Matolcsy: Eurázsia felemelkedésének korszaka előtt állunk

A hosszú távú fenntarthatóság lesz az előttük álló új korszak egyik jellemzője - fogalmazott előadásában Matolcsy György. A Magyar Nemzeti Bank elnöke előadásában kitért arra, hogy új egyensúlyra van szükség Nyugat és Kelet között, akárcsak a természet és technológia között.

A Covid 19 járványról szólva hangsúlyozta, hogy mindez

felerősítheti az eurázsiai szolidaritást és az Kelet és Nyugat közötti új szolidaritás kialakulását.

A 21. század fő jellemzője, hogy hosszú távú fenntarhatóságra van szükség a geopolitikák és a pénzügyi rendszerek területén is, és úgy vélte, "újabb 400-500 éves időszak elején járunk", miután lezárul az atlanti időszak - tette hozzá.

A geopolitikai változásokkal kapcsolatban kitért arra, hogy a világrend gyorsan változik, a kockázatok és a lehetőségek módosulása nyomán, és a változások szempontjából is nézve több rokon vonás is felfedezhető az 1940-es és a 70-es évekhez képest.

Sokat tanulhatunk ezekből az évtizedekből, elsősorban a fenntarthatóség kérdésének szempontjából, amely az eurázsiai intergrációban meghatározó szerepet tölt be - fogalmazott a jegybankelnök. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter előadásában arról szólt, hogy a mostani járványra lehetőségként is tekinthetünk, elsősorban a versenyképességünket erősíthetjük a kialakult változások nyomán.

A keleti nyitás politikáját sikeresnek nevezte, amelyet indulásakor sokan kritizáltak, de "a helyes döntést hoztuk meg", amit a számok a kereskedelmi forgalom emelkedése és a keleti országokból érkező beruházások növekedése is bizonyít. Példaként említette, hogy

Magyarország keleti exportja tíz év alatt 22 százalékkal nőtt, 25 százalékkal nőtt a keleti országokkal bonyolított kereskedelmi forgalmunk, és 100 milliárd eurónál több az éves exportunk, miközben jelentősen nőtt a külföldről hazánkba érkező közvetlen beruházások (FDI) értéke.

Tavaly már nem Németország, hanem Dél-Korea hozta Magyarországra a legtöbb új befektetést, az új FDI 20 százaléka érkezett keleti országokból, és az új munkahelyek 40 százaléka is keleti beruházásoknak köszönhető - tette hozzá.

Európát újra naggyá kell tenni, ez Magyarország célja is. Az unió gazdaságának aránya ugyanis globális összehasonlításban csökkent az utóbbi tíz évben, a globális GDP 26 százalákáról 21 százalékra mérséklődött, miközben az ázsiai országoké nőtt.

Nem ideológiai, hanem gyakorlati célból támogatjuk az euróázsiai együttműködést: a világ GDP-jének 71 százalékát adja Eurázsia, és a globális beruházás 80 százaléka pedig eurázsiai országokból származik - fogalmazott Szijjártó Péter.

Magyarország a híd szerepét szívesen betölti az eurázsiai együttműködésben - tette hozzá a külgazdasági és külügyminiszter.

A fórumon előadást tartott Xiaochuan Zhou, a 29 országot tömörítő Boao Forum for Asia alelnöke, a kínai jegybank (PBoC) korábbi és leghosszabb ideig hivatalban lévő elnöke. Zhou a koronavírus okozta gazdasági hatásokról beszélt, elsősorban a digitális pénzek területén zajló változásokról.
Mint elmondta, a digitális gazdaságot erősítette a Covid - 19 járvány, ebből a szempontból az egyik legfontosabb változás a digitális pénzek irányába tett lépések és a mobilfizetések elterjedése.

Tavaly a kínaiak 58 százaléka használta a mobilfizetési szolgáltatásokat, és a pénzforgalom 14 százalkát már mobillal fizették - fejtette ki.

Zhou Xiaochuan aki korábban Lámfalussy Sándor díjat kapott a Magyar Nemzeti Banktól, olyan intézményekben töltött be magas pozíciókat, mint a Bank of China, a China Construction Bank és a kínai tőzsdefelügyelet. Az 1990-es végén kibontakozott ázsiai pénzügyi válságban nagyban hozzájárult a kínai valuta, a jüan stabilitásának fenntartásához. Zhou Xiaochuan jelenleg Kína egyik legmeghatározóbb pénzügyi reformere, jegybankelnöksége alatt kiemelkedő eredményeket ért el a pénzügyi reformok terén, illetve sokat tett a kínai fizetőeszköz nemzetköziesítéséért is. Hivatali ideje alatt a jüan nemzetközi tartalékvalutává vált. 

A nyitóbeszédek sorát Wu Hongbo, a kínai kormány európai ügyekkel foglalkozó különmegbízottja, az ENSZ korábbi, gazdasági és szociális ügyekért felelős főtitkár-helyettese zárta, aki hangsúlyozta, hogy a COVID-19 ismét rávilágított arra, hogy

a világjárványt – más válságokhoz hasonlóan – együttműködéssel lehet legyőzni, a sikeres jövő alapfeltételeiként pedig a nyitottságot, a jó kormányzást és szorosabb együttműködést jelölte meg.

Wu hozzátette, hogy a gazdasági kihívások megoldása innovatív, összehangolt és zöld megoldásokat kíván, amelyek kidolgozásában az eurázsiai együttműködés fontos szerepet játszhat.

A konferencia szakmai panelei során többek közt arról is szó esik, hogy a COVID-19 hogyan formálja a geopolitikai színteret és a többoldalú nemzetközi együttműködéseket, milyen kihívásokat jelent a hosszú távú fenntartható gazdasági növekedés biztosítása terén, illetve milyen hatással van a városi életre, az okos városok fejlődésének folyamatára.