Áramlik ki a pénz az országból - Miért áll rosszul a fizetési mérlegünk?

Mit jelent a külkereskedelmi mérleg?

Az utóbbi hónapokban sokat lehet hallani a negatív külkereskedelmi mérlegről, de mit is jelent ez a fogalom valójában és mi okozza a mérleg deficitessé válást, valamint ez miért okoz problémát egy ország életében.

A külkereskedelmi mérleg meghatározása viszonylag egyszerű. Egy ország jelen esetben Magyarország folyamatosan importál különböző árucikkeket és ezzel párhuzamosan exportál is külföld irányába. Leegyszerűsítve, ennek az árubehozatalnak és árukivitelnek az értékét havonta, illetve évente mérlegszerűen összesítik, és kiszámítják a két oldal különbözetét, tehát az adott időszak teljes áruexportjának az értékéből kivonják ugyanazon időszak teljes áruimportjának az értékét. Így megkapják a tulajdonképpeni külkereskedelmi mérleget.

Ha ennek a műveletnek a végén a kapott érték pozitív, azaz több volt az áruexport értéke, mint az importé, akkor a külkereskedelmi mérleg is pozitív, tehát az ország külkereskedelmi többletet könyvelhet el, ami nyilvánvalóan jó a nemzetgazdaságnak. Ha viszont a kapott érték egy negatív szám, akkor az import meghaladta az exportot, tehát a külkereskedelmi mérleg is mínuszba fordul. Ilyenkor beszélünk külkereskedelmi deficitről, ami viszont rossz a nemzetgazdaság szempontjából.

A nyitott gazdaságok számára sokkal fontosabb

A külkereskedelmi mérleg azonban mint mutató, nagyon eltérő mértékben fontos a különböző országoknak. A zárt gazdaságok számára nem különösebben jelentős ez a mutató, a nyitott gazdaságok számára azonban annál is inkább. Mivel a magyar gazdaság egy nyitott gazdaság, így hazánk szempontjából a külkereskedelem rendkívül fontos és nagy jelentősége van, hogy a külkereskedelmi mérleg negatív, vagy pozitív.

Hogy mennyire nyitott egy gazdaság, azt úgy tudhatjuk meg, hogy megnézzük, mekkora az adott ország exportjának és importjának az átlaga az ország GDP-jéhez viszonyítva százalékosan. Magyarország esetében 2020-ban az export és az import átlaga a magyar GDP 78,5 százalékát tette ki. Ezzel az értékkel, ha nem számítjuk a városállamokat és az adóparadicsomokat, hazánk a világ harmadik legnyitottabb gazdasága volt tavaly előtt és ez a helyzet azóta sem változott. A régióban egyébként csak Szlovákia gazdasága nyitottabb, de érdekes, hogy a másik két V4 ország, Lengyelország és Csehország gazdasága is a világ legnyitottabbjai közé tartozik.

Ez alapján tehát látható, hogy mennyire nagy jelentősége van a külkereskedelemnek Magyarország szempontjából. Ha pedig ekkora jelentősége van, érthető, hogy miért annyira lényeges, hogy külkereskedelem során veszteség, vagy nyereség keletkezik hazánk számára.

12 évig pozitív volt a mérleg

Az elmúlt években ezzel a mutatóval semmilyen probléma nem volt. 2009-óta éveken keresztül rendre külkereskedelmi többletet tudott hazánk elkönyvelni, így a gazdaságunk nyitottsága előnnyé vált és elősegítette a gyors növekedést. A koronavírus hatására azonban a helyzet megváltozott. 2020-ban még teljesen jól alakult a külkereskedelem, azonban 2021 második felére a mérleg negatívba fordult. Az egész évet nézve ugyan még külkereskedelmi többlettel zárta 2021-et az ország, de az újévet már külkereskedelmi deficittel indította hazánk.

Forrás: KSH

A helyzet azóta sem normalizálódott, így a KSH hónapról – hónapra negatív külkereskedelmi mérlegről számol be.

Növekvő energiaárak és chiphiány

A kérdés, hogy mi történt 2021-ben és miért vált deficitessé a külkereskedelem?! A válasz többrétű, ugyanis mind a kiviteli, mind a behozatali oldalon történtek változások. Kiviteli oldalról mindenképpen a globális alkatrész- és chiphiányt kell megemlíteni. Az ellátási láncok akadozása ugyanis negatívan érintette a magyar gazdaság egyes szereplőit is, ráadásul épp olyan szereplőket, amelyek jelentős részben exportra termelnek. Az alkatrész- és chiphiány ugyanis jelentősen sújtotta az autógyártókat, emiatt a hazai autógyárak több hosszabb leállásra kényszerültek, ami épp tavaly nyáron kezdte el igazán éreztetni a hatását. A gépek és eszközök kivitele persze még egész évet tekintve nőni is tudott, de az első problémák 2021 júliusában és augusztusában már jelentkeztek. Érdemes kiemelni, hogy a 2021-es növekedést az EU-n kívülre történő kivitel mozgatta, az Európai Unió országaiba már tavaly is kevesebb volt a magyar gép és szállítóeszköz kivitel értéke, ez az európai kereslet visszaesésére vezethető elsősorban vissza.

A mérleg negatívba fordulásának az okai azonban részben az import oldalon keresendőek. Ez pedig jelentős részben visszavezethető az energiahordozók és egyes nyersanyagok drágulására, valamint a forint gyengülésére. Az energiahordozók ára ugyanis a koronavírus miatti lezárások alatt visszaesett, viszont a gazdaságok újraindítása után újból emelkedésnek indult.

Ez önmagában persze csupán egy normális piaci áremelkedést okozott volna, amit valószínűleg a magyar gazdaság is simán lekezelt volna, azonban az ukrán – orosz konfliktus kibontakozása és az erre adott nyugati válaszreakciók már tavaly elkezdték emelni az energiahordozók árát.

Ahogy 2021 őszén érkezni kezdtek az első hírek az orosz csapatösszevonásokról az ukrán határ közelében és ahogy az amerikai hírszerzés egyre gyakrabban beszélt egy esetleges ukrajnai orosz invázióról, a piac fokozatosan beárazta a konfliktus okozta piaci kockázatot, ez indította be az árrobbanást (erről a növekedés.hu itt írt bővebben). Idén év elején már a közelgő háborútól való félelem fűtötte a piacokat, és az orosz gáztranzit körüli szándékosan okozott bonyodalmak tovább emelték a piaci árakat. Február végén pedig, miután Oroszország megindította az általa különleges hadműveletnek nevezett inváziót, végleg elszállt az olaj és a földgáz világpiaci ára. Az EU-s szankciók, illetve az orosz energiahordozókra kivetni kívánt embargó belengetése pedig tovább rontotta a helyzetet.

Mindez azt okozta, hogy mennyiségét tekintve hiába nem nőtt jelentősen a hazai energiahordozó import, értékében mégis óriási növekedés következett be. Már 2020 és 2021 között is hatalmas boom figyelhető meg a magyar energiahordozó import értékében. Míg 2020-ban összesen 1933 milliárd 166 millió forint értékben importáltunk különböző energiahordozókat, addig 2021-ben már 3825 milliárd 365 millió forintért tettük ezt, tehát egy év alatt közel megduplázódott ennek az importtételnek az értéke. És ez még akkor is óriási növekmény, ha belekalkuláljuk, hogy a COVID-19 miatt 2020-ban alacsonyra esett a bázis. A járvány előtti években ugyanis rendre 2200-2700 milliárd forint körül alakult az energiahordozó import értéke, tehát még ehhez képest is megfigyelhető egy több mint ezer milliárd forintos emelkedés. Ez pedig nyilvánvalóan rossz hatással van a külkereskedelmi mérlegre.

Negyedével csökkent a közűti járművek kivitele

A helyzet pedig azóta tovább romlott. A háború miatt az ellátási láncokban újabb zavarok léptek fel, miközben az energiahordozók és nyersanyagok tovább drágultak. Az idén márciusi külkereskedelmi adatokban már nagyon erősen tetten érhető a háború hatása. Látható, hogy azokban az iparágakban, amelyeket kiemelten súlyt az alkatrész és a chiphiány, jelentősen visszaesett az export értéke. A közúti járművek kivitele például negyedével esett vissza az előző év azonos időszakához képest, de hasonló mértékben csökkent az úgynevezett energiafejlesztő gépek és berendezések kivitelének az értéke is.

Ezzel párhuzamosan az energiahordozók értéke is tovább nőtt, de érdekes módon nem ez a tétel befolyásolta igazán a mérleg romlását. A behozatali oldal értékét a feldolgozott termékek importjának az értéke emelte igazán jelentősen. A feldolgozott termékek importvolumene ugyanis 9 százalékkal emelkedett, ami 3,4 százalékponttal járult hozzá a teljes importvolumen növekedéséhez.

Ennek az egyik elsődleges oka pedig az, hogy jelentősen megemelkedett a feldolgozott termékek ára az alapanyaghiány és a magas energiaárak, és az emelkedő szállítmányozási költségek hatására. Fontos kiemelni, hogy márciusban még a mezőgazdasági termékek export-import mérlege is romlott kissé, mindemellett pozitív maradt. Ennek egyik oka az állati takarmányok drágulása, ami megnövelte a takarmány import értékét. A takarmányok ára a kínai intenzív takarmányfelvásárlásnak köszönhetően emelkedett. Export oldalon az élőállat kivitel esett vissza jelentős mértékben, ami az európai piacon jelentkező túlkínálatra vezethető vissza.

A gyenge forint sem kedvez a helyzetnek

Mindez pedig egy gyenge forint árfolyammal párosult. A korábbi években ugyanis, amíg pozitív volt a külker mérleg, a forint lassú - enyhe gyengülése még fűtötte is az exportot, miközben az import oldalra gyakorolt hatása kisebb volt, így valójában nemzetgazdasági szempontból még jótékony hatása is volt a forint visszafogott gyengülésének. Most azonban mivel negatívba fordult a külkereskedelmi mérleg, már jóval károsabb a forint gyengülése, ami ráadásul fel is gyorsult a negatív világpiaci folyamatoknak és a bizonytalan biztonságpolitikai helyzetnek köszönhetően. Így az import értékét forintban számítva tovább emeli a gyenge magyar fizetőeszköz, amit jelenleg nem képes igazán ellensúlyozni, hogy az export értékét is növeli.

Kiáramlik a pénz az országból

Összeségében tehát a jelenlegi helyzetben a külkereskedelem során folyamatosan áramlik ki  a pénz az országból, ami természetesen komoly problémát jelent. Ez sajnos elsősorban a háború okozta gazdasági sokknak köszönhető, ám épp ezért komolyabb változás is akkor állhat be, ha a háborús helyzet is csitulni fog és a világgazdaság kicsit visszatérhet a régi kerékvágásba. Sokat segítene a helyzeten a forint erősödése, vagy legalábbis a gyengülésének a megfékezése, és még ennél is nagyobb jelentősége lenne, ha megszűnne a chiphiány és az alkatrész hiány. Ebben az esetben export oldalon komolyabb növekedésre számíthatunk, ami kiegyenesíthetné a mérleget. Az autógyártók jelenleg bíznak az országban és még újabb beruházásokra is készülnek, tehát ők valószínűleg a helyzet normalizálódására számítanak, ami bizakodásra adhat okot.

Sokat segítene az energiahordozók árának a normalizálódása, azonban az, hogy ez megtörténhet-e egyáltalán, és ha igen mikor, egyelőre megmondhatatlan. Hazánk egyébként folyamatosan küzd az energiahelyzet stabilizálása érdekében, de jelenleg ezt komoly ellenszélben teszi, ami nehezíti a helyzetet. Komoly potenciál van a mezőgazdaságban is. Az agráriumban a kormány célja, hogy visszafogja az importot és növelje az exportot, ha ez megvalósulna az is rengeteget javíthatna a külkereskedelmi mérlegen. A feldolgozott termékek terén sajnos jelenleg nincs kilátás az árak csökkenésére, ennél a kategóriánál a magyar gazdaság növekedése adhat reményre okot.

Ha ugyanis jelentősebben nő a magyar feldolgozott termékek exportja is, akkor az ellensúlyozhatja az import növekményét. A következő hónapokban azonban valószínűleg nem számíthatunk sokkal kedvezőbb külkereskedelmi adatokra. Pozitív irányú változás talán ősszel várható, de jelenleg sok a bizonytalanságot okozó tényező.