, sőt azokat még erősíti is. Az újabb nagy beruházási lendület előtt ezért érdemes megállni egy percre, és megvizsgálni a többi vagyonelem jelenlegi állapotát. Majd célszerű végiggondolni, hogy a tervezett beruházások milyen hatással lesznek ezen vagyonelemek állapotára: rontják-e vagy javítják-e a jelenlegi állapotot.

Az ideális eset az lenne, ha a GDP növelés felpörgetésére szánt újabb beruházások nem rontanák sem a humán, sem a természeti vagyon állapotát, hanem éppen ellenkezőleg: a teljes nemzeti vagyon harmonikus, kiegyensúlyozott fejlődéséhez járulnának hozzá.

A gondolkodást segíthetik a továbbiakban bemutatott adatok, amelyek forrása részben a KSH adatbázisa, részben pedig az Eurostat 2023 évi, a nemzeti vagyon mindhárom elemét vizsgáló tanulmánya. (Key Figures on Europe 2023).

Az összefüggések érzékeltetését ebben az írásban csak néhány fontosabb jellemző vizsgálatára korlátozzuk. A teljes rendszer áttekintése további rendszerszintű vizsgálatokat, továbbá az adatok hosszabb időtávon és szélesebb körű nemzetközi összehasonlítással való értékelését igényelné. 

A nemzeti vagyon három fő elemének jellemzői V4-es és osztrák összehasonlításban

Forrás: Eurostat, KSH

A körökben Magyarország helyezése látható  a V4-ek között

Az adatok azt mutatják, hogy gazdasági pozícióinkat tekintve a V4-ek között általában a 3 helyen vagyunk. Kivétel a foglalkoztatottság, amelyre a 2. hely a miénk. Persze ez sem minőségi mutató, azt ugyanis nem fejezi ki, hogy az emberek milyen minőségű és milyen fizetést adó munkahelyen dolgoznak.

A termelékenység kapcsán pedig azt kell megemlíteni, hogy az EU átlaghoz mérve például 2010-ben 70, 2011-ben pedig 71,1 volt az értéke. A 69,5-ös érték ezért relatív romlást mutat. A gond azonban a humán vagyonunk jellemzőinél van. A bemutatott 8 érték közül 6 esetén az utolsó helyre szorultunk. Az egyetlen 2. helyünk is problémát érzékeltet.

Azt mutatja ugyanis, hogy az idősebb korosztály esetén magasabb a felsőfokú végzettségűek aránya, mint a fiatalabb korosztály esetén, ami arra utal, hogy korábban többen tanultak tovább, mint az utóbbi években.

A rossz humán adatok arra figyelmeztetnek, hogy a jövőre való felkészültségünk gyenge. Különösen veszélyes a fiatalkorú képzetlenek, a korai iskolaelhagyók és a se nem dolgozó, se nem tanuló fiatalok magas aránya.

A digitalizáció és a mesterséges intelligencia korában a tudományos területen végzettek alacsony aránya a fejlődésbe való sikeres bekapcsolódásunkat veszélyezteti.

De a jövönket leginkább veszélyeztető érték az alacsony várható élettartam és a továbbra is alacsony termékenységi mutató, amelyek minden évben jelentős népességfogyással járnak együtt. Például 2022-ről 2023-ra 89266 fővel lettünk kevesebben.

Figyelmet érdemel az is, hogy míg az EU átlaghoz mért egy főre jutó GDP –re a harmadik helyen vagyunk, a váratlan  kiadásokat finanszírozni nem tudók aránya nálunk a legmagasabb, ami az egyenlőtlenségek növekedését valószínüsíti. A vizsgált 5 környezeti mutató közül négyre szintén az utolsó helyen vagyunk. Ez egyrészt azt érzékelteti, hogy a gazdasági növekedés nem eléggé környezetbarát módon történik, másrészt azt, hogy a környezetvédelem területén adódó, nagy hozzáadott értéket teremtő termék- és szolgáltatás előállítási és exportálási lehetőségeket nem használjuk ki.

Az utóbbi adat arra enged következtetni, hogy a beruházások elsősorban a korábban kialakult gazdasági ágazatok további növekedését és nem a változó környezethez való alkalmazkodást segítő új ágazatok megtelepedését támogatják.

A változó környezetben azonban szükség lenne az ellenállóképesség erősítésére is. Viszont a  régi gazdasági szerkezet megmerevítésével járó növekedés nem javítja, hanem gyengíti a gyorsan változó környezethez való alkalmazkodási képességet, vagyis ronthatja az újabb válságokkal szembeni ellenállóképességet.

A nemzeti vagyon három fő csoportját jellemző mutatókra elért helyezésünk arra figyelmeztet, hogy a harmonikus fejlődéshez nem elég a gazdaság mennyiségi növelésére figyelni. Csak a nemzeti vagyon valamennyi elemébe történő együttes beruházás teremtheti meg a harmonikus fejlődés lehetőségét.

Hiszen hogyan lehetne egyre jobb, minőségibb, keresettebb, nagy hozzáadott értéket teremtő terméket és szolgáltatást előállítani, ha a tudásszint nem lesz egyre jobb, egyre minőségibb? Honnan lesz elegendő munkaerő, ha rövid az élettartam, és fogy a népesség?

Továbbá azt is fontos megemlíteni, hogy a bármi áron történő növekedésre való kizárólagos összpontosítás negatív humán és környezeti hatásai (externáliái) tovább ronthatják a nemzeti vagyon egészének nagyságát. Ezért nem fogadható el az az érvelés, hogy elég egy mennyiségi mutató, a GDP értékét -  akár a többi vagyon elem rovására is – növelni. Az életminőség javítása legalább olyan hangsúlyos cél kell, hogy legyen, mint a gazdaság pörgetése.

Az emberek életminőségüket ugyanis nem egy távoli gazdasági mutatóval, hanem a közvetlenül érzékelhető életkilátásokkal,  tanulási-fejlődési lehetőségekkel és az egészséges természeti környezettel  mérik.

Végül ne feledjük, a humán és a természeti vagyon javuló állapota visszahat a gazdasági lehetőségek növekedésére is, többek között a termelékenység javulásán keresztül.

A felkészültebb, egészségesebb és a jó minőségű környezetben élő munkavállaló ugyanis nagyobb és jobb minőségű teljesítményre képes. Gondoljunk ezért ezekre az összefüggésekre is az újabb nagy fizikai beruházási lendületvétel előtt!

A szerző a Pázmány Péter Katolikus Tudományegyetem tanára.