A pénz önmagában nem elég: kiderült, a hazai cégeknek mire van igazán szüksége

Az új Demján Sándor Program meghirdetett célja a kisvállalati szektor (KKV-k) megerősítése, elsősorban kedvezményes hitellel és tőkebefektetéssel. A működés megkönnyítéséhez a program az adminisztrációs terhek csökkentését is ígéri.

A programtól a kormány azt várja, hogy hatására a KKV szektor hozzá tud majd járulni a 2025-re remélt jelentős, 3-6 százalék körüli gazdasági növekedéshez. Ennek az elképzelésnek a realitását két oldalról is érdemes megvizsgálni: egyrészt objektíven kell értékelni a KKV szektor jelenlegi helyzetét, amit nem régiben az Eurostat kiadványa meg is tett.

Másrészt érdemes kikérni a KKV szektor képviselőinek véleményét is. Ebben az írásban ezért először röviden ismertetjük az Eurostat megállapításait, majd bemutatjuk egy friss vállalati felmérés eredményeit.

Végül összevetjük a korábbi, 2021-ben készült KKV stratégiát a jelen Demján Sándor Programmal. A korábbi stratégia ugyanis szintén a KKV szektor megerősítését tűzte ki célul.

Az Eurostat tanulmány meglátásai

A nemrégiben megjelent 117 oldalas tanulmány részletes elemzést közöl az európai KKV szektor helyzetéről. Nézzünk néhány fontos adatot! A KKV szektor, valamint a KKV szektoron belül a különböző méretű cégek számának megoszlását, valamint a foglalkoztatásból és az új értékteremtésből való részesedését az 1. táblázatban látjuk.

1. táblázat. A KKV szektor főbb adatai: Magyarország és az EU átlag (2023)

A táblázatban azt látjuk, hogy a KKV szektor aránya mindhárom vizsgált jellemző esetén magasabb Magyarországon, mint az EU-s átlag.

Különösen jelentős a foglalkoztatásban játszott szerepe, de a hozzáadott érték előállításból is nagyobb arányban veszi ki a részét az EU-s átlagnál. A KKV szektoron belül, az EU-s átlaghoz viszonyítva pedig jelentős a mikrocégek aránya mindhárom vizsgált jellemzőre.A 2. táblázatban azt látjuk, hogy hogyan változott 2023-ban a KKV-kon belüli egyes cégtípusok, valamint a nagyvállalatok esetén a cégek száma, a foglalkoztatás és a hozzáadott érték előállítás.

2. táblázat. A KKV szektor egyes cégtípusai és a nagyvállalatok teljesítmény változása 2023-ban: Magyarország és az EU (%, a hozzáadott érték inflációval korrigált adat)

A táblázatból a következőket olvashatjuk ki:

• Magyarországon 2023-ban csökkent a közepes méretű cégek, és minimálisan nőtt a mikro- és kiscégek száma, viszont a nagyvállalatoké jelentősen emelkedett.
• Az EU-ban, ezzel szemben, jelentősebb volt a KKV-k számának növekedése, és a nagycégeké csak mérsékelten emelkedett
• A foglalkoztatásban is csökkent Magyarországon a közepes méretű cégek szerepe, a mikroké és kicsiké pedig alig érzékelhetően emelkedett. Feltűnő viszont, hogy bár a nagyvállalatok számossága jelentősen nőtt (2,3%), foglalkoztatási szerepük erősödése számbeli növekedésüknél jelentéktelenebb volt (1,7%)
• Ami pedig a legfigyelemre méltóbb, az a KKV szektor jelentős térvesztése a hozzáadott érték előállításban. Ez esetben is a közepes méretű cégeknél látható a legnagyobb teljesítménycsökkenés (24,1%). Az EU-s átlagadatok is csökkenést mutatnak, de ennek mértéke sokkal alacsonyabb.
• Amire fontos felfigyelni, hogy a KKV szektoron belül a legstabilabb teljesítményt a mikrocégek érték el.

Ezek az adatok azt érzékeltethetik, hogy 2023-ban Magyarországon a gazdaságpolitika figyelmének középpontjában a nagyvállalatok voltak.

Érdekes jellemzője a KKV szektornak, hogy milyen a szerepe az egyes gazdasági ágazatokban.

A magyar KKV szektor 2023-ban legjobban a tudásintenzív szolgáltatások ágazatban teljesített. (Ezen ágazatban találjuk például a számítógépes programozást, szaktanácsadást, tudományos kutatást és fejlesztést, telekommunikációs tevékenységeket és a különböző műszaki-tervezési munkákat).

Ebben az ágazatban Magyarországon a cégek 38,7 százaléka KKV, ami magasabb érték az EU-s átlagnál, de jobb az osztrák adatnál, és a legmagasabb arány a V4-ken belül. Hasonlóan jól teljesít a KKV szektor ebben az ágazatban a hozzáadott érték előállításban és a foglalkoztatásban is.Az összes előállított hozzáadott érték 24,6 százalékát a KKV szektor adja. Ez az arány egyezik az EU-s átlaggal, jobb az osztrák aránynál (21,6%) és a legmagasabb arány a V4 országok között. A tudásintenzív szolgáltatások szektor foglalkoztatásából a KKV szektor 25,8 százalékkal veszi ki a részét, ez is magasabb az osztrák aránynál, és a legmagasabb arány a V4-en belül.

Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy ha a tudásalapú ágazatok aránya magasabb lehetne a gazdaságban általában és különösen a foglalkoztatásban, az jelentősen járulhatna hozzá a gazdaság bővüléséhez.

Melyek a KKV-k legnagyobb problémái?

Az Eurostat felmérése szerint 2023-ban a magyar KKV szektorban a legnagyobb problémát a piaci kereslet csökkenése, a költségek növekedése és a szakemberhiány okozta.

A finanszírozási problémákat a lista végén találjuk. Egy interjús felmérésben e cikk szerzője hasonló véleményeket hallott, bár ez esetben gyakrabban került szóba a jelentős mértékű bürokrácia, a magas adóterhek, valamint a gazdasági környezetet egyre jobban jellemző kiszámíthatatlanság is.

Néhány konkrét megjegyzés:

• a KKV-k nehezen jutnak közbeszerzési lehetőségekhez, általában hazai állami vagy önkormányzati megrendelésekhez, pedig ez fontos lenne „referenciaként” a külföldi piacszerzéshez
• magasak a költségek és lassú az ügyintézés általában, de különösen amikor az energiahálózatot kell bővíteni
• a pályázatoknál ahhoz kell „igazodni”, amit a kiíró megfogalmaz, nem a valós piaci igényekhez
• a beszállító KKV-k nehézségei nőnek: csökkennek megrendeléseik. A német gazdaság növekvő problémái tovább erősíthetik ezt a problémát
• nem nyíltak meg új piaci lehetőségek a „keleti nyitással”, inkább az a jellemző, hogy a hazai KKV-k nem tudnak versenyezni a keleti – főleg a kínai – import nyomott áraival
• jelenleg a kapacitás-kihasználatlanság és nem a tőkehiány a legnagyobb gond
• a megkérdezettek nem „tőkejuttatásra”, hanem inkább a nagycégeknek adott támogatáshoz hasonló „helyzetbe hozásra” tartanának igényt (A „nagyok” ingyenes finanszírozásakor miért nem tart igényt az állam „tulajdonrészre?” – tette fel a kérdést több KKV vezetői is.)

A fenti gondolatok csak néhány tipikus véleményt foglalnak össze. Arra azonban érdemes felfigyelni, hogy az említett problémák között – az Eurostat-os felméréshez hasonlóan – nem a tőkehiány szerepel az elsők között. Jók-e akkor a Demjén Sándor program hangsúlyai?

Ez azért is indokolt kérdés, mivel 2019-ben már készült egy átfogó, 138 oldalas KKV fejlesztési stratégia. (A magyar mikro,- kis- és középvállalkozások megerősítésének stratégiája 2019-2030. ITM). Ennek fő céljai között találjuk, mások mellett:

• a hozzáadott érték növelését
• az innovációs és digitális teljesítmény erősítését
• a tudásberuházások ösztönzését és
• a vállalkozóbarát szabályozási és adózási környezet megteremtését.

Ezek valóban fontos versenyképesség javítást segítő célok. A megvalósítás dátuma, a 2030-as év még messze van, de most új KKV program készült. Mi volt a gond a korábbi stratégiával? Mi akadályozta eddig ezen valóban fontos célok megvalósítását? Az okok objektív feltárása és a céges vélemények figyelembe vétele valószínüleg javíthatná az új program megvalósíthatóságának esélyét.

A szerző közgazdász, egyetemi tanár.