Hátrébb kerültünk a „tehetség-versenyképesség” listán, így állunk most a régióban

Az IMD svájci versenyképességkutató évente három elemzést ad ki 64 országról: egy általános versenyképességrangsort, egy, a humán vagyon állapotát mérő tehetségrangsort, és egy – az általános versenyképességi szint szempontjából kiemelten fontos – digitális versenyképességrangsort.

A tehetségrangsor szeptember 21-én jelent meg.

A rangsort három tényezőcsoport adatai alapján állították össze a kutatók: ezek a humán vagyonba való beruházás, a humán vagyon jövőre való felkészültsége és az adott ország tehetségvonzó és megtartó képessége.

A három területet összesen 31 mutatóval írták le. A tanulmány minden mutatóra külön-külön tartalmaz helyezést, továbbá összefoglaló, kompozit mutatót, és ennek alapján helyezést ad meg a három tényezőcsoportra egyenként, valamint a három tényezőcsoportra együttesen.

A mérések alapja részben statisztikai adat, részben pedig kérdőíves felmérés. Magyarország általános pozíciója négy, beruházási pozíciója egy, tehetségvonzó-és megtartó képessége három és jövőre való felkészültsége kilenc hellyel romlott 2022-hez képest.

Az index értékében kifejezve a 100-as értékből az általános pozícióra 49,43, beruházásra 53,83, vonzerőre 41,9 és jövőre való felkészültségre 30,09 pontot értünk el.

A V4-ek pozíciói 2022, 2023

Amint a táblázatban látjuk, Magyarország minden területen rontotta pozícióját, Csehország és Lengyelország minden területen javította, és Szlovákia egy területen enyhén javította, a többin rontotta. A legrosszabb pozíciónk a jövőre való felkészültségre van. A vizsgált 64 ország között a 60. helyen vagyunk.

Fel kell figyelnünk Csehország 21. helyére, ami 2022-höz képest 8 helynyi előrelépést jelent. A lengyelek 6 helyet javítottak, a szlovákok 3 helyet rontottak. Esetünkben a legnagyobb 9 helynyi visszaesés a jövőre való felkészültségnél történt.Az elemzés szerint továbbra is rosszul állunk a jól felkészült szakemberek és a kompetens felsővezetés területén. Ráadásul gyenge pontunk a jó szakemberek megtartása és a munkavállalói motiváltság erőssége is.

Az életminőségre is csak az 53. helyen vagyunk. A jó szakemberek elvándorlása pedig továbbra is rontja a humán vagyon pozíciónkat.

A tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy korunkban a nemzetek versenyképességének alapja a humán vagyon minősége.

Ennek javításához egyrészt be kell ruházni a humán vagyonba, fel kell vértezni a munkaerőt a jövő versenyképessége szempontjából fontos tudással, másrészt olyan környezetet, életminőséget kell teremteni, amelyben a munkavállalók motiváltak, a kiváló szakemberek a gazdaságba vonzhatók és ott megtarthatók.

A 64 ország között az általános pozíció tekintetében Svájc, Luxemburg, Izland, Belgium és Hollandia van az élen. Meglepő az USA 15. helye.

A humán vagyonba való beruházás területén Svájc, Luxemburg és Izland, a vonzerő tekintetében Svájc, Írország és Hollandia, a jövőre való felkészültségre pedig Szingapúr, Hollandia és Svájc van az első három helyen.

A szerző a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kutatóprofesszora, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem magántanára.