Nagyon sokat dolgoznak a magyarok, mégsem állunk fényesen egy fontos mutatóban

A szolgáltatásoknál látható termelékenység emelkedés, az iparnál kevésbé - derül ki a Magyar Nemzeti Bank friss Termelékenységi Jelentéséből. 

A legfontosabb megállapítások:

- sok munkaórát dolgoznak a magyarok, de a termelékenység az uniós átlag alatt van

- az e-kereskedelem terén a hazai kkv-k az uniós átlag feletti teljesítményt nyújtanak

- javult a széndioxid hatékonyság

- a megújuló energia arányában van még előrelépési lehetőség

- exponenciálisan bővül a globális akkumulátorkapacitás az energiaszektorban

- az egy foglalkoztatottra jutó GDP 2023-ban az EU átlagához képest 73,3 százalék volt (ezzel az EU-s rangsorban hátulról a 4 helyen szerepelünk),

- javult az együttműködési hajlandóság, ami az innovációs ökoszisztéma kedvező jele

- a vállalati digitalizációban jelentős előrelépés történt, de a kkv-k közel fele alacsony digitális intenzítású

- a kkv-k munkatermelékenysége 44 százalékkal nőtt 2019 óta, de továbbra is nagy a rés a kkv-k és a nagyvállalatok között, mert az utóbbiak termelékenysége gyorsabban emelkedett.

- az innovációs hatékonyság alacsony: a kutatás-fejlesztésre fordított pénzek csökkentek reálértéken, a vállalatoknál először ezek a költségek esnek ki gazdasági visszaesés esetén.

- a K+F ráfordítás a vállalatok esetben esett vissza leginkább 

- nőtt az innovációt folytató vállaltok aránya, a 17,6% továbbra is alacsony, nagy az elmaradás az EU-átlagtól

- hazai innovációs ökoszisztémát kell építeni, alacsony a kockázati tőkebefektetők száma, nem tudják katalizálni az innovációt

- az innovációs vállalatok munkatermelékenysége 44 százalékkal magasabb az ágazati átlaghoz képest

MUNKATERMELÉKENYSÉG

Az egy foglalkoztatottra jutó GDP 2023-ban az EU átlagához képest 73,3 százalék volt, ami 1,6 százalékpontos javulás a 2019 évi 71,7 százalékos szinthez képest Az elmúlt évek sorozatos válságai miatt a termelékenység javulása az előző évtized végén látottakhoz képest lelassult.

Míg 2017 és 2019 között évente átlagosan 3,3 százalékkal emelkedett a reál munkatermelékenység, addig 2020 és 2023 között évente átlagosan 0,8 százalékkal.

A 2020-2023-as időszakban a nemzetgazdasági termelékenység alakulását alapvetően a szolgáltató ágazatok termelékenysége határozta meg. Ezen időszakban a piaci szolgáltató ágazatok évente átlagosan 2,4 százalékos reál munkatermelékenység növekedést értek el, míg a feldolgozóipari vállalatok hatékonysága érdemben nem változott.Magyarországon a kkv-k munkatermelékenysége a nagyvállalati mutató 54,4 százalékát érte el 2022-ben, míg az uniós arány 60 százalék volt Ez a fajta dualitás 2012-öt követően 2018-ig mérséklődött (47,9 százalékról 58,6 százalékra javult a kkv-k relatív teljesítménye), majd fokozatosan nőtt 2021-ig (52,2 százalékra).

A mikrovállalkozások termelékenysége a nagyvállalatok arányában 37,8 százalék volt 2022-ben, a kisvállalatoké 67,0 százalék, míg a közepes vállalatoké 80,9 százalék.

INNOVÁCIÓS HATÉKONYSÁG

A hazai innovációs ráfordítások reálértéke az elmúlt évek válságai következtében mérséklődött, ami az innovációs hatékonyság enyhe romlása mellett az eredmények csökkenését okozta 2020 és 2022 között a GDP-arányos K+F ráfordítás kismértékben csökkent Magyarországon, elsősorban a vállalati szektor ráfordításainak mérséklődése következtében.

2020-ban a GDP 1,6 százaléka volt a nemzetgazdasági szintű kiadás, ami 2022-re 1,4 százalékra mérséklődött, míg az EU átlagában 1,8 százalékon állt a mutató mindkét évben.

A vállalati szektor elsősorban az energiaválság és a magas inflációs környezet, valamint az ezekből következő alacsony hazai és külföldi kereslet következtében csökkentette fejlesztési kiadásait. A hatékonyság csökkenését elsősorban a szabadalmak és formatervezési oltalmak aktivitásában regisztráltuk. A K+F kiadásokra jutó új szabadalmak száma 2022-re historikus mélypontot ért el (az EU átlagának 28,2 százaléka). A támogató intézményrendszer tovább épült a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat átszervezésével, illetve a Nemzeti Innovációs Ügynökség létrehozásával. Előrelépés továbbá a hazai innovációs ökoszisztéma fejlesztésében a tőkévé konvertálható kölcsön jogintézményének megteremtése.

Ez a finanszírozási konstrukció nagymértékben támogathatja a magas növekedési potenciállal rendelkező innovatív vállalkozások indítását azáltal, hogy forrás biztosít hiteltörténetiséggel nem rendelkező startup-vállalkozásoknak.

Továbbá a 2023. októberében megalakult Magyar Innovációs HUB (HIH) háttérszervezetként szolgált az innovációs projektek támogatására országszerte, egyúttal összetartó környezetet teremtve az ökoszisztéma számára.

DIGITALIZÁCIÓS HATÉKONYSÁG

Magyarországon a digitális infrastruktúra kiépítettsége az uniós átlag feletti, de az nincs kellő mértékben kihasználva A hazai lakossági készségek hatékony alkalmazása 2023-ban az EU átlaghoz képest 88 százalék. A digitális technológiák alkalmazása a lakossági felhasználók körében enyhén javult az elmúlt években párhuzamosan a lakosság digitális készségeinek fejlődésével. Ennek ellenére az infrastruktúra színvonalához képest annak kihasználtsága még mindig viszonylag alacsony, így itt további fejlődési lehetőségek azonosíthatóak.

A digitális technológiák vállalati hatékonysági foka Magyarországon érdemben emelkedett az utóbbi években, míg 2020-ban az uniós átlag 60 százalékát érte el, 2023-ban már 89 százalékos értéket regisztráltunk

Számos területen történt előrelépés a vállalatok digitalizációjában (felhőszolgáltatás, e-számlázás, adatelemzés), de továbbra is van tér a fejlődésre. 2023-ban a hazai kkv-k 47 százaléka továbbra is nagyon alacsony digitális intenzitású (EU átlag 42 százalék). 2021-hez képest ugyanakkor 19 százalékponttal javult (azaz csökkent) ez az arány, amely azt eredményezte, hogy megelőztük a V3 országokat (Lengyelország, Csehország és Szlovákia értékei rendre 50, 51 és 58 százalék).

Az e-közigazgatás hatékonysága Magyarországon 2023-ban 79 százaléka volt az EU-átlagának Magyarország utolsó előtti helye (csak Romániát előzzük meg) a rangsorban változatlan maradt 2023-ban 2020-hoz képest. A hazai közigazgatásban az utóbbi időben tapasztalt fejlesztések ellenére továbbra is jelentős tér van a közigazgatás digitalizációs hatékonyságának növelésére.

ÖKOLÓGIAI HATÉKONYSÁG

Magyarország az ökológiai hatékonyságban teljesít a legjobban a vizsgált pilléreken belül, ugyanakkor itt is azonosíthatóak előrelépési lehetőségek: ilyen például a megújuló energiaforrások arányának növeléseAz ökológiai hatékonyság egyik fő mutatója elemzésünkben az egységnyi környezetszennyezésre jutó hozzáadott érték, amely kifejezi az ökoszisztéma-szolgáltatások túlhasználatának mértékét és viszonyát a termeléssel.

Minél kisebb környezeti szennyezés mellett tudunk előállítani ugyanakkora vagy nagyobb termék- és szolgáltatásmennyiséget, annál magasabb ökológiai hatékonyságról beszélünk egy adott gazdaság esetében. Magyarország ökológiai hatékonysága 81 százalék az EU-átlaghoz képest, míg a TOP5 EU-s ország átlagához viszonyítva 51 százalék, ezzel a teljesítménnyel hazánk ökológiai hatékonysága beleillik a régiós mintázatba A megújuló forrásból származó (biomasszából, víz-, nap- és szélenergiából előállított) villamos energia aránya megháromszorozódott hazánkban az elmúlt másfél évtizedben, így a teljes energiatermelés 13 százaléka származott ilyen forrásból, de nemzetközi viszonylatban ez még mindig alacsony arány.

Az uniós országokban átlagosan 18 százalék, a TOP5 uniós tagállam esetében átlagosan 41 százalék származott megújuló forrásokból 2022-ben. Magyarország ökológiai hatékonysága folyamatosan javul, de továbbra is elmarad az EU átlagától. A természeti fenntarthatóság és a dekarbonizációs célok érdekében további fejlődésre van szükség ezen a területen is.