Új történelmi mélypontra zuhant a forint

A foirnt gyengülésének oka egyrészt a nemzetközi tényezőkben keresendő:

• rossz nemzetközi befektetői hangulat, ma estek a nyugat-európai tőzsdék is
• háborús hatások,
• európai energiaellátási kockázatok,
• magas inflációs környezet,
• amerikai kamatemelések,
• dollár erősödése az euróval szemben közel 20 éves csúcsra.

A nyugat-európai tőzsdékkel együtt a BUX index is süllyedt ma 39 256 pontra, ami 1,1 százalékos gyengülés. Az OTP árfolyama közel 4,5 százalékkal került lejjebb a nap során, a papír 8152 forinton zárta a napot.

A forint gyengülésében a hazai gazdasági okok is számottevőek.

Ezek közül az egyik legfontosabb az uniós források körüli viták elhúzódása, amely 5,9 milliárd euró vissza nem térítendő forrást, és több mint 9 milliárd euró kedvezményes hitelt is érintenek.

Ezen kívül még nem hívtunk le forrást a 2021-2027-es uniós költségvetés nekünk járó 22 milliárd eurójából sem, a felzárkóztatási programok jelenleg még egyeztetés alatt vannak.

A különadók is kedvezőtlen hatással vannak a forint árfolyamára. Ezen kívül a magas államadósság, a folyó fizetési mérleg negatívuma, és az államháztartás hiánya is ront a hazai fizetőeszköz árfolyamán. 

Amíg az áruegyenleg, a jövedelemegyenleg és a folyó fizetési mérleg mínuszban van, áramlik ki a pénz az országból, ami gyengíti a forintot.

Mindez meglátszódik abban is, hogy a forint árfolyama már korábban elvált a cseh korona és a lengyel zloty mozgásától, a másik két régiós deviza sokkal kisebb mértékben gyengült a háború óta.

Nagy kamatemelés, régiós szinten nem kiugró infláció

A Magyar Nemzeti Bank a múlt héten emelt kamatot 7,75 százalékra, így egyesítette az alapkamatot és az egyhetes kamatlábat.

A cseh alapkamatot 7 százalékra emelte a cseh jegybank június végén, míg a lengyel alapkamat többszöri kamatemelés után jelenleg 6 százalékon áll.

A jegybank előrejelzése szerint az idei infláció éves szinten 11-12,6 százalék lehet, ami a régiós összehasonlításban nem kiugró. Nálunk magasabb a pénzromlás üteme többek között Szlovákiában, Csehországban és a Balti államokban is. Igaz, a rezsicsökkentés és az egyéb árkorlátozások összesen mintegy 4,3 százalékponttal viszik lejjebb az inflációt a jegybank számításai szerint.

Felerősödő recessziós félelmek

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a múlt héten arra hívta fel a figyelmet, hogy a magas inflációs környezetből fakadóan elkerülhetetlen lesz a recesszió a fejlett országokban, és ez hozzánk is begyűrűzhet, mert nagy mértékben támaszkodik az ország gazdasága az exportra.

A tárcavezető 2023-ban erős recessziós kockázatokról beszélt, ha a magas inflációs környezetet mesterséges recesszióval, a fogyasztás csökkenésével fogják vissza.

Elemzők szerint a forint erősödéséhez elemzők elsősorban az uniós forrásokról való megállapodás lenne szükséges. Eddigi kormányzati jelzések szerint erre ősszel sor kerülhet.

Ilyen gyenge euró-forint árfolyam már az exportőröknek sem kedvez a termeléshez szükséges importáruk drágulása miatt, továbbá emeli az inflációt, így elértékteleníti a lakossági megtakarítások reálértékét.

A kamatemeléseket követő hitelkamatok drágulása pedig visszafogja a beruházási hajlandóságot.