Nagyot zuhant az építőipar teljesítménye
HírekAz egy évvel korábbihoz viszonyítva 3,6, a decemberihez képest 5 százalékkal csökkent az építőipari termelés volumene januárban - közölte a KSH. A kereslet visszaesése, az építőanyagok drágulása, a hitelkamatok emelkedése, a hitelezés visszafogása, a tavalyi magas bázis, valamint az uniós pénzek késése is látszódik az adaton.
Idén januárban az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 3,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól - közölte a KSH. Ezzel folytatódott a tavalyi év második felében kezdődött lassulási folyamat, melynek legfőbb oka a finanszírozási lehetőségek szűkülése. Mindez már tavaly év végén látszódott a rendelésállomány drasztikus csökkenésében, az új rendelésszám visszaesésében.
Az okok között szerepel még
- a hitelkamatok emelkedése,
- az állami megrendelések visszafogása,
- az uniós források késése,
- a lakossági kereslet visszaesése,
- az építőipari anyagárak tavalyi jelentős áremelkedése,
- összességében a beruházók kivárása.
Az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése 4 százalékkal, az egyéb építményeké 2,1 százalékkal csökkent.
A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 5 százalékkal kisebb volt a decemberinél.
Januárban az előző év azonos hónapjához képest:
- Mindkét építményfőcsoport termelése csökkent, az épületeké 4,0, az egyéb építményeké 2,1%-
- Az építőipari ágazatok közül az épületek építésében 7,8, az egyéb építmények építésében 0,7, a speciális szaképítésben 1,9%-kal kisebb lett a termelés.
A megkötött új szerződések volumene 28,0, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 23,2, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 36,2%-kal esett vissza a 2022. januári, magas bázishoz képest.
Rövid távon nem biztató, hogy az építőipari vállalkozások január végi szerződésállományának volumene 18,2, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 2,0, az egyéb építményekre vonatkozóké 29,6 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakihoz viszonyítva.
Az infláció enyhülésével, a hitelezés lassú felfutásával, a kamatszintek mérséklődésével, és az uniós források beérkezésével javulhat a helyzet az év második felétől.
A Baross Gábor Hitelprogram indulása, illetve annak megemelt kerete sokat segít majd az építőipar fellendülésében, de az igazi fordulatot az uniós támogatások beérkezése jelentheti hosszabb távon.
A magyra adat nagyjából követi az európai és a régiós trendeket: decemberben már Nyugat-Európában is erősen lassult az építőipar teljesítménye: Németországban 8 százalékos volt a visszaesés, Ausztriában 7,6 százalékos, Lengyelországban pedig 3,8 százalék volt a csökkenés éves alapon mérve.
