Matolcsy György: a forintnak köszönhetően volt sikeres a magyar válságkezelés

Forinttal jobban lehetett kezelni a 2020/2021-es válságot, mint az euróval – írta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Magyar Nemzet online hasábjain.

A forint 75. születésnapján mérlegre kell tenni a forint kivezetésének és az euró bevezetésének a kérdését, a nemzeti érdekek mentén - fogalmazott.

Amikor csatlakoztunk az Európai Unióhoz, kötelezően vállaltuk, hogy bevezetjük a közös fizetőeszközt. A kormány és a Magyar Nemzeti Bank tartja magát ehhez a kötelezettséghez, de csak biztonságos és sikeres euró bevezetést tartunk elfogadhatónak

- hangsúlyozta.

Segített a forint a válságok során

Most a 2020/2021-es válság során láthattuk, hogy Magyarország kisebb mértékű gazdasági visszaesést szenvedett el, mint az eurózóna, ráadásul a magyar gazdaság újraindítása is gyorsabb ütemben halad, mint az eurózónáé, így már 2021 végére helyreállítjuk a 2019. év végi GDP-szintet. Ez ugyanakkor az eurót használó tagállamoknak várhatóan nem fog sikerülni – húzta alá.

A legjobb válságkezelő eszköznek a pénzmennyiség bővítése bizonyult, így a jobb hazai eredményeket a forintnak köszönhetjük.

A magyar pénzügyi rendszer az MNB önálló pénzpolitikája révén olyan célzott eszközöket használt a válság kezelésére, amire az eurózóna nem volt képes.

- tette hozzá.

Még az eurozónában a különböző helyzetű tagok nem tudtak differenciálni, addig a magyar eszközök jól céloztak és jó hatásfokkal működtek az NHP Hajrá!, a hosszú moratórium, a fedezett hitelek, az eszközvásárlások és a rugalmas kamatpolitika révén – emelte ki.

A 2007/2009-es válság után is a 2010-et követő helyes gazdaságpolitikai fordulat is a forintra épült. Ezzel szemben a 2010-es görög válság 2011-2012-ben az egész eurozóna válságához vezetett.

A 2013 utáni növekedési, majd felzárkózási fordulat is a forintra épült – mutatott rá.

Egy sor célzott lépéssel (többek között az NHP, a svájci frank hitelek kivezetése, az önfinanszírozási program) először növekedési, majd felzárkózási fordulatot vitt véghez Magyarország.

Ezek nélkül nem lehetett volna a Trianon utáni száz év legsikeresebb évtizede a 2010–2019 közötti tíz év

– hangsúlyozta.

Az euró 20 éve

Ha az euró első 20 évét vesszük figyelembe, azt látjuk, az csak Németországnak és Hollandiának hozott nyereséget, míg az összes többi tagállamnak veszteséget, sőt a délieknek pedig történelmi mértékű veszteséget okozott. Olaszország 4300 milliárd eurót, Franciaország 3600 milliárd eurót veszített az eurón és a többiek kára is több évi GDP, ráadásul

Az euró nem vált a dollárral azonos erősségű világpénzzé, így a globális jegybanki devizatartalékok 61 százalékát továbbra is dollárban tartják – húzta alá.

Akik kimaradtak az euróból

A svédek és a dánok jobban teljesítettek, mint a finnek; a lengyelek jobban, mint a spanyolok, a csehek, magyarok; és a románok jobban, mint a portugálok, görögök, szlovénok és a szlovákok. Az angolok jobbak voltak a nemzeti fizetőeszközüknek köszönhetően, mint a franciák és az olaszok az euróval.

Még a baltiak sikere sem az eurónak köszönhető, pont fordítva: a számukra erős euró miatt építették felzárkózásukat a feldolgozóipar helyett a szolgáltatásokra és különösen a digitális átállásra – emelte ki.

Jobban teljesítettek az euró előtt

Az eurózóna mindegyik tagállama még euró nélkül érte el a csatlakozáskor meglévő fejlettségi szintjét, tehát így lett fejlett és gazdag. Nem az euró hozott gazdagságot, hanem a nemzeti fizetőeszköz.

Ezzel szemben az euró átvétele után a tagok veszítettek korábbi saját fejlettségi szintjükből és a rangsorban hátrébb csúsztak az eurózónán kívüli európai versenytársaikhoz képest.

Ezek miatt érdemes nagyra értékelnünk a forintot és keresni az euró átvételének biztonságos, tehát sikert ígérő időpontját

- mutatott rá.