Új szemléletre lenne szükség: továbbfejlesztenék a GDP mutatót

Sok tényezőt jól mér a GDP-t, de nem vesz figyelembe több fontos tényezőt, amelyek a fenntartható növekedést jellemzik. Nem tartalmazza többek között az új digitális szolgáltatásokat, az innovációt, illetve az egyenlőtlenségi mutatókat sem - mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a Fenntartható GDP – Globális vitairat című könyv bemutatóján.

Kiemelte, hogy a GDP a 20. század egyik legnagyobb intellektuális felfedezése a mérés módszertanát meg kell változtatni, annak idején Simon Kuznets-et kérték fel egy másik mutató kidolgozására.

Jól mutatja a GDP többek között

• a teljesítmény értékét,
• az érték hozzáadását,
• az árak változását,
• a reálérték változását,
• a termelés és a fogyasztási oldalt.

Másrészt nem tud mérni több fontos tényezőt, így például az új digitális szolgáltatásokat, az innovációt, az egyenlőtlenségi mutatókat, vagy például a háztartási munkát.

A GDP torzítására az egyik legjobb példa Írország, ahol az alacsony adók miatt rengeteg olyan vállalat számolja el a bevételét, amelyek nem az országban fejtik ki a tevékenységüket.

Virág Barnabás kiemelte: 1920-tól a globális GDP közel 3000 százalékkal nőtt, ugyanakkor ez az exponenciális növekedés több szempontból nem fenntartható.

Minden évben a föld ökológiai kapacitásának legalább 70 százalékkal lépjük túl

- mondta, hozzátéve, hogy az elmúlt 9 év a legmelegebb volt a történelem során, az időjárást a vízhiány, az aszályok, és árvizek jellemezték.

Kitért a demográfiai kihívásokra is: a fejlett gazdaságok zömében, valamint Kínában és Oroszországban a lakosság csökken és idősödik, miközben Afrikában túlnépesedés zajlik.

Az (állam)adósságok is fenntarthatatlan pályán vannak, emellett a társadalmi, vagyoni és jövedelmi különbségek is jelentősen nőttek, így a világ vagyonának 46 százalékát a felső egy százalék tulajdonolja.

Milyen megoldások lehetnek?

A GDP-t a fenntarthatóságot is jelző mutatókkal kellene felváltani, illetve kiegészíteni 2030-ig – ez eddig már több nemzetközi kezdeményezés célként fogalmazta meg, amihez Magyarország is csatlakozott - mondta az alelnök.

Eddig két alternatíva is megjelent:

- a fenntartható index az egy főre eső relatív GDP értékét méri : ebbe az indexbe 64 mutatót építettek be

- a másik mutató az egy főre eső GDP szintjét méri, számba veszi a külső egyensúlyt és a fenntarthatóságot is, de ez a merevebb mérőszám.

A fenntartható növekedésben 2022-ben Magyarország a 21. helyen állt az Európai Unióban, a ranglistát az északi országok vezetik.

Összesen 5 feltételt szab a hosszú távú fenntarthatósági GDP index:

• fenntartható infláció
• külső fenntarthatóság: folyó fizetési mérleg
• banki hitelezési mutatók
• fenntartható, inkluzív munkaerőpiac
• ökológiai fenntarthatóság

Az alelnök kiemelte:

a fenntartható GDP mutató meghaladta a GDP-t Magyarországon az 2010-es években, a 2002-2010-ig tartó elveszett évtized után.

Összességében 2010-es évtizedben az egyensúly és a növekedés együtt valósult meg, majd 2020 után beléptünk a veszélyek korába, és a fenntartható GDP a GDP szintje alá került.

Ennek fő okai között említette

• a járvány hatásait,
• az energiaválságot,
• a geopolitikai veszélyeket, illetve
• az európai és magyar gazdaságpolitikában is zajló változásokat.

A könyvbemutató panelbeszélgetésen Raekwon Chung, a Ban Ki-moon Alapítvány a Szebb Jövőért igazgatótanácsának elnöke és Bartus Gábor, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára arra hívták fel a figyelmet, hogy új indikátorra van szükség a GDP helyett, de

nem a mérőszám teljes cseréjéről van szó, hanem a GDP javításáról, pontosításáról, új indikátorokkal kiegészítéséról.

Bánkuty-Balogh Lilla, az MNB Intézet mesteroktatója kiemelte: a nem anyagi jellegű, az életminőséget jelentősen befolyásoló tényezőket is nézni kell, ilyen például a jóllét és az egészség szintje, amit szintén bele kellene venni a fenntartható GDP indikátorba.

Az északi államok tartoznak a fenntartható GDP felső kategóriájába, ugyanakkor a növekvő egyenlőtlenséget nem lehet látni ezekben a mutatókban. Minél fejlettebb egy gazdaság, annál jobban torzíthat a GDP a fenntarthatósági és a lakosság jólléte szempontjából.

Balatoni András, az MNB Közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóság igazgatója hangsúlyozta: a monetáris politikában is érvényesülnie kell a fenntarthatóság, és a termékpiac egyensúlya.

Több ciklust is kellene nézni: az ökológiai, a külső egyensúlyi, és a társadalmi ciklusokat, csak a fenntartható növekedés a jó növekedés, ezekkel a ciklusokkal kell kiszűrni, mi tartozik a fenntartható növekedési modellhez.