Medgyessy Péter helyesli a keleti nyitást, egyúttal válságot vizionál

Bár le kellett mondanunk szuverenitási elemekről, mégis megérte csatlakozni az Európai Unióhoz, amivel az ország összességében erősödött - mondta Medgyessy Péter volt miniszterelnök Magyarország uniós csatlakozásának 15. évfordulójának apropóján rendezett fórumon. A Magyar Közgazdasági Társaság rendezvényén a volt kormányfő a tagságunk eddigi idejéről mérleget vonva úgy fogalmazott, hogy

a külpolitikát és a forintot is megtartottuk, a feladott függetlenségi elemek pedig nem érintették súlyosan az országot, mert piacunkat már a csatlakozás előtt megnyitottuk az uniós országok felé.

Mint mondta, az Unióval bonyolítottuk a kereskedelmünk 70 százalékát már a belépéskor is, és ez az arány a 70-80 százalékos tartományban mozog azóta is.

Jól jártunk a tőkebefektetésekkel

Pénzügyi szempontból sokkal több felzárkózási pénzt kapunk, mint amennyit tagsági díjként befizetünk, évente átlagosan 3-6 milliárd euró érkezett az országba a kötelező befizetések levonása után is - mondta Medgyessy.

Szerinte az uniós támogatások a növekedés egyik forrásai, ám nem lehet azt mondani, hogy csak ebből adódna a hazai gazdasági bővülés, mert az uniós pénzek gazdaságélénkítő hatása ennél sokkal bonyolultabb folyamat.

A tőkeáramlás szempontjából is nyertesnek nevezte Magyarországot: mint mondta, a tőkeáramlás szabadságához tartozik, ha egy külföldi vállalat a nálunk megtermelt profitja egy részét újrabefektetheti vagy hazaviheti, erről szabadon dönthet, "ahogy ezt a külföldön terjeszkedő magyar vállalatok is teszik".

A külföldi munkavállalást és tanulást Medgyessy Péter alapvetően jó lehetőségnek tartja, azt viszont bajnak nevezte, ha hosszú távon nem akarnak hazajönni a kint dolgozó magyarok. 

Vízválasztó lesz az EP-választás

Az Európai Unió jelenlegi helyzetével és a jövőjével kapcsolatban a volt miniszterelnök kevésbé optimistának nevezte saját magát, mint mondta, "útelágazódáshoz ért az Unió".

Szerinte a közvélekedéssel ellentétben az EU integrációjának jövője a most esedékes EP-választás legfőbb tétje, annak ellenére, hogy más problémák - így a bevándorlás - is fontosak.

Vízválasztónak nevezte a választásokat abból a szempontból, hogy milyen irányzat - az integrációt erőstő vagy gyengítő - kerül többségbe az EP-ben, és a "vesztes fél" hajlandó lesz-e tudomásul venni a vereségét.

Az EU jövőjével kapcsolatos elképzelések szerinte két pont köré csoportosíthatóak: a nemzetállamok megerősítése, a nemzeti szuverenitás előtérbe helyezése, illetve az "Egyesült Európai Államok" létrehozása, más szóval az integráció mélyítése.

Medgyessy az integráció erősítését a versenyképesség megtartása miatt is jobb választásnak tartja, bár arra kevés esélyt lát, hogy a szembenálló felek elfogadják a nagyobb támogatottságú véleményt.

Az előrelépés érdekében véleménye szerint alapjaiban kell változtatni az uniós szabályrendszeren, "ki kell üresíteni azt", mivel nem erre az Unióra íródtak a szabályok annak idején - tette hozzá a volt kormányfő.

"Ha nem lesz egy nagy elhatározás, akkor folytatódik a jelenlegi toporgás, ezért vagyok kissé pesszimista" - tette hozzá a volt kormányfő.

Helyes döntés az Új Selyemúthoz csatlakozni

Kérdésekre válaszolva helyesnek nevezte, hogy Magyarország is csatlakozott a kínai Egy Övezet Egy Út kezdeményezéshez, egyetért a keleti nyitással, és a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítésével is. Mint mondta, sokat jár Kínában, az ottani vasútrendszer modern, tiszta, pontos és gyors, a budapesti Liszt Ferenc reptérnél is jobb állapotban vannak a kinti vasútállomások. (Medgyessy 2015 novemberében a kínai-magyar barátságért tett erőfeszítéseiért elismerő díjat kapott Szíjjártó Péter külgazdaság és külügyminisztertől.)

A Kína felé nyitással kapcsolatban elmondta: "jó irányba haladnak a dolgok ebből a szempontból, mert Kína a világpolitikában egyre inkább meghatározó szerepet játszik, és nem a kínai politikai modellt akarja átvenni a kormány".

A Nyugat-Balkán integrációjával kapcsolatban Medgyessy úgy látja, hogy magyar érdek a régió közelítése a régió felé. Törökország szerepéről úgy nyilatkozott, hogy elvesztették a bizalmat az ország iránt, és egyszer valakinek majd ki kell mondania, hogy "Törökország nem ide - mármint az Unióhoz - tartozik".

Időben nem állunk messze egy új válságtól

Az euró átvételével kapcsolatban Medgyessy úgy látja, hogy nemcsak szigorú fegyelmet követel meg a közös európai fizetőeszköz átvétele, hanem látni kell, hogy

hátrányai is vannak az euróövezetnek: ha egyszer belépünk, nem lesz kilépési lehetőség, amit a görögök példája is jól mutatott.

Ennek egy újabb válság idején jelentősége van, márpedig "időben egy világválságtól nem állunk messze, és akkor mit kezdünk az eurózónával?" - tette fel a kérdést. Medgyessy úgy látja, hogy túl nagy árat kell fizetni egy esetleges kilépéskor, ezért hiába szegtek meg minden szabályt például a görögök, nem lehetett őket kitenni az övezetből.