Ugrásra készen várnak a jó felvásárlási lehetőségekre a gazdag Öböl-menti országok

Hírek2020. ápr 25.Szabó Anna

A világ leggazdagabb szuverén alapjai - elsősorban az Öböl-menti monarchiáké - már készülnek arra, hogy a válság hatására csökkenő részvényárakon komoly európai és amerikai érdekeltségeket vásároljanak, mint tették azt 2008 után is. Az alapok már több mint 2 ezer milliárd dollár értékű vagyont kezelnek.

A koronavírus okozta gazdasági visszaesés az olaj iránti kereslet csökkenésével jár, ami nagy sokkot okozott az Öböl-menti olajmonarchiák számára is. Mivel a világ országai fokozatosan egyre inkább más energiaforrások után fognak nézni, Szaúd-Arábia, Katar, Kuvait és Abu Dhabi állami befektetési alapjai a gazdaság diverzifikálásának céljával fektetnek be külföldön, és most a részvényárak csökkenése rendkívül jó lehetőségeket kínál.Az Öböl-menti országok a világméretű válság közepette felvásárlási célpontok után kutatnak.

A szaúdi királyság külön csapatot állított fel arra a célra, hogy olajbevételeiket diverzifikálják, és a járvány által sújtott, így most olcsón felvásárolható cégek között szemezgessenek – nyilatkozta a Financial Times-nak egy magas rangú szaúdi hivatalnok.

A szaúdi trónörökös, Mohamed bin Szalmán által vezetett, 320 milliárd dollár felett rendelkező szuverén befektetési alap, a Public Investment Fund (PIF) most olyan területeken – egészségügy, technológia, logisztika – kutat célpontok után, amelyek a válság után jövedelmező üzlettel kecsegtetnek.

Az alap az elmúlt hetekben már bevásárolta magát a Carnival hajótársaságba, valamint a Royal Dutch Shell, a francia Total, a Repsol, az olasz Eni és a norvég Equinor olajcégekbe, amelyek részvényei erősen estek az utóbbi időben. Sőt, a PIF az észak-angliai fociklub, a Newcastle többségi tulajdonát is megvásárolja, 300 millió fontért.

Abu Dhabi legaktívabb szuverén alapja, a Mubadala az Egyesült Államokban, Európában és Kínában kutat gyógyszeripari, egészségpiaci cégek után.

A másik Abu Dhabi vagyonalap, az Adia (700-800 milliárd dolláros vagyona lehet) egyelőre annyit tett, hogy megszabadult néhány ingatlanpiaci és infrastrukturális befektetésétől (így a brit Gatwick repülőtérben való részesedésétől). Így most rengeteg szabad pénze van, de óvatosabb megközelítést alkalmaz és egyelőre csak keresgél. A 320 milliárd dolláros katari vagyonalap (Qatar Investment Authority) már tulajdonos az Egyesült Királyság legmagasabb épületében, a londoni Shardban, valamint a Harrods áruházban. Emellett új felvásárlási lehetőségeket keres Latin-Amerikában, Ázsiában és Afrikában is. 

Nem ez az első alkalom, hogy egy gazdasági válság leple alatt az Öböl-menti országok vagyonalapjai bevásárló-körútra indulnak. Ez történt a 2008-as krízis idején is, amikor európai célpontokat kerestek.

Katar és Abu Dhabi akkoriban beszállt a Credit Suisse svájci és a Barclays brit bankokba, a VW Porsche és a Daimler autógyárakba. A kuvaiti vagyonalap pedig 3 milliárd dollárt fektetett az amerikai Citigroup csoportba. Elemzők szerint most azért nem várhatók ekkora bevásárlások, mert a Covid-19-járvány erősen sújtja az Öböl-menti gazdaságokat is. Ám a koronavírus miatt alulértékeltté vált cégek köre is igen széles, van miből válogatni.