MNB: folytatódott a fizetési kártyás forgalom dinamikus bővülése

A hazai kibocsátású kártyákkal belföldön lebonyolított vásárlási forgalom darabszámban 19, értékben pedig 22 százalékos emelkedést mutatott 2018 harmadik negyedévéhez képest. A fizikai kereskedőknél lebonyolított tranzakciók mellett egyre inkább teret hódítanak az online kártyás vásárlások is, amelyek darabszámban közel 35, értékben pedig 51 százalékos bővülést értek el 2018 azonos időszaklához képest. Az átutalások és a csoportos beszedések esetében szintén folytatódott a korábbi időszakokat jellemző stabil növekedési trend azzal, hogy az egyedi forint átutalások értéke tekintetében a korábbiakat jelentősen meghaladó, 13 százalék feletti bővülés történt. Mindezek mellett a fizetési kártyás visszaélések terén jelentős csökkenés tapasztalható mind kibocsátói, mind elfogadói oldalon a visszaélésekkel okozott kár tekintetében. A fizetési rendszerek forgalma 2019 harmadik negyedévében kismértékben nőtt, a pénzforgalmi likviditás változatlanul bőséges.

A hazai pénzforgalmi szolgáltatók által vezetett fizetési számlák száma 2019 harmadik negyedévében is közel 10,6 millió volt, ami nem mutat szignifikáns változást a megelőző negyedévhez képest.

A számlák összetételében sem történt jelentős változás, azonban az elsődlegesen fizetési célra használt fogyasztói számlák száma csekély mértékben emelkedett, 2019 harmadik negyedévében már meghaladta a 6,7 milliót. A hazai kibocsátású fizetési kártyák száma 81 ezer darabbal bővült a második negyedévhez képest, így számuk az időszak végén már 9,4 millió felett alakult. Ezen belül továbbra is a betéti kártyák a meghatározóak, arányuk 2019 harmadik negyedévében 86 százalék felett volt. Mindezek mellett az érintőkártyák száma is tovább emelkedett, a közel 226 ezres növekmény következtében számuk meghaladta a 7,8 milliót, arányuk pedig az összes fizetési kártyán belül a 83 százalékot. A hazai pénzforgalmi szolgáltatók fizetésikártya-elfogadói hálózatához tartozó fizikai kereskedői elfogadóhelyek, valamint az elfogadóhelyeken üzemelő POS terminálok vonatkozásában egyaránt csekély mértékű, 1 százalék alatti csökkenés figyelhető meg 2019 második negyedévéhez képest, azonban az elfogadóhelyek száma továbbra is 115 ezer körül, a termináloké pedig 145 ezer fölött alakult. A hazai elfogadói hálózat alakulása szempontjából szerepet játszhat a Magyar Nemzeti Bank felé adatszolgáltatási kötelezettséggel nem rendelkező külföldi szereplők hazai szolgáltatásnyújtása. Mindazonáltal az érintéses fizetést lehetővé tevő készülékek aránya, közel 1 százalékpontos emelkedést követően, meghaladta a 88 százalékot.

2019 harmadik negyedévben is folytatódott a hazai fizetési kártyás vásárlási forgalom dinamikus bővülése.

A hazai kibocsátású kártyákkal belföldön közel 1 699 milliárd forint összértékben lebonyolított mintegy 236 millió vásárlási tranzakció darabszámban megközelítőleg 19, értékben pedig 22 százalékos emelkedést jelentett 2018 harmadik negyedévéhez képest.

Ezen belül egyre hangsúlyosabb az online vásárlások szerepe. Míg a fizikai kereskedőknél egyaránt 17 százalékos növekedés volt megfigyelhető a lebonyolított tranzakciók száma, illetve értéke vonatkozásában, addig az internetes vásárlások esetében ez rendre közel 35, illetve 51 százalékot mutat. Ennek eredményeként az online vásárlási tranzakciók száma az összes vásárlási tranzakción belül már meghaladta a 9, értéke pedig a 16 százalékot. Mindezek mellett jelentős bővülés történt 2019 harmadik negyedévében a megelőző év azonos időszakához viszonyítva a külföldi kártyahasználat tekintetében is. A hazai kártyával külföldön lebonyolított vásárlási tranzakciók száma több, mint 31 százalékos emelkedést követően megközelítette a 25 milliót, értéke pedig közel 36 százalékos bővülést követően a 302 milliárd forintot. Az érintéses technológia térnyerése is tovább folytatódott. 2018 harmadik negyedévéhez képest a magyarországi fizetésikártya-elfogadó hálózatban hazai kártyával lebonyolított érintéses vásárlási tranzakciók aránya a POS terminálon végrehajtott összes vásárlási tranzakción belül darabszám tekintetében, 5 százalékpontos emelkedést követően, megközelítette a 93 százalékot, értéke pedig, közel 7 százalékpontos bővülés eredményeként, a 86 százalékot.

A fizetési kártyás készpénzfelvételek száma esetében ismételten csekély mértékű, 1 százalékos visszaesés volt megfigyelhető 2019 harmadik negyedévében a megelőző év azonos időszakához képest, értékük azonban, mintegy 8 százalékkal, tovább növekedett.

Ennek eredményeként az egy tranzakcióra jutó érték több, mint 8 százalékos emelkedést követően megközelítette a 82 ezer forintot.

Az egyedi forint átutalások száma tekintetében folytatódott a korábbi stabil növekedés, 2018 harmadik negyedévéhez képest 5 százalék feletti bővülés történt 2019 harmadik negyedévében. Ennek az eredményeként az egyedi forint átutalások száma megközelítette a 64 milliót. Értékben azonban a korábbiakhoz képest jelentősebb, 13 százalékot meghaladó emelkedés történt egyes pénzforgalmi szolgáltatók ügyfelei eseti tranzakcióinak a következtében, amelynek hatására az egyedi forint átutalások értéke megközelítette a 175 ezer milliárd forintot. A csoportos beszedések vonatkozásában is folytatódott a korábbi stabil növekedés, számuk az előző év azonos időszakához képest közel 5 százalékkal emelkedett meghaladva a 19 milliót, értékük pedig közel 6 százalékos bővülést követően 232 milliárd forint felett alakult.

2019 második negyedévében a kibocsátói oldalon elkövetett fizetési kártyás visszaélések száma ugyan több, mint 17 százalékos emelkedést mutat a megelőző év azonos időszakához viszonyítva, megközelítve 18 ezer darabot, azonban a visszaéléssel okozott kár értéke közel 18 százalékos visszaesést követően 320 millió forint alatt alakult. Továbbra is jellemző, hogy a visszaélések elsősorban a kártya fizikai jelenlétét nem igénylő, főként internetes vásárlási tranzakciókat érintik, darabszámban a visszaélések több, mint 86, értékben pedig közel 88 százaléka köthető ehhez a forgalomhoz. Mindezek mellett a fogyasztóknak kedvező jogszabályi háttér miatt a pénzforgalmi szolgáltatók által a kibocsátói oldalon a negyedév során leírt teljes kár kevesebb, mint 9 százalékát, 29 millió forintot kellett a kártyabirtokosoknak viselniük. Az elfogadói oldalon mind a visszaélések száma, mind az okozott kár értéke jelentősen csökkent az előző év azonos időszakához képest. A visszaélések száma 41 százalékkal 1 272 darabra, az okozott kár értéke pedig 27 százalékkal mintegy 58 millió forintra csökkent. Mindezek eredményeként a visszaélések teljes forgalomhoz viszonyított aránya továbbra is elhanyagolható mértékű.

2019 harmadik negyedévében a pénzügyi intézményeknek megközelítőleg 152 milliárd forint bevétele származott pénzforgalmi szolgáltatások nyújtásából, ami jelentős, közel 12 százalékos emelkedést jelentett az előző év azonos időszakához képest.

A legnagyobb bevételt továbbra is az átutalásokhoz kapcsolódóan realizálták, ami az összes bevételen belül közel 24 százalékos arányt képviselt. A pénzforgalmi szolgáltatók fizetési kártya elfogadásból származó bevételei szignifikáns mértékben, közel 45 százalékkal bővültek az előző év azonos időszakához képest és megközelítették a 14 milliárd forintot, ami egyrészt a forgalom bővüléséből, másrészt az üzleti kártyákhoz kapcsolódó bankközi jutalék emelkedéséből ered.

2019 második negyedévéhez képest a VIBER forgalom értéke 11 százalékkal, míg a teljesült tételszám 5 százalékkal nőtt 2019 harmadik negyedévében.

Az előző év azonos időszakához képest a forgalom szintén növekedett, a forgalmi érték 7, míg a tételszám 11 százalékkal. A forgalom bővülése elsősorban a nagyobb (2,5 milliárd forint feletti) tételértékű tranzakciókat érintette. Az értékbeni növekedés elsősorban a bankközi- és az értékpapírügyletek növekedésének tudható be, míg a forgalom számosságának bővülése főként a bankközi-, ügyfél- és az egyéb jegybanki tételek gyarapodásának tulajdonítható. A jelentős értékbeni növekedésnek köszönhetően a VIBERben teljesült átlagos tranzakcióméretek az előző negyedévhez képest 45 millió forinttal emelkedtek, 1 év távlatában azonban 33 millió forintos csökkenés észlelhető elsősorban a tételszám nagyfokú emelkedésének köszönhetően. A vizsgált időszakban összességében 473 ezer darab tétel teljesült a VIBER-ben, mintegy 395 ezer milliárd forint értékben.

Az előző negyedévhez mérten a VIBER-tagok likviditása kismértékben (2 százalékkal) nőtt, míg az előző év azonos időszakához képest közel 11 százalékkal bővült. A VIBER-tag hitelintézetek forgalmuk lebonyolításához az előző negyedévhez hasonlóan továbbra sem kényszerültek hitelkeretük jelentős használatára, a maximális hitelkeretkihasználtság (MHKK) értéke rendszerszinten alacsony (8-10 százalék körüli) szinten mozgott 2019 harmadik negyedévében. Az MNB javára zárolt értékpapír portfólió összetételében lényeges változás szintén nem volt, az állampapírok részaránya továbbra is magas, az marginálisan csökkent csak (75%-ról 70%-ra) a jelzáloglevelek és a kötvények javára. Az előző év azonos időszakához mérten a kisértékű fizetési rendszer forgalmának értéke 14 százalékkal, míg tételszáma 8 százalékkal nőtt. Negyedéves összevetésben a BKR-forgalom értéke alig változott, mindössze 2 százalékkal bővült, tételszáma pedig szintén marginálisan (1 százalékkal) csökkent csak az előző negyedévhez képest. Az éves viszonylatban érzékelhető értékbeni növekedést főként az egyedi, a tételszámok növekedését pedig az egyedi és a csoportos átutalási megbízások számosságának emelkedése okozta. Összességében 2019 harmadik negyedévében mintegy 83 millió darab tranzakció került elszámolásra, 32 ezer milliárd forint értékben. A BKR napközbeni elszámolásban a napon belüli ciklusok közötti tranzakció átgörgetések száma és értéke rendszerszinten továbbra is elhanyagolható, július-augusztus hónapokban fordultak elő nagyobb értékű átgörgetések, mely 3 bankot 11 értéknapon érintett, ebből 6 értéknap egy banknak volt köszönhető. Az éjszakai elszámolásban is előfordult sorbanállás augusztusban. Ezekre elsősorban egyedi banki likviditáskezelési hiba miatt kerülhetett sor, nem pedig tényleges likviditáshiány miatt, továbbá az említett 6 napközbeni átgörgetés egyetlen kisbankot érintett, mely rendszerszinten marginális szereplőnek számít.

A KELER KSZF által garantált azonnali tőkepiaci forgalom 2019 harmadik negyedévében mintegy 14 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest, míg a származékos forgalom tekintetében 24 százalékos növekedés észlelhető.

Az előző év azonos időszakához képest az azonnali tőkepiaci forgalom 43, a származékos forgalom pedig 50 százalékkal csökkent. A nyitott kötésállomány 2019 szeptemberi szintje 70 százalékkal nőtt a származékos piacon 2019 júniusához viszonyítva, az egy évvel ezelőtti szinthez képest viszont 50 százalékos visszaesés tapasztalható.