Ettől a számtól a hideg is kirázza az építőiparban dolgozókat 

Interjú2023. feb. 20.Kovács Dániel

Berántotta a kéziféket az építőipar, ez derült ki a KSH decemberi adataiból. A lakossági megrendelések a padlón, az építőanyagok tovább drágulnak, negatív spirálba kerültünk, mégsem annyira tragikus a helyzet, mint 2008-ban. Koji Lászlóval, az Építési Vállalkozások Országos Szövetségének (ÉVOSZ) elnökével beszélgettünk.

A napokban jöttek ki a hazai ipar decemberi teljesítményét mutató KSH-adatok, és bár összességében 3 százalékos növekedést mutattak az előző év azonos időszakához viszonyítva, az építőipar eredményeiben nem volt köszönet, hiszen termelés volumene 3,9 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Ez már a sokszor megjósolt zuhanórepülés kezdete?

Ezek a számok jelentős lassulást mutatnak, viszont ha más szemszögből nézzük, 2022 előtt öt éven keresztül folyamatosan átlagosan 15 százalékkal növekedett az építőipar teljesítménye, ehhez képest, ha a tavalyi év egészét vesszük, ez az ötödére, 3 százalékra esett vissza.

Elvégre ha 2022 egészét nézzük, akkor  még mindig 3 százalékos növekedésről beszélhetünk. Az adatok egyébként meglehetősen ellentmondásosak,

míg az építőipari ágazatok közül az épületek építésében 6,5 százalékkal nőtt, az egyéb építmények építésében 16,3 százalékkal csökkent a termelés.

Utóbbi ágazathoz tartoznak többek között az út, vasút, és egyéb közművek, amelyeket többnyire kormányzati és önkormányzati szereplők szoktak megrendelni, és jellemzően a központi költségvetésből, vagy Európai Uniós támogatásokból finanszírozzák.

Utóbbi források tavaly nem jöttek, és az állami költéseket is vissza kellett fogni, emiatt jött össze ez a visszaesés éppen ezen a területen. Az év második felétől a rendelésállomány folyamatosan csökkenni kezdett, decemberben pedig már minden területen érezhető volt, hogy baj van, és van olyan számadat is, amely a jövőre nézve nem sok jót ígér. 

Koji Lászlóval, az Építési Vállalkozások Országos Szövetségének (ÉVOSZ) elnöke

Mi ez a mutató?

A decemberben megkötött új szerződések értéke. Ez jelzi ugyanis előre, hogy idén mivel számolhatnak az építőipar szereplői, és ez a szám a 2021 decemberi adattal összevetve 35 százalékkal esett vissza. Ebből már most kikövetkeztethető, hogy idén az építőipar teljesítménye csökkenni fog.

Ennek mértéke az infláció függvényében még változhat jó és rossz irányba egyaránt, de most, az év elején a mi várakozásunk az, hogy 10-15 százalékkal fog csökkenni az építőipar teljesítménye.

Ez már az a szint, amikor elindulnak a leépítések, bezárások? 

Ezek átlag számok átlagok, nyilván vannak olyan vállalkozások, amelyeknek jobban megy, és olyanok is amelyek sokkal rosszabb helyzetben vannak. Lehetnek olyan cégek, amelyek az eddig megszokott bővüléshez képest 30 százalékos visszaesést szenvednek el idén.

Valószínűleg lesznek majd leépítések, az építőiparban a legnagyobb költségtényező - 55 százalék - az élő munkaerőhöz kötődik, ahol ekkora visszaesés lesz a megrendelésállományban, ott a segédmunkások egy részétől biztosan meg fognak válni. A mérnökökhöz, és a szakmunkásokhoz a végsőkig fognak ragaszkodni a cégek, és meg is fizetik őket, hiszen ha ezek az emberek elindulnak Nyugat-Európába munkát vállalni, nagyon nehéz lesz visszahozni őket. 

Tavaly beszéltünk róla, hogy az őrült áremelkedéseket egy idő után a lakosság nem fogja bírni, és az év végére bezuhannak a megrendelések. Csakugyan így történt?

Ez be is következett. Rendelkezik ugyan tartalékkal a lakosság, de közel sem annyival, ami egy lakásfelújításhoz, építkezéshez szükséges. Mindenképp szükség lenne hitelre, csakhogy a kétszámjegyű kamatok mellett ezt nem vállalják, inkább kivárnak.

Sajnos, ha ilyen szinten maradnak a hitelkamatok, a lakásépítés a felére is visszaeshet év végére.

Ezért szorgalmazzuk, hogy legyen egy 5 százalékos, államilag támogatott, lakásépítésre fordítható hitel, vagy ha legalább részlegesen hozzá tudna férni Magyarország az uniós pénzekhez, azok jelentős része eleve energetikai megtakarításokat szolgálna, abból jelentős összegeket lehetne erre a területre csoportosítani. 

Ilyen építőanyagárak mellett nem is csoda, hogy sokan elengedték a tervezett építkezéseket. Várható ezen a területen valamin javulás 2023-ban?

Azt látjuk, hogy egyelőre árat senki nem kíván csökkenteni, sem az építőanyag gyártók, sem a kivitelezők. Noha az emberek abban bíznak, hogy tavasszal már olcsóbb lehet egyí-két termék, de csalódni fognak.

Szerintem a legjobb forgatókönyv az, hogy nem fognak olyan mértéktelenül emelkedni az árak, mint az elmúlt évben. Tavaly átlagosan 24,5 százalékos volt az építőipari infláció, 2021-hez viszonyítva éves szinten 28 százalék.

Ehhez képest jöhet némi lassulás, mi az év elejére 15 százalékos áremelkedésre számítunk. Ez nagyságrendileg fele a tavalyinak, de még a stagnálástól is messze van. Nagy kérdés persze, hogy ezeket az árváltozásokat valamikor április-május tájékán a piac hogy fogja fogadni. Előre lehet sejteni, hogy a piac nem fogja ezt elfogadni.

Az év elejére 15 százalékos áremelkedésre számítanak.

Kivitelezési vonalon lesz egy erősebb verseny, ami kedvező hatással lehet az árakra. Az építőanyagok kevésbé fognak fogyni, mindezek hatására a várakozásaink szerint a kereskedők és gyártók havi akciókkal fogják majd vissza magukat.

Akkor a 2022-es évvel együtt az építőipar 7 bő esztendejének is vége lett. Most jön a 7 szűkös év? 

Reményeink szerint nem. Volt nekünk “hét szűk esztendőnk” 2008 és 2013 között, ami kiváló szakmai műhelyeket tett tönkre.

Most jóval kevésbé rossz a helyzet, azt látni kell, hogy a magyar építőipar folyó áron 7000 milliárd forint megépítésére képes.

Veszély persze van, elindultunk egy lefelé tartó spirálban, de ez elkerülhető. 2023-ban a szűk keresztmetszet nem az építési kapacitás lesz, hanem a finanszíroz hatóság, mindenképp szükség lenne a lakossági és az állami megrendelésekre.