Mennyit segíthetnek a hazai mentőcsomagok a gazdasági kilábalásban?

A Magyar Közgazdasági Társaság Makrogazdaság, államháztartás koronavírus-járvány idején című online konferencián neves előadókkal elemezte a koronavírus-járvány okozta válságot, annak lehetséges kifutását, a magyar gazdaság várható jövőjét. Cikkünkben röviden összefoglaljuk az elhangzottakat.

Más ez a válság mint 2008-ban

Antal Judit előadásában arra mutatott rá, hogy a koronavírus-járvány következtében korábban soha nem látott válság alakult ki.

Amíg ugyanis 2008-ban, illetve a korábbi válságok esetében kizárólag keresleti válságról volt szó, most a gazdaságot két oldalról egyszerre érte támadás, azaz egyszerre volt keresleti és kínálati válság.

A kínálati oldalon a kijárási tilalom, a nyitva tartást korlátozó szabályok, a gyárbezárások, a megbetegedések miatt kieső munkaerő, valamint leállt beruházások miatt jelentős termelési kapacitások estek ki. A keresleti oldalon ugyancsak a kijárási és egyéb korlátozások, valamint a fertőzéstől való félelem következtében jelentősen csökkent a vásárlási, fogyasztási hajlandóság. Mind a kínálati, mind a keresleti korlátozások globális szinten húzták vissza a gazdaságot. 

Mindennek eredményeként jelentős számú munkahely szűnt meg, jelentősen csökkentek a jövedelmek.

A növekvő bizonytalanság, valamint a csökkenő kockázatvállalási hajlandóság miatt egyre erőteljesebben romlottak, romlanak a kilátások. Vagyis ezek a keresleti gondok mind visszahatnak a kínálatra, annak csökkenéséhez vezetnek.

Forrás: Antal Judit előadása

A magyar gazdaság válsága a globális visszaesés közelében van. Itthon 2017 óta magas volt a kapacitáskihasználtság, sok az üres állás, ami arra utalt, hogy túlfűtött, azaz az egyensúlyi kibocsátás felett teljesített a magyar gazdaság.

Aztán egyetlen pillanat alatt bezuhant, ami jól látszik a kapacitáskihasználtság csökkenésén, a betöltetlen állások számának esésében.

Ezt modellezve tavaly még arra számítottak, hogy a túlfűtöttségnek lassan vége lesz, azaz a pozitív ciklikus rés tetőzik, majd csökken, de még mindig impozáns növekedés várható a magyar gazdaságban.

A korábbi számítások azt mutatták, hogy folytatódhat a 2008 után lassú, majd egyre gyorsabb növekedés, de a mostani válság ezt a várakozást jelentősen lerontotta, és miután

nem 3 vagy 6 hónapos, hanem legalább egyéves lesz a válság, a magyar gazdaság teljesítménye csak lassan fog felzárkózni a potenciális kibocsátási egyensúlyhoz. 

Hogyan tud most egyensúlyozni a költségvetés?

Mindennek hatása a költségvetésben is látszódik. A 2017-2019 közötti időszakban, amikor a gazdaság a túlfűtöttség állapotában volt, a költségvetés úgynevezett ciklikus komponense csökkentette a hiányt, most azonban, amikor vége a túlfűtött szakasznak, ez a ciklikus komponens éppen ellenkezőleg, növeli a költségvetési hiányt. Amíg a ciklikus komponens tavaly még egy százalékkal csökkentette a költségvetési hiányt, addig most két százalékkal növeli, és annak értéke így kerül nyolc százalék fölé. Ez az elhúzódó hatás még éveken keresztül megmaradhat a költségvetésben.

Az államadósságra is jelentős hatással volt a válság, az év végére 78 százalék fölé ugrik és annak nagysága még éveken keresztül – akár 2025-ig is – magasabb lesz, mint 2019-ben volt.

Ennek oka egyrészt a már vázolt hiánynövekedés, másrészt hogy a gazdasági kibocsátási képessége tartósan alatta marad a korábbinak, ezért csak lassú lesz az államadósság csökkenése. 

Baksay Gergely, az MNB Költségvetési és Versenyképességi Elemzések Igazgatóságának vezetője előadása elején arról beszélt, hogy a járvány hatására csökkent a gazdaság teljesítménye, nőtt az államadósság és a költségvetési hiánya is. Ennek oka, hogy a kormány az egészségügyi helyzet javítása és a gazdaság stimulálása érdekében jelentős összegeket költött el, miközben az adóbevételek csökkentek.

Forrás: Baksay Gergely előadása

Számításaik szerint a mostanáig jól teljesítő magyar gazdaság idén csökken ugyan, de jövőre ismét visszatér a növekedési pályára, amit a jegybank állampapír vásárlással támogat.

Jelentős a hiány, különösen a pénzforgalmi hiány, amely november végén 3300 milliárd forint volt, és decemberben várhatóan tovább emelkedik. Miután alacsony volt az év elején a tervezett hiány, több lehetőség volt támogatást nyújtani a gazdaságnak a hiány összegének emelésével. 

Érdekes módon a hiány az év első három negyedében nem volt kiugróan magas, az utolsó negyedévben azonban jelentősen emelkedhet. Ennek magyarázata, hogy a korábbi intézkedések költségvetésinek hatása ekkor csapódik le. 

Mire költötték eddig a gazdaságvédelmi program forrásait?

A járvány miatti kiadások közül a legnagyobb volumenű a GDP 6,4 százalékára rúgó gazdaságvédelmi program volt, az egészségügyre fordított összeg 1,8 százalék, az adócsökkentésre és családtámogatásra 0,9 százalék, munkahelymentésre és -teremtésre pedig a GDP 0,7 százaléka jutott, azaz összesen a GDP 9,8 százalékáról van szó.

Ennek forrását az idei költségvetési források átcsoportosítása adta a GDP 3,1 százalékával, az uniós források átcsoportosítása 0,7 százalékot, a bevételnövelő egyéb intézkedések pedig 0,3 százalékot jelentettek. A forrásoldal így összesen 4,1 százalékot jelent, így a költségvetésnek 5,7 százaléknyi plusz forrást kellett biztosítani az egyensúlyhoz. 

Forrás: Baksay Gergely előadása

A gazdaságvédelmi alap 943 milliárd forintos összegét mostanra már rég túllépték a kiadások, hiszen már közel háromezer milliárd forintnál járnak. A munkahelyvédelmi és munkahelyteremtő bértámogatások összesen mintegy 300 ezer munkahelyet védtek meg hazánkban.

Az adóbevételek a válság miatt a GDP három százalékával csökkentek, tehát hatalmas összegről van szó. A kincstári egységes számla és a devizabetét összegét folyamatosan növelte a kormány, hogy mindig meg legyen a válság kezeléséhez szükséges összeg, amely decemberre elérte a háromezer milliárd forintot.

A napokban kiderült, hogy jövőre ezt a tartalékot folyamatosan csökkenteni akarja a kormány, azaz felhasználja a válság okozta kiadások ellentételezésére. 

Forrás: Baksay Gergely előadása

A magyar visszaesés nagyságáról Baksay Gergely elmondta, az hozzávetőlegesen az uniós átlaghoz simul, csakúgy mint az államháztartási hiány nagysága. A visszarendeződés várhatóan lassú lesz nálunk, de még mindig valamivel gyorsabb, mint az uniós átlag. Az államadósság az év végére elérheti a GDP 78-80 százalékát, amely ismét csak átlagosnak mondható az unióban. 

A költségvetési hiány kézben tartását a jegybank is segítette azzal, hogy a másodlagos piacon állampapírokat vásárolt, amivel nőtt a jegybanki mérleg. Ebben a bővülésben azonban része van az olyan programoknak is, mint a Növekedési Hitelprogram, vagy a Növekedési Kötvényprogram - mondta Baksay Gergely.

A magyar államadósság finanszírozásának egyik érzékeny pontja, hogy az állampapírok átlagos lejárata alig öt év, ezért azt sűrűn kell megújítani. Az utóbbi időben azonban a hosszabb futamidejű kötvények kibocsátásával ezzel is növekedésnek indult. 

Forrás: Baksay Gergely előadása

Jelentős javulás következett be ugyanakkor a GDP-arányos kamatkiadásokban, hiszen amíg korábban az 4,3 százalék fölött volt, jelenleg valamivel több, mint két százalék. További csökkenése ugyanakkor nem várható, többek között az államadósság mostani növekedésének köszönhetően, igaz, növekedésére sem lehet számítani. 

Palócz Éva, a Kopint-Tárki igazgatója előadásában arra mutatott rá, hogy amilyen gyorsan terjedt el a betegség a globális világban, ugyanolyan sebességgel ért el mindenhová a válság is, elsősorban annak köszönhetően  hogy a termelési láncok behálózzák egész bolygónkat.

A számok azt mutatják, Kínán kívül a világban mindenütt jelentősen csökkent a gazdaság teljesítménye, és a várakozások szerint bár jövőre elindul a kilábalás, 2021-ben biztos nem éri el a globális GDP a 2019-es szintet. Ennek oka egyrészt az, hogy a vírus még jövőre is jelen lesz a világban, másrészt hogy a megszakadt termelési láncokat újra kell építeni.

Ezt támasztják alá az IMF számításai is, amelyek szerint a világkereskedelem idén 10,4 százalékkal csökken, jövőre viszont csak nyolc százalékkal nő majd, és jó ideig érezhető lesz még a válság hatása az elkövetkező években, azaz felpattanás helyett elhúzódó kilábalás várható. 

Forrás: Palócz Éva előadása

A magyar gazdaság visszaesését áprilisban 5,5 százalékra becsülték. Akkor a második negyedévre 10-15 százalék közötti esésre számítottak – amikor is a tény adat 13,6 százalék lett –, az azt követő negyedévekben viszont a tényadatoknál kicsit alacsonyabb visszaeséssel számoltak azt feltételezve, hogy nyár végére vége lesz a pandémiának. A harmadik negyedévre 6-7, a negyedikre pedig 3-4 százalékos eséssel számoltak. 

A legfrissebb, decemberi előrejelzés szerint, amelyik a harmadik negyedévnek a korábbi várakozásnál jobb, alig 4,6 százalékos visszaesést is figyelembevéve készült, az év utolsó három hónapjára 7 százalék körüli eséssel számol, és így éves szinten a kormánybecslésnél kedvezőbb, 5,8 százalékos GDP csökkenéssel számol. 

Meglepetés volt, hogy az állami beruházások nem mérsékelték a visszaesést, sőt a második negyedévben még a magánberuházások értékét sem érték el, ez azonban változott az év hátralévő részében. 

Az is váratlan volt, hogy a nettó export a várakozásokkal szemben nem lassította a visszaesést. Ezt persze magyarázza, hogy nem számoltak a jelentős hadi kiadásokkal és az egészségügyre a lélegeztető gépekre költött hatalmas összegekkel. Úgy számolnak, hogy a negyedik negyedévben a nettó export akár csökkentheti a visszaesés mértékét. 

A jövő évben 3,5 százalékos növekedéssel számolnak, ami a konszenzusnál kicsit alacsonyabb. Ennek magyarázata hogy az autógyártás és a turizmus talpraállása lassú lesz, különösen az utóbbiakkal kapcsolatosan vannak kétségek a kilábalás tempóját illetően. 

A válság kapcsán feltétlenül meg kell említeni, hogy azokban az országokban, ahol eddig is hatalmas volt az államadósság, most még jobban elfuthat annak mértéke, ami nagyon aggasztó. Ehhez képest a magyar adat még kezelhetőnek tűnik. 

Az államháztartás hiánya 9 százalék körül alakulhat, ami több mint nyolc százalékponttal magasabb a tervezettnél. Megnehezíti ennek a folyamatnak az értékelését, hogy a nyilvánosságra hozott adatok köre igen szűk. 

Az világos volt már a válság elején, hogy jelentősen csökkennek majd az adóbevételek, egyrészt az automatikus stabilizátorok miatt, azaz a csökkenő termelés és fogyasztás hatására, másrészt az adóelengedések miatt.

A számítások azt mutatják, idén mintegy 1000-1200 milliárd forinttal kevesebb adó folyik be a költségvetésbe, ami a GDP 2,4 százalékát jelenti. November végéig az egészségügyre közel 600 milliárd forintot tettek ki az eszközbeszerzések, ami a GDP 1,3 százalékának felel meg. 

Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója felhívta a figyelmet, hogy van egy tétel – a költségvetési kiadások emelkedése – amit nagyon nehéz kibogozni. Ebben szerepelnek egyrészt a járvánnyal kapcsolatos, másrészt azzal nem összefüggő kiadások. Leginkább a Magyar Közlönyből lehet összeszedni az ide tartozó tételeket. Az nyilvánvaló, hogy az ilyen szituációkban az állam ösztönző szerepe megkérdőjelezhetetlen.

Ugyanakkor aggasztónak tartják, hogy olyan kiadások is szerepelnek ezen az oldalon, amelyek nem köthetők a járványhoz és talán érdemes lett volna elhalasztani azokat. Persze világos, hogy amikor nincs költségvetési korlát, akkor az állam költekezési kedve nagyobb, de tisztában kell lenni azzal, hogy ennek az árát és a kamatát meg kell fizetni valamikor. 

A beruházások ösztönzésére kell összpontosítani

Pulay Gyula, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) felügyeleti vezetőjének elemzése rámutatott, amíg az előző években 50-100 milliárdos tételeket vizsgált az ÁSZ, addig most egészen más a helyzet, hiszen a járvány miatt időlegesen felfüggesztették az államadósságra és hiánycélra vonatkozó szabályok teljesülését. 

A GDP csökkenését elsősorban külgazdasági teljesítmény visszaesése és a a nettó export csökkenése okozta. Szintén jelentős tényező volt a bruttó felhalmozás visszaesése, és viszonylag kicsi a fogyasztás visszafogásának hatása a GDP csökkenésére. Ez világosan mutatja, hogy a világgazdaság visszaesésének hatása igencsak erőteljesen érintette hazánkat, ahol a GDP 80 százalékának megfelelő összeg  a külkereskedelmen keresztül realizálódik.

Jól mutatja ezt, hogy a második negyedév 13,6 százalékos GDP visszaesés mellett az export 24 százalékkal esett vissza, a bruttó állóeszköz felhalmozás is 13,5 százalékkal csökkent, miközben a lakossági fogyasztás csökkenése még a 9 százalékot is alig érte el. 

Mindez azért fontos, mert ezek a számok mutatják, mire kell a válságkezelésnek összpontosítani. Vagyis beruházás ösztönzésre és az export helyreállítására van szükség. Arra ugyanakkor figyelemmel kell lenni, hogy a magyar gazdaságban jelentős autóipar, illetve a szolgáltatások helyreállítása komoly erőfeszítéseket igényel.

Az adóbevételek alakulásában is lehet érdekességeket találni. Elsősorban a vállalkozások adóiban látható elmaradás. Azon belül is nem a társasági adóban, hanem például a kata adózók befizetéseiben, ami annak köszönhető, hogy tavasszal a kormány időleges adóelengedéssel segítette a vállalkozásokat. A fogyasztáshoz kötött adók éppen annyival estek vissza, mint maga a fogyasztás, a legkevésbé pedig a  lakosság költségvetési befizetései csökkentek.

Érdemes a nyugdíjbiztosítási alap bevételi és kiadási oldalát is tekinteni. Idén a gazdaság és a jövedelmek visszaesésével és a szocho csökkentésével értelemszerűen csökkentek a bevételek, miközben a kiadások nőttek.

Figyelembe kell venni azt is, hogy a idei év első felében a nyugdíjkorhatár emelése miatt havonta tízezer fővel kevesebben mentek nyugdíjba, mint egy évvel korábban. Ennek viszont következménye, hogy ebben a félévben kiugróan magas lesz a kiadás, hiszen ugyanennyivel többen kérik majd a nyugellátást. Az államháztartás hiányát legjobban a központi alrendszer kumulált pénzforgalmi hiányának adatai befolyásolják. Ez azt mutatja, hogy idén két alkalommal, márciusban és júniusban kiugróan nőttek meg a kiadások, illetve csökkentek a bevételek, ami a hiány megugrásában látható. Augusztusban így már 2261 milliárdra nőtt ez a hiány.

Ha ezzel szembeállítjuk a lakossági megtakarítások alakulását, akkor azt látjuk, hogy az első negyedévben nagyon lelassult a lakosság nettó pénzügyi vagyonának növekedése.

A második negyedévben – vélhetően miután a korlátozások miatt nem volt mire költeni az embereknek – jelentősen emelkedett a lakossági megtakarítások összege.

Az ÁSZ arra számít, hogy jövőre legalább kétezer milliárd forinttal nő majd ez a megtakarítás,

és így továbbra is tartható az a kormányzati elképzelés, hogy deviza helyett forint, azon belül is lakossági forrásból finanszírozza az adósságot. Ehhez persze vonzó állampapírok kibocsátására van szükség.