A várakozások szerint alakul a költségvetés helyzete
ElemzésekA gazdasági folyamatok eredményeként az adócsökkentések mellett megvalósuló költségvetési többletbevételek, valamint a hazai és uniós fejlesztések nagyarányú támogatása jellemezte az első negyedévet. Ennek nyomán a költségvetés 141,9 milliárd forintos hiánnyal zárt. Az 1,8 százalékos hiánycél az államadósság arányának további mérséklésével párhuzamosan teljesíthető.
Idén tovább növekedett a minimálbér és a garantált bérminimum összege, ami a nemzetgazdasági átlagkereset alakulására is jelentős hatással volt. A januári 10,6 százalékos béremelkedés mellett a foglalkoztatottak száma február végén 56 ezerrel volt magasabb az egy évvel korábbinál. Az adócsökkentések és adókedvezmények nyomán idén is több pénz marad a gyermeket nevelő családoknál, ez pedig elősegíti a fogyasztás bővülését. A kormány foglalkoztatás- és adópolitikai intézkedései, valamint az uniós átlagot várhatóan érdemben meghaladó gazdasági bővülés alapozza meg a költségvetés egyensúlyának fenntartását.
2019 első három hónapjában általános forgalmi adóból 305,4 milliárd forinttal, személyi jövedelemadóból 41,2 milliárd forinttal, nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékokból 64,1 milliárd forinttal, míg jövedéki adóból 28,1 milliárd forinttal több folyt be, mint az előző év azonos időszakában. Az uniós fejlesztési projektek – az előfinanszírozás gyakorlatából adódóan – továbbra is jelentősen befolyásolták az egyenleget. 2019. március végéig összesen 283,7 milliárd forint uniós bevétele keletkezett a költségvetésnek, a kiadások 344,3 milliárd forintot értek el. Az első negyedévben tavalyhoz képest a költségvetés több hazai forrást biztosított gazdaság- és társadalompolitikai célokra, mint például a Modern Városok Program fejlesztései, a vasúthálózat megújítása, illetve a vállalkozások hatékonyságnövelő beruházásainak támogatása.
Miután márciusban 209,3 milliárd forintos hiány keletkezett az államháztartás központi alrendszerében, az első negyedév végén a központi költségvetés 139,6 milliárd forint, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 3,7 milliárd forint hiánnyal zártak, míg az elkülönített állami pénzalapok 1,4 milliárd forintos többletet értek el.
