Súlyos figyelmeztetést kaptak a húszik a nagyhatalmaktól, hullámvasúton az olaj ára
HírekA G7 államok felszólították a jemeni húszikat, hogy fejezzék be a Szaúd-Arábia elleni támadásokat. Nagy-Britannia segítséget ajánlott fel Rijádnak. Jemen polgárháborúba süllyedt, rengeteg lakos menekül Dzsibutiba. Az Brent olaj ára 101-102 dollár.
Továbbra is heves harcok dúlnak Jemenben, ahol a húszi lázadók a szaúdi támogatású kormányerőkkel küzdenek a Vörös-tenger közelében fekvő stratégiai jelentőségű hegyek ellenőrzéséért.
Ezzel párhuzamosan az iráni hátterű csoport vezetője óva intette az Egyesült Államokat attól, hogy közvetlenül katonailag beavatkozzon a konfliktusba.
A hétfői összecsapásokra az USA és Izrael Irán elleni háborúja által kiváltott feszültség - írja az Al Dzsazíra.
A harcok azt követően újultak ki, hogy a The New York Times arról számolt be: Donald Trump amerikai elnök vasárnap légicsapásokat rendelt el a húszik ellen, ám az utolsó pillanatban visszavonta a parancsot.A G7 csoport követelte, hogy a húszik azonnal fejezzék be a támadásokat a szaúdi célpontok ellen - számolt be a BBC.A G7-országok külügyminiszterei közös nyilatkozatukban kijelentették, hogy Iránnak „be kell fejeznie a jemeni huszik felfegyverzését és támogatását”.
A G7 a „leghatározottabban” elítélte a huszik Szaúd-Arábia elleni támadásait is, hozzátéve, hogy a szaúdi támogatású erők elleni harcok legutóbbi eszkalációja Jemenben fenyegetést jelent a regionális és a globális energiabiztonságra.
A nyilatkozatot a New York-i éves ENSZ-közgyűlés előtt adták ki.
Hullámvasúton az olaj ára
Múlt heti esés után az olajárak emelkedésnek indultak, a Brent hordónként $101,69, a WTI $93,38 szintre drágult kedd reggel az ENSZ Közgyűlése előtt, amelytől sokan az USA és Irán közötti béketárgyalások előrelépését remélik.Az áremelkedés nem alapvető piaci fordulat, hanem egy tipikus "short-covering", vagyis a korábbi árcsökkenésre fogadó kereskedők pozíciózárási hulláma a diplomáciai fejlemények előtt.
A spekulatív befektetők vételi pozíciói május óta a legmagasabb szintre ugrottak a Brent esetében, mivel a piacon továbbra is komoly kockázatként árazzák a közeleti-keleti szállítási fennakadásokat.
Nagy-Britannia ütemanyag-utántöltő repülőgéppel segít Rijádnak
Andy Burnham brit kormányfő az ENSZ Közgyűlésének ülésére utazott, a kíséretében lévő újságíróknak elmondta: Szaúd-Arábia kérte a brit kormánytól a katonai támogatást, amelybe ő - Wes Streeting védelmi miniszter és Ed Miliband külügyminiszter tanácsára - beleegyezett.
Burnham a döntés indoklásában utalt a nagy-britanniai megélhetési költségek emelkedésére, amelyet a közel-keleti konfliktus okoz, és felidézte korábbi nyilatkozatait arról, hogy London kész cselekedni Nagy-Britannia és a tágabb közel-keleti térség érdekeinek védelmében.
A BBC brit közszolgálati médiatársaságnak nyilatkozó kormányforrások szerint várhatóan a brit királyi légierő (RAF) egy Airbus Voyager üzemanyag-utántöltő repülőgépe kapcsolódik be a húszik elleni szaúdi légi műveletekbe néhány napon belül.
A gép valószínűleg a ciprusi Akrotiriben működő RAF-támaszpontról száll majd fel.
Akrotiri az RAF legnagyobb térségi támaszpontja, és a Cipruson működő többi brit katonai létesítménnyel együtt szuverén brit területnek számít.
A brit légierő tavaly több légitámadást is végrehajtott a húszik katonai létesítményei ellen, miután a jemeni lázadó csoport a Vörös-tengeren és az Ádeni-öbölben közlekedő hajókat támadta.
Andy Burnham miniszterelnök ugyanakkor a mostani katonai segítségnyújtást védelmi jellegűnek nevezte.
A BBC-nek nyilatkozó kormányforrások szerint ez azt jelenti, hogy az RAF üzemanyag-utántöltő repülőgépe a húszik által indított rakéták és drónok lelövését célzó szaúdi légi műveleteket támogatja.