Kiderül, hogy áll Magyarország az európai innovációs rangsorban 

Megjelent az Eurostat legfrissebb innovációs teljesítménytábla elemzés, amely szerint az általános magyar innovációs pozíció, 2022-hez képest 2023-ban nem változott, továbbra is a 21. helyen vagyunk.

Az EU-t megelőzi innovativitásban Ausztrália, az USA, Kanada és Dél-Korea, Kína pedig 2023-ra csaknem behozta: elérte ugyanis az EU teljesítményének 95 százalékát. Európában Svájc, az EU-ban Dánia a leginnovatívabb ország. 2022-ről 2023-ra az EU-ban 8 ország, köztük Németország is rontotta innovativitási indexe értékét. A V4-ek valamennyien javították innovációs indexük értékét, közöttük legjobban, 10,5 ponttal Csehország, legkevésbé, 2,4 ponttal Magyarország.

A cseh innovációs pozíció javulása lehet a fő oka annak, hogy Csehország az IMD nemzetközi versenyképességi rangsorban is jelentősen, 8 helynyit lépett előre 2023-ban.

Helyezések az innovációs dimenziók mentén

Mélyebb betekintést nyerhetünk az innovációs helyzetbe, ha azt is megvizsgáljuk, hogy az egyes dimenziók mentén hogyan alakult az egyes országok helyezése. A tanulmány 13 dimenziót vizsgál. Ezek közül Magyarország pozíciója 2022-ről 2023-ra 3 dimenzió esetén javult, 2 esetén romlott és 8 esetén változatlan maradt.

Az utóbbival kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy egyes mutatók esetén az adatok forrása 2022-ben és 2023-ban ugyanaz az év, ezért nincs változás a pozícióban. 

Javult a pozíciónk a digitalizáció és a digitális technológiák alkalmazása, valamint a cégek innovációs befektetéseinek nagysága területén. Romlás pedig az innováció állami támogatása és az exportált termék innováció tartalma területén következett be. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az export nem nagy hozzáadott értéket és újdonság tartalmat hordozó termékekkel bővült.

A legrosszabb pozíciónk továbbra is a humán vagyon és a tudás területen van. A humán erőforrásokra és az innovációs ráfordításokkal létrejövő intellektuális javakra a 25.-ek vagyunk. De rosszul állunk a tudásalapú munkahelyek aránya és új, a jövő technológiáit jelentő környezeti technológiák kifejlesztése területén is.

Nézzük most meg, hogy konkrétan mely mutatókra a leggyengébb a teljesítményünk, és vessük ezt össze a többi V4 ország helyezésével, illetve – érdekességként - a vezető Dánia értékeivel! Nagyon gyengének az EU átlag 50 százaléka alatti értéket tekintjük. Megjegyzendő, hogy az EU-s átlaghoz (EU átlag = 100) viszonyított 50-60 közötti mutató érték is gyenge teljesítménynek tekinthető. Néhány ilyen értékű mutatóra is kitérünk.

Forrás: EU Innovation Scoreboard 2023

A táblázat szerint azon a hét területen, amelyen a magyar pozíciók az EU-s átlaghoz viszonyítva a leggyengébbek, a többi országtól való jelentős lemaradásunk is jellemző. Csak Lengyelország esetén és csupán két területen van a mienknél rosszabb teljesítmény. A leginnovatívabb Dánia kiugró mértékben vezet a környezeti technológiai innovációk területén, ami azt bizonyítja, hogy a dán gazdasági szerkezetre elsősorban a nagy hozzáadott értéket teremtő új technológiák fejlesztése a jellemző. De nagyon jó Dánia pozíciója a humán vagyon területén is.

A magyar adatok között különösen figyelemre érdemes az alacsony foglalkoztatás az innovatív cégekben, az innovációval létrejövő szellemi javak alacsony szintje, valamint a gyenge üzleti folyamat innovációszint.

Az alacsony innovatív foglalkoztatási szinttel Eurostat adatokra hivatkozva egy korábbi írásban már foglalkoztunk. 

Akkor azt állapítottuk meg, hogy Magyarországon nagyon alacsony a foglalkoztatottak között az innovatív, tudásalapú munkahelyeken dolgozók aránya, aminek oka, hogy alacsony az innovatív cégek aránya, és a munkahelyek többsége elsősorban összeszerelő jellegű munkahely.

Egy, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem készült innovációs kutatás az innovációval létrejövő szellemi javak alacsony szintjére, valamint a gyenge üzleti folyamat innovációszintre is kereste a magyarázatot.

Kevés a hazai szabadalom

A kutatás, amely a korábbi Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával 2021-2022-ben zajlott a kis- és közepes vállalkozások körében vizsgálta az innovációs környezetet és a céges eredményeket különös tekintettel az innovációra elnyert állami támogatások eredményességére.

A 150 kérdőívet és 40 mélyinterjút feldolgozó kutatás azt találta, hogy minimális volt a cégek körében a létrejött szabadalmak és egyéb szellemi javak száma annak ellenére, hogy jelentős állami forrásokkal gazdálkodhattak az innováció felpörgetése érdekében. Az innovációs típusokat tekintve pedig leginkább termék és technológiai innovációkat hajtottak végre a cégek, mivel pénzt is erre lehetett kapni. Üzleti folyamat innovációval egyetlen cégnél sem találkoztunk.

A kutatás eredményeképpen létrejött tanulmány (Innovációs sikerfeltételek a kis- és közepes vállalkozások (mkkv-k) körében I-II-III. kötet, összesen 1108 oldal) részletesen bemutatja az okokat is.

Ezek között elsősorban az innovációs ráfordítások hatékonysági vizsgálatának hiánya volt nyilvánvaló, valamint az, hogy az állami támogatás többnyire gépbeszerzéssel, épületbővítéssel, külföldi technológia megvételével járt együtt, és nem folytatódott belső szervezeti, humán, üzleti modell és üzleti folyamat innovációval, vagyis nem épült ki az innováció menedzsment teljes folyamata. Ezek a problémák jelennek meg az EU-s innovációs tanulmányban látható alacsony értékekben is.

A ráfordítás hatékonysági problémát  még ki is emeli az EU-s innovációs tanulmány egy másik adata, amely szerint míg a céges innováció kormányzati támogatása nálunk jelentősen meghaladja az EU-s átlagot (EU-s átlag=100, a magyar érték: 126,7), az ezzel létrehozott szellemi vagyon viszont jóval az EU-s átlag alatt van (47,7), addig például Csehországban a cégek innovációjának állami támogatása az átlagnál lényegesen alacsonyabb szintű (65,7), ugyanakkor a létrejövő szellemi vagyon mutató értéke a magyarnál magasabb (63,1).

Hatékonysági problémák

Ez a költségvetési erőforrás ráfordítással kapcsolatos hatékonysági problémát valószínűsít.

A hatékonyságot ronthatja egyébként az innováció menedzsment hiánya vagy gyengesége is. Az EU-s tanulmány, ahogyan az idézett kutatás is, segít megtalálni azokat a kulcsterületeket, amelyeken javulást kellene elérni ahhoz, hogy Magyarország a 21. helyről előbbre tudjon lépni az innovációs teljesítménytáblán.

Nyilvánvalóan egy-két mutató javításától nem várható előrelépés, hiszen az innovációs folyamat bonyolult, szerteágazó rendszer, amelynek sikeres működését számos cégen kívüli és belüli tényezőnek kell segítenie.

Az EU tanulmány alapján elsősorban a táblázatban szereplő területekre illetve néhány további, az 50-60–as érték közötti sávban lévő mutatóértékkel jellemzett területre, mint például az export innováció tartalmának növelésére, a felnőttképzés elterjesztésére vagy a cégeknél az egy munkavállalóra jutó innovációs ráfordítások növelésére kellene nagyobb figyelmet fordítani ahhoz, hogy javítani lehessen Magyarország innovációs pozícióját. 

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen készült kutatás néhány további, az innovációt gátló környezeti, társadalmi problémára is rávilágít. A vállalatok szerint nehezítik például az innovációt a gyakori és előre nem tervezhető állami szabályozás-változtatások, továbbá a növekvő bürokratikus terhek is. Az innovációhoz ugyanis jövőorientáltságra, kiszámíthatóságra és nyitottságra van szükség.

De fontos lenne az innováció általános társadalmi támogatottságának erősítése is, ugyanis a legfontosabb innovációs feltétel a kritikusan gondolkodó, állandóan jobbítani akaró ember megbecsülése. Hiszen ne feledjük, nem a kormány és nem a cégek innoválnak, hanem a felkészült, kockáztatni merő, előretekintő, a jövőt formálni akaró emberek.

A szerző A Pázmány Péter Katolikus Egyetem kutatóprofesszora, a Nemzeti Közszolgálat Egyetem magántanára.