Nagy István: kincset érhet a tudatos tervezés az agráriumban
HírekTudatosság és fejlesztés – ez a két kulcsszó segíthet túllendülni a nehézségeken, és hátrányból előnyt kovácsolva hozzájárulhat a 21. századi magyar mezőgazdaság megszületéséhez – vélekedett a januárban induló új közös agrárpolitikával kapcsolatban Nagy István. Az agrárminiszter a VG-nek adott interjúban leszögezte: a beruházások megvalósításához szükséges erő és bátorság megvan a hazai gazdatársadalomban, a forrásokat pedig a kormány által biztosított rekordmértékű nemzeti társfinanszírozásnak köszönhetően 5377 milliárd forintra emelkedett KAP-stratégia biztosítja.
Történelmi jellegű nehézségek tarkították az évet, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar ugyanakkor a rendkívüli kihívások ellenére talpon tudott maradni. Minek köszönhető mindez? - tette fel a kérdést a VG Nagy Istvánnak, aki kifejtette:
Emberemlékezet óta nem látott nehézségekkel kellett szembenéznünk. Alig lábaltunk ki a Covid-járványból, a szomszédunkban kitört a háború, amelyre Brüsszel szankciós politikával válaszolt. Az elhibázott szankciók miatt pillanatok alatt egekbe szöktek az input árak, s ha ez még nem lett volna elég, történelmi mértékű aszály sújtotta hazánkat. Ilyen helyzetben talpon maradni és eredményt felmutatni nagy teljesítmény, ami elsősorban annak a hagyománynak és erőnek köszönhető, amely a gazdatársadalomban van, valamint a tűzben próbált szövetségnek, amely az elmúlt években a gazdák és a magyar kormány között kialakult.
Az energiaárak emelkedésével kapcsolatban kiemelte:
Az előző években megtermelt tartalék stabil kiindulópontot jelentett a gazdáknak, a kormányzati intézkedések ezeket egészítették ki. Az első perctől kezdve azon dolgoztunk, hogy a lehető legszélesebb védernyőt tudjuk kialakítani számukra. Az ágazat túlélését, a gazdaságok megmaradását szolgálta a kamatstop bevezetése, a hitelmoratórium elrendelése, a kedvezményes hitelkonstrukciók bevezetése, ahogyan az október közepén elindított emelt összegű előlegfizetés is. De olyan kisebb volumenű dolgokra is igyekeztünk odafigyelni, mint például a tömegtakarmány szállításának megemelkedett költségeihez nyújtott támogatás.
Az aszályról elmondta:
Az ország mezőgazdasági területeinek 80 százalékán kifejezetten súlyos aszály pusztított, a gazdák a nyár folyamán ebből 1,45 millió hektárra jelentettek be aszálykárt. Az előzetes adataink szerint az idei esztendőben a mezőgazdasági kibocsátás mintegy ötöde veszett oda, ezen belül kifejezetten súlyos károkat szenvedett a kukorica és a napraforgó, ahogy az állattenyésztés is a szálastakarmány hiánya és az abraktakarmány árának egekbe szökése miatt.
"Szemléletváltásra van szükség a vízgazdálkodás terén. Nagyon fontos, hogy a vizet megőrizzük, és jól gazdálkodjunk vele. A legfontosabb lépés, hogy a meglévő csatornákat kitisztítsuk, új öntözőcsatornák épüljenek, az ideiglenes záportározókat állandó tározókká kell alakítani, és nagy víztározók építésére is szükség van. Ez azonban csak a munka egyik fele. Ökológiai vízgazdálkodásra kell berendezkednünk, ami sokkal komplexebb feladat." - tette hozzá.
A drasztikus élelmiszer-áremelkedéssel kapcsolatban kiemelte:
Az élelmiszerek esetében tapasztalható mintegy 40 százalékos áremelkedés óriási kihívás. Nem véletlen, hogy a kormány a legalapvetőbb élelmiszerek esetében ársapkát vezetett be. Az áfában nem volt mozgásterünk, hiszen a tej, a hús, a tojás forgalmi adója már 5 százalék, a korábbi áfacsökkentések pedig csak rövid időre törték le az árakat. Ezzel szemben az élelmiszerárstop beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A rezsicsökkentés mellett a családokat és a nyugdíjasokat ezzel is védjük a szankciók okozta áremelkedésektől. Emellett az ársapkás termékek iránti kereslet ugrásszerűen megnőtt. A 2,8 százalékos tejből például 82 százalékkal veszünk többet, mint korábban.
"Folyamatosan monitorozzuk a piacot, de nem tartok attól, hogy áruhiány lépne fel az ársapka miatt, hiszen semmi nem indokolja ezt. A kereskedők pedig szigorú fogyasztóvédelmi ellenőrzésekre számíthatnak, nem lehet mesterséges körülmények között hiányt generálni." - tette hozzá.
Az év legnagyobb sikere, hogy Brüsszel elfogadta a magyar stratégiai tervet, ami több mint 5300 milliárd forint felhasználását teszi lehetővé az ágazatban a következő öt évben. Ekkora összeg soha nem állt rendelkezésre a magyar gazdatársadalom számára. Óriási jelentősége van annak, hogy a kormány a Vidékfejlesztési operatív program forrásait 80 százalékos mértékben egészítette ki nemzeti költségvetésből. Ilyen horderejű döntés egyetlen uniós tagállam sem született.
Hozzátette: Ezzel az összeggel az összes versenyhátrányunkat leküzdhetjük: megépülhetnek a hiányzó hűtőházak, korszerűsödhetnek az élelmiszeripari üzemek, megújulhatnak az állattartó telepek, be tudjuk vezetni a precíziós technológiát szerte a mezőgazdaságban. Ez teszi lehetővé az állatjóléti intézkedések bevezetését, a növényvédelmi szerek mennyiségének csökkentését, hogy fenntarthatóbb, egészségesebb, zöldebb környezetet tudjunk magunk köré teremteni.
Kiemelte: Az Európai Unió az úgynevezett zöldmegállapodásban azt a célt tűzte ki maga elé, hogy minden uniós forrásnak a környezetünket is kell szolgálnia. Mi itthon a rendszert piramisszerűen építettük fel a zöldnek tekinthető gazdálkodási gyakorlatok ösztönzése terén, vagyis a gazdálkodók, mint egy svédasztalos vacsorán, maguk válogathatják ki, milyen programokban tudnak és akarnak részt venni.
Lesz egy alaptámogatás, amelyet bizonyos birtokméret alatt további összeggel egészítünk ki, ehhez jön hozzá a fiatal gazdáknak járó többlettámogatás és a kertészek, állattartók célzott támogatási programja.
A termelők az agrárökológiai alapelemek közül választva tovább növelhetik ezt az összeget, így jóval magasabb hektáralapú támogatást tudnak összegyűjteni, mint amennyit az előző ciklus idején kaptak - mondta el.
Nagy István kiemelte:
Ha valamit megtanultunk az elmúlt időszak nehézségeiből, a Covidból, a háborúból és annak következményeiből, a rettenetes aszályból, az az, hogy semmit sem csinálhatunk megszokásból. De ha tudatos válaszokat adunk a kihívásokra, nyertesei lehetünk a folyamatoknak. Rutinból, hagyományból már nem lehet megélni, ugyanakkor ezernyi lehetőség van előttünk, amellyel élni kell. A legfontosabb a szemlélet: nyitottnak kell lennünk arra, hogy kihasználjuk a lehetőségeket, legyen szó támogatásokról vagy műszaki megoldásokról. Ezek egybefésülésével születik meg a 21. századi magyar mezőgazdaság.
