Matolcsy György: Magyarország letért az egyensúlyi növekedés útjáról

Új közgazdaságpolitikai gondolkodásra van szükség, hogy meg tudjuk oldani az előttünk álló problémákat, melynek még csak a kezdetén járunk - mondta Matolcsy György jegybankelnök a Magyar Közgazdasági Társaság 60. Közgazdász-vándorgyűlésének nyitóelőadásában Szegeden.

Új, fenntartható közgazdaságtan

Kiemelte, hogy az új, fenntartható közgazdaságtanról a Magyar Nemzeti Bank (MNB) több tanulmányt is készített.

Az új közgazdaságtanba több elemet érdemes beépíteni, ezek közül a legfontosabbak a következők:

- A komplexitás rendszerelmélet törvénye,

- a fizika, a kvantummechanika és a Heisenberg-i bizonytalanság törvényei,

 - a nem-lineáris törvények,

- a térszerkezet és geofúzió elve, az egyre erősödő térbeli öszekapcsoltság miatt.

- A gazdasági növekedés a természet, erkölcs, tudás, és tehetség szorzata.

- Az úgynevezett Pareto-elv érvényesítése, amely az erőforrások és az eredmények közötti aránytalanságokat kezeli.

- A Carnegie-elv, amely a pozitív jövőkép, a pozitív víziókat foglalja össze.

Az anyagi gazdaság alapja egy szellemi forrás, a tudás. A tudás átadásával, megosztásával ugyanis az exponenciálisan, nem-lineárisan bővül

- tette hozzá.

Mint mondta, most már az győz a világban, aki a tehetség és a kreativitás döntő erőforrásává válik. A tudás megosztásában ugyanis az áttörést a technológia hozta, az internet által a tudás új tartományait fedezhetjük fel.

Stabilitás és egyensúly

A civilizáció fennmaradása érdekében fenntarthatósági fordulatot kell végrehajtani: stabilitást és egyensúlyt kell követni

- húzta alá Matolcsy György.

Ebben a növekvő hozadék elve a csökkenő hozadék elve helyére kell lépjen.

Kiemelte: az új jövőképek által irányított felzárkózásokat már csak a fenntarthatóság gondolata köré érdemes építeni.

A fentiek alapján az új, fenntartható közgazdaságtanban az alábbi következtetések vonhatóak le Matolcsy György szerint.

1. Jövőkép és stratégia nélkül nincs siker.

2. Kötelező mérni és használni a pozitív és a negatív visszacsatolást.

3. Nagyobb összetettségre érdemes törekedni.

4. Mindenkinek érdemes és lehetséges különlegesnek lennie: aki megtalálja a gazdasági/közösségi munkamegosztáson belül a saját különleges feladatát, az nyer, aki nem, az lemarad és elmarad.

5. Mindenben érdemes az egyensúlyi növekedésre törekedni a folyó fizetési mérlegben, a költségvetésben is.

Magyarország letért az egyensúlyi felzárkózási pályáról, melynek vannak érthető és érthetetlen okai

- mondta. Példaként hozta Lengyelországot, ahol tavaly két százalék alatti volt a költségvetési hiány, miközben Magyarországon 6,8 százalékos a GDP arányában.

Vissza kell térni az egyensúly és növekedés útjára. Egyelőre nem nagyon látható a felzárkózási fordulat és az egyensúly a költségvetésben -mondta az MNB elnöke.

6. A siker és a felzárkózás kulcsa a Pareto-elv alkalmazása, meg kell nézni, hol lehet többletereményt elérni, és az államot okosan kell használni.

7. A titkos recept: a digitális átállás. Ebből a szempontból Magyraország rossz helyen áll, fel kell gyorsítani és végre kell hajtani a digitális átállást az állami szektorban is. Jó példának nevezte Észtországot és Finnországot. 1492-ben egy új 500 éves ciklus kezdődőtt, a felfedezések kora, most pedig egy újabb korszak indult el, amelyet a digitazáció és az internet jellemez.

8. Legelső helyre került a fenntarthatóság: aki ezt az elvet követi, hosszú távon csak nyerhet, az emberi civilizáció ugyanis a fejlődés kritikus pontja körül már bünteti az ettől eltérő magatartást.

9. A gazdasági ciklusok hasonlóságának megfejtése nélkül nincs siker, a nemzetek, gazdaságok és vállalkozások világában ezek révén mérsékelhető a döntések bizonytalanságok.

Matolcsy György kiemelte: visszajönnek a 70-es és a 40-es évek az 50 éves és a 80 éves ciklusok alapján. Mint mondta, fő mintázatában a 70-es évek jönnek vissza, és ezt a gondolatot már a Federal Reserve is elfogadta, a magas inflációról ugyanis már úgy vélik, hogy nem rövig ideig tart. 

Mint kiemelte, az MNB idejében elkezdte a kamatemelést az elhúzódó infláció miatt.

Ciklusok és fraktálok

A 40-es és 70-es évek, illetve a jelenlegi időszak hasonlóságait fraktálokhoz hasonlította, vagyis olyan részekhez, amelyek kicsi és nagy formában is hasonlóak, mégis, egymástól kicsit különböznek.

A történelmi ciklusokat érdemes iránytűként használni

- fogalmazott.

- Most kell megfékezni azokat a ciklusokat, amelyek az egyensúlytalanságok felé visznek minket. Van remény mert minden ciklusban vannak eltérések, csak ezeket a különbségeket idejében észre kell venni, és a szükséges módosításokat végrehajtani - tette hozzá.

Megoldásként az extenzív, a munkaerő bevonására épülő eddigi modell helyett az úgynevezett intenzív modellt javasolta, amely a magas hozzáadott értéket, a kutatás-fejlesztést és az innovációt helyezi a középpontba. Ezt versenyképességi fordulattal, a hatékonyság növelésével lehet elérni - hangsúlyozta.

Kiemelte, hogy az üzleti élet és a pénzügyi rendszer alakult át a leggyorsabban, erre példa a digitális valuták megjelenése.

Mindenben nő a szellemi, és csökken az anyagi rész. Az nyer, aki fenntartható technológiákat fejleszt

- mondta.

A jót érdemes ismételni, elhagyva a hibás műkösét. Az nyer, aki a folyamatos ismétlés és az ugrásszerű változtatás biológiai törvényeit használja.

A központok - állam, jegybankok, nagyvárosok, stb. - még fontosabbakká váltak, mint korábban.

Matolcsy György kiemelte: kettős világrendszer felé haladunk, egy G2 rendszer felé, ami nekünk nem igazán kedvező. Összességében egy összefüggő Eurázsia felé tartunk, de az eurázsiai rendszer kialakulása akár több száz évig is eltarthat - húzta alá az MNB elnöke.