Nagyon felértékelődött az állam szerepe a gazdasági válságkezelésben

Az elmúlt egy évtized folyamatait tekinti át az Ösztönző állam - hatékonyabb vállalatok című könyv, amelynek alapját az állam és a piac összhangja adja – mondta a Trend FM rádióban Parragh Bianka, a könyv alkotó szerkesztője, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának tagja, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa. A kötet szerteágazó szerzőgárdája – hangsúlyos állami, vállalati és kamarai vezetők, szakemberek – biztosítja, hogy különböző szempontokból vizsgálják ezeket a folyamatokat.

A gazdaságtörténetben általában vagy az egyik, vagy a másik oldal túlzó súlya volt jellemző, azaz egyszer a szélsőségesen liberális piaci erők kerekedtek felül, máskor pedig a túlzottan központosított állami rendszer dominált. Ennek a két szélsőségnek a szintetizálására,illetve meghaladására van szükség a hatékony állam megvalósításához.

Parragh Bianka az MNB Monetáris Tanácsának tagja (Fotó: MTI)

Hogy állunk most 2008-hoz képest?

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos, és az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakmai támogatásával készült kötet alapvetése, hogy

a 2008-as válság idején az állam passzív volt és elégtelen intézkedésekkel kezelte a válságot, a vállalkozások pedig nem voltak elég erősek ahhoz, hogy ellenálljanak a válság kihívásainak.Báger Gusztáv, az MNB monetáris tanács tagja, a Nemzeti és Közszolgálati Egyetem tudományos tanácsadója a jelenlegi helyzetet a tizenkét évvel ezelőtti állapothoz hasonlítva kiemelte, amíg akkor a gazdasági élet minden szereplője kivérzett, gyenge állapotban volt, addig most a koronavírus-válság idején sokkal erősebb a magyar gazdaság. Ennek érzékeltetésére elmondta, a lakosság nettó pénzügyi vagyona 2019-ben a GDP 109 százalékát tette ki, amíg ez korábban soha nem érte el ezt a mértéket.

Parragh Bianka felhívta a figyelmet, hogy bár a kötet tervezésekor még nyoma sem volt a koronavírus-válságnak, mostanra kiderült, hogy milyen nagy szerepe van az ilyen recessziós helyzetben a célzott állami támogatásoknak. A mostani átmeneti állapotot követően derül majd ki, hogy melyik állam kezelte jól a válságot, és melyik hibázta el a teendőket. 

Milyen tulajdonos az állam?

Báger Gusztáv arra hívta fel a figyelmet, hogy korábban közgazdasági doktrína volt, hogy az állam soha nem lehet jó tulajdonos. Mostanra azonban kiderült az állam, az állami szervek szervezettségének függvénye a siker vagy sikertelenség, függetlenül attól, hogy az állam éppen nagy vagy kicsi. Arra is fény derült, hogy manapság kiemelten fontos szerepe van az államnak a gazdasági életben. Erre szolgáltat bizonyítékot a koronavírus-válság is.

A piac képtelen kezelni a betegség miatt kialakult, nemzetgazdasági szintű, illetve globális gazdasági problémát, ahhoz csak az államnak, az államoknak van meg a jogi és gazdasági eszköztára. 

Báger Gusztáv az MNB Monetáris Tanácsának tagja(Fotó: MTI)

Parragh Bianka a magyar kormány válságkezelési mechanizmusa kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy annak alapjait a 2008-as válságot követő, a gazdaság talpraállását segítő rendszerszintű válaszok és strukturális reformok alapozták meg. Ezáltal tudott most a kormány a közbizalomra építve, a gazdasági szereplőket is bevonva a döntésekbe, olyan választ adni a válság kihívásaira, amelyek segítenek megfékezni a gazdaság visszaesését. Ez a lelke a mostani gazdaságmentő csomagnak.

Lényeges az államnak kiemelten figyelni arra, hogy csak olyan ösztönzőkhöz nyúljon, csak olyan intézkedésekről döntsön, amelyek a gazdasági szereplők igényein alapulnak. Ennek során az államnak azt is előre kell látni, hogy egy-egy intézkedésre milyen választ adnak majd a gazdaság szereplői. Amennyiben sikerül ilyen rendszert kialakítani, az egyben társadalmi értékteremtést is jelent. A 2010 óta végrehajtott változtatások, a digitalizáció felgyorsítása az adórendszer korszerűsítése, a NAV megváltozott szerepvállalása erősítette a gazdaság és a lakosság jogkövető magatartását, és egyfajta társadalmi igény jött létre ebben a tekintetben. De ugyanez mondható el az  Állami Számvevőszék munkája vonatkozásában is, a pozitív példák előtérbe helyezésével ugyanebbe az irányba ösztönzi a hatókörébe tartozó felelős állami szereplőket, pozitív példát mutatva a lakosságnak és a vállalkozásoknak is.

Hogyan hatnak az állami mentőcsomagok a vállalatokra?

Báger Gusztáv a magyar válságkezelése kapcsán kiemelte,

három év alatt a magyar GDP 18-20 százalékára rúgó mentőcsomag szerkezetében és volumenében méltányos és szükséges volt,

és a jelek szerint eredményes, bár vannak azért még bizonytalanságok a járvány további alakulásának függvényében. A magyar mentőcsomagról el lehet mondani, hogy az ingyenpénz kivételével, minden, a nemzetközi gyakorlatban használt eszközt alkalmaz. A fentiekben ismertetett, és a könyvben részletesen kifejtett ösztönző állam esetén társadalmi igénnyé válik a közjó megvalósulása. Ezzel szemben a piacvezérelt gazdaságban a profitközpontúság, a túlközpontosított állam esetében pedig felülről hozott intézkedések miatt kérdéses az ilyen berendezkedésű országok, gazdaságok sikere. 

A magyar vállalkozások az elmúlt tíz évben az ösztönző államra épülő rendszerben számos hiányosságukat tudták megszüntetni, mert volt bőven mit ledolgozni.

Ennek pedig jelentős hatása van a magyar gazdaság fenntartható fejlődésére. Ennek eredményeként kerülhet sor arra, hogy a jól teljesítő középvállalatok gyorsan fejlődjenek, és ezzel a nemzeti tulajdonban lévő nagyvállalatok száma is bővüljön.
Palkovics László miniszter által jegyzett előszó szerint határozott célja van a magyar kormány gazdasági átalakulást célzó intézkedéseinek, nevezetesen, hogy 2030-ra a kontinens öt legjobban élhető országa közé kerüljön Magyarország. Ennek kapcsán a Parragh Bianka arra hívta fel a figyelmet, ahhoz, hogy mindez sikerüljön, elengedhetetlen volt, hogy a lakosság kooperáljon az állammal. Erre az együttműködésre aztán bátran lehet építkezni a jövőben, mert ez minőségi ugrást jelent az ország számára. 

Annál is inkább fontos ez a váltás, mert kulcskérdés az innováció előrehaladása, de emellett a versenyképesség emelése is elengedhetetlen, hogy elérjük ezt a célt – emelte ki Báger Gusztáv. Ebben nagy szerepe volt és van a Magyar Nemzeti Bank 330 pontból álló versenyképesség emelő programjának, amelyben lefektetetteknek már csaknem harmadát sikerült megvalósítani. Ez reményt ad arra, hogy a versenyképesség és az innováció gyors fejlődése lehetővé teszi a gazdaság gyors növekedését és a kitűzött cél elérését. 

Van még teendő a magyar tulajdonban lévő vállalkozások hatékonyságának, versenyképességének növelésével kapcsolatosan, hiszen az nemrégiben még alig harmada volt a nemzetközi vállalatok termelékenységének.

Ebben részben segítséget tud nyújtani az állam, de szükség van a kisebb magyar vállalkozások nagyobb nyitottságára, a kockázatvállalás emelésére – emelte ki Parragh Bianka. Ehhez persze át kell törni egy pszichológiai gátat, nevezetesen fel kell ismerni az innovációt szükségességét a versenyképesség növelése érdekében, ami eddig kevéssé volt jellemző a magyar kisvállalkozásokra. 

Mik a jó állam iránti elvárások?

Ahhoz, hogy ezt a célt elérjük, nagyon nagy szükség van a jól szervezett államra, mert enélkül kevesebb lesz a társadalom számára elérhető közjó. Alapvető feltétele ennek az integritás, azaz hogy az általában elvárt etikai normák, az állami szabályozások, a társadalmi elvárások megjelenjenek a mindennapi életben, így az elvont, elméleti elvek a gyakorlatban is megjelenjenek.

Báger Gusztáv szerint ez azt is jelenti, hogy átlátható, ellenőrizhető legyen egy-egy vállalat, illetve az egész gazdaság működése. Ezt az integritást kell most átvinni a vállalati szférába.

Az elmúlt harminc év egyik legfontosabb tanulsága, hogy túl kell lépni az eddig jellemző, az olcsó magyar munkaerőre építő külföldi tőkevonzási modellen, mert azzal csak összeszerelő üzemeket tudunk letelepíteni az országba, miközben a képzett munkaerő az ellenkező irányba áramlik – hívta fel a figyelmet Parragh Bianka.

– A feladat meggyőzni a befektetőket, hogy az országban képzeljék el jövőjüket, mert ezzel telepszik meg az országban a fejlett technológia, ami magával hozza a magasabb képzettségű munkaerő iránti igényt, és ezzel magasabb hozzáadott érték termelését. Ebben a tekintetben kiemelten fontos, hogy az Európai Unióból érkező támogatásokat okosan használjuk fel, mert ezzel jelentősen elősegíthetjük ezt a folyamatot. Ez az, ami mostani válságból való kilábalást is segítheti. 

Ebben a tekintetben Báger Gusztáv szerint a legfontosabb a beruházások ösztönzése. Ezen a területen ma elsősorban az állami szerepvállalásnak van nagy szerepe, de hamarosan változhat a helyzet, hiszen az MNB NHP Hajrá programja 1500 milliárd forinttal áll a befektetni kívánó vállalkozások rendelkezésére.

De az is biztató a jövőt tekintve, hogy miután a régió sokkal jobban kezelte a koronavírus-járványt, mint a nyugat, jó az esély arra, hogy a terület tőkevonzó képessége nő, hiszen olcsóbbak vagyunk.

Nagy tartalékok vannak még a tőkepiaci források bevonásában is. Így komoly lehetőséget nyújthat ebben a nemzeti tulajdonba került Budapesti Értéktőzsde.

De ugyanígy a növekedési kötvényprogram is finanszírozási alternatívát jelenthet, különösen meghatározó lehet a nagyobb vállalatok számára, akik a tőzsdére készülnek. De a valamivel kisebb cégek is megjelenhetnek a magyar tőzsdén, különösen, ha megfelelő előkészítő munkát követően magabiztosan tudják teljesíteni a magasabb szintű elvárásokat. Erre is mutat példát a könyv. 
A műsor zárszavában elhangzott, hogy a tíz évvel ezelőtti helyzethez képest jelentősen fejlődött a magyar állam. Vezetői felismerték a 2008-as válság miatt előtérbe került feladatokat, azokra megfelelő választ adtak, csakúgy, mint egy versenyképes vállalat esetében történik a fejlett gazdaságokban.