Úgy kell fenntartani a népességet, hogy évente 30-40 ezer fővel csökken a szülőképes korú nők száma

Munkán alapuló támogatási rendszer

Az a komplex, célzott családtámogatási rendszer, amit kialakítottunk és amelynek a fő iránya, hogy a családok megerősítésén keresztül vezethet az út a nemzet megerősödéséhez, csak egy biztosítotti alapú és munka alapú társadalomban képzelhető el. Ennek alapján alakítjuk a támogatási rendszereket – fogalmazott Beneda Attila, család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkár, a 2022-es Pénztárkonferencián, Visegrádon.

2010-ben megközelítőleg a kétharmada – háromnegyede a családtámogatásoknak alanyi jogú volt. Ezt mostanra sikerült megfordítani és így a támogatások körülbelül háromnegyede biztosítotti alapú, tehát munkán alapszik - ismertette.

Célravezetőbb az adó- és járulékkedvezmény

A családtámogatási rendszer egyik legsikeresebb intézkedése az úgynevezett ’’Nők 40’’. Ez azt jelenti, hogy a nők 40 év szolgálati időt követően kortól függetlenül nyugdíjba mehetnek. Ennek esetében kérdésként felmerült, hogy ezt gyerek, vagy unoka meglétéhez kellene kötni, de a statisztikák azt mutatják, hogy ezt a kedvezményt elsősorban olyanok veszik igénybe, akik azért mennek nyugdíjba, hogy tudjanak az unokákkal foglalkozni - mondta.

A családpolitika talán legfőbb célkitűzése volt, a családi adó- és járulékkedvezmény bevezetése. Ez folyamatosan bővült az utóbbi években. Ezt pedig sokkal célravezetőbbnek ítéljük meg, mint az alanyi alapon járó kedvezményeket - vélekedett.

A 2010-es évhez viszonyítva mostanra három és félszeresére növekedtek a családtámogatások. Remélhetőleg ez a fajta növekedés és dinamika a jövőben is fenntartható lesz – húzta alá.

A cél, hogy minden kívánt gyermek megszülessen

A családpolitikán belül a népesedéspolitika az a kérdéskör, amivel mindenképpen foglalkozni kell. Megvizsgáltuk, hogy a fiatalok esetében mik azok az akadályok, amik távol tartják őket a várt gyermekek megszületésétől. Az anyagi biztonság talán az elsőszámú indokok között van. Az egyik legnagyobb eredmény, hogy míg korábban az 5 kívánt gyermekből három született meg, ez az arány mostanra 5-ből 4-re emelkedett. Ha ehhez képest sikerül elérni, hogy minden kívánt gyermek megszülethessen Magyarországon, akire egyébként vágynak a párok, akkor a népesedési problémák is eltűnnek az országból – hangsúlyozta.

Kitolódott a gyermekvállalás ideje

Mint elmondta, kedvezőtlen tendencia, hogy az elmúlt évtizedekben kitolódott a gyermekvállalás ideje. Míg 1982-ben az első gyermek vállalásának az időpontja 21 év környékén volt, most ez 30 év, tehát közel 10 évvel eltolódott. Ez egyfelől azért kevésbé szerencsés, mert minél később születik meg az első gyermek, annál kisebb az esély a további gyermekek megszületésére, másrészt ha ezt átlagnak tekintjük, akkor ebben az értékben benne vannak azok a 35 – 40 év fölött gyermeket vállaló édesanyák is, akik esetében tudvalevő, hogy a gyermekek megfoganni.

Sajnos a meddőség is egy egyre növekvő probléma a fejlett világban. Ma átlagosan a pároknak a 20 százaléka meddő a fejlett országokban. Ez nem csak a nőket érinti. A kutatások alapján minden második esetben a férfi a felelős a meddőségért. Erre az egészségügyben is fokozott figyelmet kell fordítani.

Ezen túl 30-40 ezer fővel csökken évről-évre a fogamzóképes nők aránya az országban. Emiatt úgy kell ma eredményeket elérni, hogy kevesebb nő képes csak több gyermeket vállalni, mint korábban, ahhoz, hogy fenntartsuk a népességet. Szomorú, hogy ez a tendencia már a ’80-as évektől ismert volt, mégis csupán a 2010-es évektől kezdtünk el ezzel kormányzati szinten foglalkozni – sorolta a nehézségeket.

Fontos a szabad döntés biztosítása

A családpolitikában a döntési szabadság elősegítése érdekében kulcskérdés a bölcsődei férőhelyek száma. Míg 2010-ben 32 516 bölcsődei férőhely volt, addig ma 55 800 és további 13-14 ezer férőhely fejlesztése van most is folyamatban - ismertette.

Nemzetközi összevetésben ezen a téren régiós szinten jól állunk, de például Németországban és Ausztriában magasabb a bölcsődei férőhelyek aránya. Ennek azonban kulturális vetülete is van, mivel vannak országok, ahol már néhány hét után az a szokás, hogy egy édesanya visszamenjen dolgozni, itthon azonban nem kötelező az édesanyának ilyen hamar munkába állnia.

Mi helyénvalónak tartjuk, hogy akár a gyermek 3 éves koráig otthon maradhasson az édesanya, hiszen a gyermeknek az a legjobb ha legalább az első két évben, de akár ennél is tovább otthon van az édesanya. Azonban ez mindenkinek a saját szabad döntése kell legyen, ezt kívánjuk elősegíteni

-fogalmazott.

Könnyebben vállalhatnak a nők munkát

Nagy eredmény, hogy a korábbiakhoz képest a nőknek könnyebben van lehetősége itthon akkor is munkát vállalni, amikor kisgyermeket nevelnek. Ennek oka, hogy általánosságban is jelentősen javultak a foglalkoztatottsági mutatók, de ezen túl a nők munkavállalásának az aránya és dinamikája az elmúlt 12 évben régiós összehasonlításban Magyarországon nőtt a legjobban - hangsúlyozta.

A cél, hogy megérje gyermeket vállalni

Az is jól látható 2010-óta, hogy a háztartások jövedelme is jelentősen nőtt. Nem titkolt cél, hogy a célzott támogatásokkal a 3, vagy több gyermeket vállalók jövedelmei nőjenek a legdinamikusabban. Fontos, hogy a gyermekvállalás ne jelentsen anyagi hátrányt a gyermektelen családokkal szemben. Az elkövetkező támogatások minden bizonnyal ezt a célt fogják segíteni – húzta alá.