13 százalékra emelte az MNB az alapkamatot

 A Magyar Nemzeti Bank a várakozásokat meghaladva 1,25 százalékponttal 13 százalékra emelte az alapkamatot a mai kamatdöntő ülésén.

Az egynapos betéti kamatlábat 12,50 százalékra, az egynapos fedezett hitelkamatlábat 15,50 százalékra emelte a Monetáris Tanács. Az egyhetes fedezett hitel kamata 15,50 százalékra emelkedett.

Csütörtökön pedig az egyhetes betéti kamatlábat szintén 13 százalékra emelheti az MNB.

Mi várható?

Az infláció az év vége, jövő év eleje magasságában tetőzhet, ezáltal közel vagyunk már a kamatemelési ciklus végéhez. A piac nagyjából 14 százalékon várja az alapkamat tetőzését, mely 2023 negyedik negyedévétől csökkenhet újra érdemben.

A jegybank hajtotta végre a régióban a legnagyobb kamatemelési ciklust, miközben az ársapkáknak és a rezsicsökkentési politikának köszönhetően hazánkban az egyik legalacsonyabb az árdinamika a régiós, úgynevezett visegrádi országok közül.

Ennek fényében a reálkamatlábak, vagyis az inflációval korrigált kamatlábak toronymagasan nálunk a lagmagasabbak. Ez pedig érdemben segíti az infláció elleni harcot.

Csehországban és Lengyelországban -10 százalék körüli, míg Szlovákiában -12,5 százalék körüli a reálkamat. Hazánkban ez az érték csupán nagyságrendileg -4 százalék.

A mostani szinteknél lényegesen magasabbra már nem lenne értelme emelni az alapkamatot, ugyanis a túlszigorításnak is meg van a kockázata.

Az inflció ráadásul döntően az elszabaduló nemzetközi energiaárakra vezethető vissza.  A fogyasztói áremelkedés közel háromnegyede olyan külső sokkokra vezethető vissza, amire nincsen hatással a magyar gazdaságpolitika.

Hiába emelne még nagyobb mértékben kamatot a jegybank, a nemzetközi gázárak, olajárak, alapanyagárak, illetve a mezőgazdasági termények árai ugyanúgy emelkednének.

Nemzetközi jelenség

Azt, hogy az infláció nemzetközi jelenség, jól mutatja, hogy az egész Európai Unióban hatalmas a pénzromlás üteme. A legnagyobb a balti államokban, ahol 20 százalék feletti, míg az észtek vezetik az uniós inflációs ranglistát 25 százalékos inflációval.

Az eurózónában több mint 9 százalék a pénzromlás üteme, amire még soha nem volt példa az euróövezet történelmében. Emiatt az Európai Központi Bank is, ugyan nagyon megkésve, de kamatemelési ciklusba kezdett.

Növekvő külső nyomás

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed 0,75 százalékponttal 3,25 százalékra emelte az irányadó rátát az Egyesült Államokban a szeptemberi kamatdöntő ülésén. Emellett további szigorításokat helyezett kilátásba a növekvő inflációs nyomás miatt.

A Fed előrejelzései szerint az idén 4,4 százalékra emelkedhet az irányadó ráta az Egyesült Államokban, mely jövőre 4,6 százalékon tetőzhet.

Az amerikai jegybank kamatemelései világszerte nyomás alá helyezik a központi bankokat és egyúttal rombolják a befektetői hangulatot. Ezt többek között a részvénypiacok esése is visszatükrözi.

A Fed kamatemeléseit jellemzően a feltörekvő régió jegybankjainak is le kell követniük, különben nyomás alá kerül az adott ország fizetőeszköze.

A visegrádi országok azonban nagyobb mértékben függenek az Európai Központi Bank (EKB) pénzpolitikájától, ami szintén szigorodni kezdett. Az EKB szeptemberben jelentős, 0,75 százalékpontos kamatemelést hajtott végre, miután az eurózónában történelmi csúcsra emelkedett az infláció.

Az EKB legalább három negyedéves elmaradásban van a kamatemelésekkel, így a szigorítások még egy ideig folytatódhatnak.

Ez pedig növeli a nyomást a Magyar Nemzeti Bankon és a forinton is, hiszen ezáltal szűkül Magyarország kamatelőnye.

Alapvetően a Fed és különösképpen az Európai Központi Bank monetáris politikája is befolyásolja, hogy hol és mikor fog tetőzni az alapkamat Magyarországon.