Mivel magyarázható az egyre gyengébb forint? 

Mennyire lesz tartható az idei hiány a bejelentett intézkedésekkel?

Valamiféle kiigazításra mindenképpen szükség volt. Az egyik út a bevételek növelése, miközben nem növelem a kiadásokat, a másik pedig a kiadások csökkentése. Ennek szükségességére mind a fiskális, mind monetáris oldalról érkezett jelzés. Például tavaly decemberben több száz milliárdos kiadáscsökkentést jelentett be a Varga Mihály pénzügyminiszter. Erre a világgazdasági folyamatok – például a drasztikus energiaáremelkedés –  kényszerítik a kormányzatot. Megoldás jelenthetnek a bevételek növelésére a különadók, a kiadások pedig a munkavállalók versenypiacra való visszaterelésével csökkenthetők.

Mit lehet a kiadások oldalán megtakarítani, és mely területeken generálható plusz bevétel a különadókkal?

A belföldi szolgáltatások területén – energia, távközlés, kiskereskedelem – képzelhető el különadó. Azokat az ágazatokat kell megkeresni, amelyek elbírják a plusz adót, ilyen például a pénzügyi szektor. Nagy kérdés, hogy mit kezd a kormány az inflációval, hiszen annak emelkedése növeli az adóbefizetéseket. Egyszeri bevételként pedig az állami vállalatoktól maximális osztalékfizetést lehet kérni. Ekkor persze kevesebb marad beruházásra. Az állami intézmények esetében pedig a már korábban megkapott költségvetési források visszavágására is sor kerülhet.

A turisztikai szektor két évig intenzív támogatásokat kapott, ma azonban fellendülőben van az ágazat, így végig lehet gondolni, hogy a terület milyen, a fogyasztókra áthárítható fogyasztási adókat bír el. 

Milyen változásokra lehet számítani a kisvállalkozók tételes adója (kata) esetében?

A kata mindkét fél számára egyszerű volt, jelentősen csökkentette a vállalkozók adminisztrációs terheit, havi fix összegű befizetéssel le tudták fizetési kötelezettségeiket a költségvetés felé, utóbbi számára pedig a forgalomtól független, jól tervezhető bevételt jelentett. Az elképzelhető, hogy a vállalatok adminisztrációs terhe növekedni fog, hogy pontosan ki lehessen mutatni a tényleges nyereséget. A fehérítés eredménye lehet az adóbevételek növekedése. Nagy kérdés, hogy kell-e még külföldi beruházásokat az országba vonzani, hiszen csaknem elértük a teljes foglalkoztatást. Az ide települt, és a technológiai-innovációs tevékenységük miatt nagyon alacsony nyereségadót fizető autóipari vállalkozások esetében kérdés, hogy le lehet-e alkudni ezekből a kedvezményekből. Vagyis sok terület van, amelyet át lehet tekinteni, és az után dönteni, melyek azok a területek, amelyek az emelést elbírják.

Az Európai Parlament megszavazta a globális minimumadó bevezetését 15 százalékos értékkel, nálunk pedig 9 százalék a társasági adó. Nem lehet ebből adóemelés itthon?

Az OECD kezdeményezte eredetileg az elképzelést, amelyből Magyarország ki akart maradni. Azonban a bevezetés alól több más országgal egyetemben egyelőre mentesült hazánk. Az OECD elképzelésnek van egy pontja – nevezetesen, hogy mi az adóalap kiszámításának mechanizmusa, melyek az adóalapot csökkentő tényezők –, amely még kidolgozatlan. 

Hogyan alakulhat a magyar államadósság idén?

Nálunk megvan a politika elkötelezettség az adósság csökkentésére, így négy-öt százalékos növekedés esetén abszolút értékben nem is kell csökkennie az államadósságnak, hogy GDP-arányosan kisebb legyen a mértéke. Vagyis arra kell figyelni, hogy a gazdasági növekedés tempója magasabb legyen az adósság növekedésének tempójához képest.

A jelen körülmények ismeretében nem volt túlzó az év eleji kormányzati osztogatás?

A jelenséget úgy hívják a közgazdaságtanban, hogy választási költségvetés. Ez talán már a túlfűtöttség állapotát jelenti, hiszen a jelentős tavalyi, és a várhatóan hasonlóan komoly idei növekedést fejelte meg az éveleji pénzeső, amely már nem is a kínálatot növelte – hiszen a vállalkozások alig győzték a keresletet kielégíteni –, hanem áremelkedésben öltött testet. Így most a legfontosabb feladat az inflációs nyomás csökkentése.

Az alapkamatemelésen, a hitelezés visszafogásán, az ársapkákon kívül várható-e újabb intézkedés ebben a tekintetben?

Az ársapka rövid távon működik, hosszabb távon viszont az inflációs várakozásokat kellene visszafogni. Erre pedig a jegybanknak van lehetősége. Vagyis el kell venni a likviditást az emberektől. Ez történhet kamatemeléssel, hogy ne legyen igény a hitelre, a meglévő pénz inkább megtakarításokba kerüljön. A másik út csökkenteni a likviditást a gazdaságban adóemeléssel, illetve a költségvetési juttatások visszafogásával. Ennek eredményeként kialakulhat az az érzet, hogy kevesebb elkölthető pénzem van, ezért kevesebbet fogyasztok. Mert ma az a helyzet, hogy emelkednek az árak, panaszkodunk is, mégsem esik vissza a fogyasztás, mert van pénzünk úgyszólván mindenre, többféle állami támogatást kapunk, az építőiparon, az autóvásárláson vagy az ársapkákon keresztül.

Hogyan alakulhat a forint árfolyama? Az elmúlt egy évben a negyedik legrosszabbul teljesítő valuta a forint volt. Mi lehet ennek az oka?

Régiós összevetésben az látszik, hogy a magyar gazdaság jobban kitett a külpiaci folyamatoknak, mint a környező országok.Így például az orosz-ukrán háború következtében az energiaellátás biztonsága nálunk a legmagasabb kockázatú, nagy kérdés, hogy lesz-e olaj, akár egy, az olajvezetéket érő támadás, vagy bármi más következtében. Az államadósság is magasabb, mint a régiós országokban. Mindez emeli Magyarország kockázatát. Az inflációs kockázatok is magasabbak nálunk, hiszen az ársapkával és rezsicsökkentéssel mesterségesen visszafogott infláció a korlátozások eltörlésével egyszerre szakadhat a piacra, ez pedig akár tömeges csődöket is okozhat. A korlátozások fennmaradása esetén pedig nőnek a költségvetési kiadások, de akár az érintett szektorokban is lehet számítani vállalati csődökre. Elvileg ugyan a forint árfolyammal is lehetne hatni az inflációra, de ez nem illeszkedik a jegybank politikájába, amikor ugyanis az árfolyamcél szóba kerül, a jegybank mindig tiltakozik, hogy a Magyar Nemzeti Banknak nincs árfolyamcélja. 

Többször elhangzott az is, hogy gyengíti a forint az uniós támogatások hiánya is.

Ha megjönnének az uniós támogatások, az kétségtelenül erősítené a forintot, hiszen a még ki nem fizetett támogatások esetében forintra váltaná az állam, 

a már kifizetett támogatások esetében pedig lényegében devizatartalékká válna az érkező összeg. 

Nemrég rendeztek egy nemzetközi közpénzügyi konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Mi volt a Budapest Public Finance Seminar fő témája?

Az idén negyedik alkalommal megrendezett konferencia célja annak vizsgálata volt, milyen hatással volt a közpénzügyekre a koronavírus-válság. Online felületen számos külföldi előadó is jelen volt, a magyar kormányt Balogh László, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára képviselte. Az ő előadása azt mutatta be milyen változások következtek be a tárca a működésében a válság hatására.