Majdnem heti 20 órát dolgoznak az egyetemisták

A felmérés szerint egy átlagos diák 19,6 órát dolgozik hetente.

Tavaly a diák átlagbér – a különböző kiegészítéseket és pótlékokat is beleszámítva – 1920 Ft volt.  Az eredmények azonban az egyes iparágak mentén számottevő eltéréseket mutattak: a legjobban fizető terület az IT, a sales & marketing, valamint a rendezvényszervezés volt.

Emellett ugyanígy jelentős – átlagosan 9%-os – bérkülönbséget tapasztaltak a nemek szerinti megoszlás tekintetében is: a férfiak átlagos órabére 2.080 Ft, míg a nőké 1.910 Ft volt.

Érdekes megállapításokat eredményezett az órabéren kívüli juttatások vizsgálata, melyből kiderült, hogy a diákok mindössze 39%-a kap kiegészítő javadalmazásokat, mint például az étkezési lehetőség, a különböző vásárlási kedvezmények vagy a havi bónusz-jutalék.

A tavalyi évben diákbérek 55%-a egyáltalán nem emelkedett. Ahol ezen a téren pozitív változás történt, ott az esetek 18%-ában 0-9%-közötti, 12%-uknál pedig 10-14% között nőtt az órabér mértéke. Ennél magasabb béremelés csak körülbelül a diák munkavállalók 5%-át érintette ebben az időszakban.

A diák munkaerőpiacon munkát vállalók 24%-a 1-2 éves, több, mint a 40%-uk pedig már ennél is hosszabb munkatapasztalattal rendelkezik.

A kitöltők közel 30%-ának a tanulmányai után várhatóan lehetősége nyílik majd teljes állásban elhelyezkedni az adott munkahelyen. Emellett a válaszadóknak körülbelül a negyede a szakmai gyakorlatát is teljesíteni tudja a munkáltatójánál. Ezek a lehetőségek is kiemelt szerepet játszanak, mikor a diákok elkezdenek munkalehetőségeket keresni tanulmányaik mellett.

Az egyes iparági szektorok sajátosságai

A diák munkavállalással leggyakrabban érintett iparágaknál nem csak azt vizsgáltuk meg, hogy melyek a legjellemzőbb pozíciók a diákok körében, és milyen átlagos órabéreket és juttatásokat kaphatnak. A kutatásban arra is választ kapni, hogy az adott szegmensen belül mi jelenti a legfőbb motivációt a diákok számára, és milyen hosszútávú lehetőségeket látnak ezeken a területeken.

Lakhatás és megélhetés a diákok körében

A diákok 34,5 %-a családi támogatásból tartja fenn magát, emellett 17,8%-uk esetén az ösztöndíjuk is bevételi forrásként áll rendelkezésre. Az állandó, vagy alkalmi diákmunka lehetőséget választók aránya 56 %.

Természetesen az sem mindegy, hogy az elvállalt munkát honnan és hogyan végzik: a járvány megjelenését követően megfigyelhető a home office munkavégzés térnyerése.

A diákoknál már egyfajta munkakeresési kritérium, hogy az adott munkakörben van-e lehetőségük otthonról dolgozni. Bár általánosságban megfigyelhető a hibrid, vagy home office munkarend terjedése, ám a munkavállaló diákok 68%-a továbbra is személyes jelenlétet igénylő munkát lát el.

A kutatásunk kitér a kitöltők lakhatási körülményeire is. A diák-munkavállalók körülbelül fele (48%-a) családi ingatlanban él, de gyakori válasz volt az albérlet, a kollégium és a családi ingatlan barátokkal is. A válaszadóknak mindössze 1%-a él saját lakásban.

A diákok fő motivációi a munkavállalással kapcsolatban

Az, hogy pontosan milyen ösztönző tényezők hatására vállalnak ma munkát a diákok Magyarországon, természetesen egyénenként eltérő. A kutatásból azonban kirajzolódott, hogy a munkakeresés során általánosságban a rugalmas munkaidő, a versenyképes átlagbér és az elvárt heti óraszám képezik a legnagyobb motivációt a diákok számára.

A munkavégzés kapcsán a munkahelyi környezet, a karrier megalapozása, a fejlődési lehetőség, valamint a magas kereseti lehetőség jelenti ugyanezt. Emellett természetesen a szakmai fejlődés, az új emberek megismerése és a jó vezetők is olyan elemek, melyek vonzóak lehetnek a diákok számára.

Érdekesség, hogy a munkát vállaló diákok közel 40%-ának nyílik lehetősége bónusz, illetve jutalék szerzésére a munkahelyén, mely szintén fontos motiváció a munkavégzés során.

Az alábbi cikkben bővebben is olvashatsz arról, hogy mely tényezők a legfontosabbak a diákoknak egy munkahelyen.

A Tudados Diák Bérfelmérés ide kattintva tölthető le.