Új pénzügyi oktatóközpont nyílt a Budapesti Gazdasági Egyetemen

balról jobbra Heidrich Balázs rektor (BGE), Varga Mihály pénzügyminiszter és Dietz Ferenc kancellár (BGE)

A magyar gazdaságnak szüksége van a jól képzett pénzügyi szakemberekre, ezért a felsőoktatásban is külön hangsúlyt kell fektetni az új pénzügyi megoldások oktatására, gyakorlati megismerésére – jelentette ki Varga Mihály a Budapesti Gazdasági Egyetem Fintelligence Pénzügyi Kultúra Központjának átadó ünnepségén. A pénzügyminiszter hangsúlyozta:

ezt felismerve döntött a kormány a pénzügyi oktatás általánossá tételéről a közoktatásban, amelynek egyik eszköze a Fintelligence Pénzügyi Edukációs Hálózat, ahol élményalapú ismeretátadással vezetik be a hallgatókat a témába.

A tárcavezető felhívta a figyelmet, hogy a pénzügyi digitalizáció és innováció ma már a mindennapok része és megváltoztatja a pénzügyi szektor működését is.

A kormánynak azonban mérlegelni kell az új technológiákban rejlő veszélyeket is, ezért meg kell találni az egyensúlyt a pénzügyi innováció, a fogyasztóvédelem és a pénzügyi stabilitás között.

Varga Mihály kitért arra is, hogy a magyar emberek pénzügyi tudatosságának fejlesztése fontos gazdasági és társadalmi érdek a kormány számára, mert jelentős hatással bír az emberek jólétére, így a fogyasztásra, a megtakarításokra, és ezeken keresztül a gazdasági növekedésre is. A pénzügyi kultúra szintjének emelése emellett érdeke a pénzügyi szolgáltatóknak is – tette hozzá a miniszter.

A tárcavezető kifejtette: ezért dolgozta ki a kormány a lakosság pénzügyi jártasságát erősítő Nemzeti Pénzügyi Tudatosság Fejlesztési Stratégiát. Az elkészült program hét évet ölel fel 2017-től 2023-ig, és kétéves cselekvési tervekre bontja annak gyakorlati megvalósítását. Mint mondta:

azt kell elérni, hogy minden korosztályhoz eljusson a pénzügyi tudatosság fejlesztése, de a munka során kiemelt figyelmet kell fordítani a fiatal korosztály gyakorlati pénzügyi ismeretekkel való felvértezésére.

Varga Mihály a Fintelligence oktatási hálózatról szólva elmondta: a központ elkötelezett szakértői azt a feladatot vállalták, hogy a pénzügyi területen megjelenő új kutatási eredményeket, innovatív technológiákat és modern fizetési rendszereket megismertetik a gazdálkodó szervezetekkel, az emberekkel és segítik a szakmai oktatást is. A kormány célja pedig az, hogy a hálózatot országossá tegye, és minden régióban létesüljön egy ilyen edukációs központ.

Az ünnepélyes átadón széles körben képviseltették magukat a hazai pénzügyi kultúra vezetői: Heidrich Balázs, a BGE rektora, Dietz Ferenc, a BGE kancellárja, Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára, Marco Iannaccone, az UniCredit Bank Hungary Zrt. vezérigazgató-helyettese, illetve Eölyűs Endre, a Mastercard országigazgatója.

Heidrich Balázs rektor a megnyitón kiemelte:

a BGE számít a legnagyobb üzleti felsőoktatási intézménynek, amely a hallgatók számát tekintve (16 ezer fő) a harmadik helyen áll a magyarországi egyetemek listáján, a pénzügyi és számviteli szak pedig az egyik legkeresettebbnek számít.

Dietz Ferenc, az egyetem kancellárja hangsúlyozta, hogy a négy milliárd forintos beruházás legnagyobb részét az egyetem a saját pénzéből gazdálkodta ki, az innovatív pénzügyi kultúra oktatását pedig többek között az Unicredit és a Mastercard segíti. (A négy milliárd forintos beruházásra négy év alatt került sor.)

Kovács Levente, a most 30 éves Bankszövetség elnöke, a Miskolci Egyetem tanára elmondta, hogy a kormány által kidolgozott pénzügyi kultúra fejlesztési stratégiába illik az új tanszék.

Ennek keretében eddig általános iskolásoknak és középiskolásoknak készültek el tankönyvek többek között a Pénziránytű Alapítvány segítségével, és most megjelent a felsőoktatásban használható első ilyen jellegű tankönyv.

Az oktatást az Unicredit és a Mastercard mellett a Giro és a Bét is támogatja.

Az átadót követő kerekasztal-beszélgetésben pedig Balogh László, a Pénzügyminisztérium helyettes-államtitkára, Vig Gyula, a GIRO Zrt. vezérigazgató-helyettese, Marosi Bence, a Unicredit Bank Hungary Zrt. ügyvezető igazgatója, Kalocsai Kornél, a Blockchain Magyarország Egyesület elnöke, Veres Mihály, az Elektronikus Fizetési Szolgáltatók Szövetsége (EFISZ) elnöke, illetve Eölyüs Endre, a Mastercard országigazgatója vettek részt.

A kerekasztal-beszélgetés kiindulópontja és visszatérő etalonja a svéd gazdaság volt, ahol a készpénzállomány a GDP mintegy 1 százalékát teszi ki. Hazánk ehhez képest 15 százaléknál tart.

A beszélgetés visszatérő motívuma volt, hogy a jelen helyzethez képest hazánkban minimum 50, de lehetőség szerint 75 százalékos csökkenést lenne kívánatos a közeljövőben elérni, és vajon ezt a változást milyen eszközökkel lehetne elősegíteni.

A pénzügyi innovációkkal kapcsolatos követelmények legfőbb konklúziója az volt, hogy a biztonság a legfontosabb szempont, és részletesen ismertették az azonnali fizetések várható bevezetésének mikéntjét és pozitív hatásait.

Említésre került a kínai gazdaságban tapasztalható mobilos fizetés és az Alipay rendszere is, amelyről megállapították, hogy nem csak fizetési, de mintegy „életmód app”-ként funkcionál.

Magáról az átadott oktatási központról elmondható, hogy egy ízlésesen és korszerűen berendezett oktatási terem az átlagnál jóval több kivetítő eszközzel, informatív falfestéssel (itt most a pénzügyi történelemből volt felvillantva néhány érdekesség), illetve egy szétválasztható teremmegoldással rendelkezik a BGE Buzogány utcai modern épületében.