Innovációs pozíciónk javításához tudásra és tudást igénylő munkahelyekre van szükség

Innovációs pozíciónk javítása fontos és sürgető feladat, mivel ettől függ termelékenységünk, és ezen keresztül versenyképességünk javíthatósága. Innovációs helyezésünkön az Európai Unión belül azonban már hosszú ideje nem tudunk érdemben javítani. Az innovációs teljesítménytáblán nem sikerül a 27 tagország között a 20-21 helyről előbbre lépnünk.

Ez annak ellenére van így, hogy GDP arányosan egyre többet költünk kutatás-fejlesztésre. Nem mindegy azonban, hogy ezen belül mire költünk, hiszen az innovációs eredményekhez nem elég például a korszerű technológia, a gép, ha nincs aki azt működtetni tudja.Az is fontos, hogy legyenek innovatív cégek és azokon belül innovációt igénylő munkahelyek, hiszen ha felkészült, innovációk kezdeményezésére alkalmas szakemberek nem kapnak lehetőséget arra, hogy képességeiket kibontakoztassák, akkor nem születnek meg a lehetséges innovációk.

Vagyis a sikeres innovációhoz három feltételnek is teljesülnie kell: egyrészt szükség van olyan munkahelyekre, amelyeken lehetőség és igény van az innovatív tevékenységekre, másrészt szükség van az innovációra képes szakemberekre, végül szükség van az innovációt támogató, bátorító általános társadalmi és cégen belüli közegre is.

Egy friss Eurostat elemzés ezekkel a területekkel kapcsolatban közöl fontos adatokat. Az április 27-i Eurostat jelentés vizsgálja, hogy az egyes országokban hogyan alakult 2022-ben az összes foglalkoztatottból tudományos és technológiai területen dolgozók aránya. Az elemzés bemutatja az országokon belül az úgynevezett nagyrégiók (NUTS1) helyzetét is.

Az országos eredmények szempontjából ugyanis nagyon fontos, hogy ne legyen nagy szakadék az egyes régiók között, mert az akadályozza az általános helyzet javíthatóságát.

1. ábra. Tudományos és technológiai területen dolgozók aránya az összes foglalkoztatottból néhány országban és a magyar nagyrégiókban (2022)

Forrás: Eurostat, 2023. április 27.

Az 1. ábrán azt látjuk, hogy a magyar átlagadatnál a bemutatott országok között csak három országé, Szlovákiáé, Romániáé és Bulgáriáé rosszabb. Ráadásul a nagyrégiók között jelentős a különbség.

A kiugró Közép-Magyarország adat, amely Budapestnek köszönhető, 21,9 százalékponttal jobb, mint a legrosszabb értéket elérő Alföld és Észak nagyrégió adata. 

Ezek az adatok azt érzékeltetik, hogy – a Közép-Magyarország nagyrégió kivételével - a cégek többségénél a munkavállalók alacsony arányban végeznek innovációt ösztönző, igénylő munkát. A 2. ábra  a felsőfokú végzettségűek körében mutatja be a tudományos és technológiai területen dolgozók arányát.

2. ábra. A felsőfokú végzettségűek közül tudományos és technológiai területeken dolgozók aránya az összes foglalkoztatottból néhány országban és a magyar nagyrégiókban (2022)

Forrás: Eurostat, 2023. április 27.

Ezen a területen az országos adat kicsit kedvezőbb, bár a versenyképességben élenjáró országokhoz képest továbbra is nagy a szakadék.

Azonban ha a nagyrégiók adatait is megvizsgáljuk, akkor kiderül, hogy a kedvezőbb adat ismét a Közép-Magyarország nagyrégiónak, azon belül Budapestnek köszönhető. Például az Alföld és Észak nagyrégió esetén még a felsőfokú végzettségűeknek és csupán 16,1 százaléka végez olyan tudományos technológiai feladatokat, amelyek ösztönözhetnék az innovációt.

A különbség a Közép-Magyarország és az Alföld és Észak nagyrégió között 20 százalékpontnyi. De az is figyelemfelkeltő, hogy a korszerű termékeket, korszerű technológiákkal gyártó vállalatokkal teli Dunántúlon is csupán a felsőfokú végzettségűek 17 százaléka dolgozik tudományos-technológiai területen, ami nyilván annak a jele, hogy ezekben a cégekben is az összeszerelő munka a jellemző.

Úgy tűnik az adatokból, hogy az egyik feltétellel, az innováció lehetőségét kínáló munkahelyek arányával nem állunk jól. Ezt egy további, kevéssé friss adatsor, az innovatív cégek aránya is megerősíti.

3. ábra. Innovatív cégek aránya nemzetközi összehasonlításban (2018-2020, %)

Forrás: Eurostat, Community Innovation Survey

A 3. ábrán látható országok között Magyarországnál csak Romániában alacsonyabb az innovatív cégek aránya. A 27 tagország között további egy ország, Lettország van még mögöttünk, vagyis a 25. helyen vagyunk. Nézzük meg a másik feltételt, azt, hogy hogyan állunk a rendelkezésre álló szakemberek tekintetében. A 4. ábrán a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányát látjuk az összes foglalkoztatottból.

4. ábra. Felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya az összes foglalkoztatottból néhány országban és a magyar nagyrégiókban (2022)

Forrás: Eurostat, 2023. április 27.

Eszerint a magyar értéknél a vizsgált országok között 3 országban találunk rosszabb adatot. Ha pedig a tudományos és műszaki (mérnök) végzettséggel rendelkezők arányát vizsgáljuk a teljes lakosság százalékába, akkor a magyar értéknél szintén három ország adata rosszabb. (5. ábra).

5.  ábra. Tudományos szakemberek és mérnökök aránya a lakosság százalékában néhány országban és a magyar nagyrégiókban (2022)

Forrás: Eurostat, 2023. április 27.

Ismét feltűnően nagyok a különbségek a nagyrégiók között: a nem túl erős magyar érték is csupán a Közép-Magyarország nagyrégiónak köszönhető. Nem állunk jól tehát az itthon rendelkezésre álló, az innováció szempontjából fontos felsőfokú végzettségűek foglalkoztatásban játszott szerepe, illetve a tudományos és műszaki végzettségűek lakosságon belüli aránya tekintetében sem.

A nagy szakadék a nagyrégiók között pedig olyan hátrány, amely az országos adatok javíthatóságát is gátolja. Hiszen például az 5.ábrán szereplő mutatóra a Közép-Magyarország nagyrégió adata csaknem kétszerese az országos átlagnak, míg az Alföld és Észak nagyrégióban az érték csupán a Közép-Magyarországénak 33,7 százalékát teszi ki.

Végül az innováció szempontjából fontos az innovációt támogató, bátorító környezet, aminek részletesebb elemzése külön tanulmányt igényelne. Befejezésként nézzük meg, hogy az összes, az innovációs helyzetet jellemző vizsgált mutatóból átlagot számítva milyen rangsor alakul ki, és ez a rangsor hogyan viszonyul az adott országok innovációs teljesítménytáblában elért helyezéséhez.

6. ábra. A vizsgált országok innovációs adatainak átlagértéke (%). Az oszlopok fölött az innovációs helyezést látjuk. (Az átlagban nem szerepel az innovatív cégek aránya mutató).

Forrás: Eurostat alapján saját számítás, Európai Innovációs teljesítménytábla

Látható, hogy a bemutatott és az innovációs helyzetet jellemző tudásmutatók és az innovációs pozíciók között szoros kapcsolat tapasztalható. A felvetett gondolatokat összefoglalva egyértelmű, hogy az innovációs helyzet javítása indokolt és kívánatos cél.

Eredményt azonban csak akkor várhatunk, ha a problémák okait őszintén feltárjuk, és a valódi problémaforrások kiküszöbölésére keresünk hatékony megoldásokat.

Az adatokból úgy tűnik, hogy az innovatív cégek és innovációt igénylő munkahelyek arányának növelése, a tudásberuházások szintjének emelése mellett a regionális szakadékok csökkentésére lenne célszerű nagyobb figyelmet fordítani.

A szerző közgazdász, címzetes egyetemi tanár.