Rohamtempóban adósodik el a lakosság, de a vállalatok óvatosak

Bár az államok eladósodottsága a 2. világháború utáni szintet közelíti, a lakossági és vállalati hitelezés szintje olyan alacsony Magyarországon (uniós és visegrádi összehasonlításban), hogy jelentős emelkedésre lehet számítani a következő években. 2030-ra akár meg is ötszöröződhet az új hitelek összege. Óriási felfutás előtt áll a magyar bankrendszer: az alacsony kamatkörnyezetben a lakossági új hitelek 2013 óta megötszöröződtek, míg a vállalatoknál évi 12 százalék körüli bővülés látható – hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság Pénzügyi Klub konferenciáján, ahol Fábián Gergely, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója és Becsei András, a Magyar Bankszövetség alelnöke tartottal előadást a bankrendszer jövőjéről. Jelenleg a magyar hitelállomány aránya a GDP-hez képest 33 százalékra tehető, ami nemcsak az uniós átlaghoz (körülbelül 90%), hanem a visegrádi államokhoz képest (55-60%) is sokkal alacsonyabb szint, a következő években tehát erőteljes felfutás várható. Ennek egyik oka a tartósan alacsony kamatszint, ami ugyan elmozdult a nulláról, de továbbra is a hitelfelvevők szempontjából kedvező mértékű marad. A másik ok a kereslet növekedése: a béremelkedések is sokat számítanak, de a vállalati beruházások növekedésére is számítani lehet. A harmadik ok a korábban – még a válság előtt - felvett hitelek fokozatos kifutása, végül a gyors, négy százalék feletti gazdasági növekedés is sokat nyom a latban. A vállalatok körében ugyanakkor lassabb a hitelfelvét növekedése, jelenleg a vállalati szektor mindössze negyedét hitelezik a bankok. A jegybank adatai szerint idén az átlagos lakossági jelzáloghitel kamatfelára 2,88 százalék volt, ami lassan megközelíti a bankszektor átlagos költségeit. Ebből

• az előtörlesztési felár 0,3%
• a tőkeköltség 0,4%
• a működési költség 0,6%
• a kockázati költség 1-1,5 százalék
• a likviditási felár pedig 0,25%, ami együttesen 2,75 százalékot ad ki.