Újra ülésezik a brit parlament

Boris Johnson miniszterelnök, aki az ENSZ Közgyűlésének ülésszakán vett volna részt New Yorkban, hivatalos programját megszakítva szerdán visszaérkezett Londonba, és délután nyilatkozatot tesz az alsóházban a kormány álláspontjáról.

A londoni alsóház ülésszaka két hete ért véget, miután Johnson kezdeményezte II. Erzsébet királynőnél a parlamenti ülésszak lezárását és új törvényhozási évad elkezdését a jövő hónap közepén.

A legfelsőbb bírósági határozat szerint azonban már az is törvénysértő volt, hogy a kormányfő az uralkodónak az ülésszak lezárását indítványozta, mivel a döntés észszerű indokok nélkül akadályozta a parlamentet alkotmányos funkcióinak ellátásában.

John Bercow, az alsóház elnöke a szerdai ülésnapot megnyitó bejelentésében közölte: utasítást adott arra, hogy a hivatalos parlamenti hírlevélben módosítsák az ülésszak lezárásáról szóló bejegyzést. A javított bejegyzés szerint az ülést a legutóbbi vitanapon szerdáig elnapolták.

Első napirendi pontként a képviselők Geoffrey Coxnak, a konzervatív párti kormány jogi főtanácsadójának tettek fel sürgősséggel beterjesztett kérdéseket a történtekről.

Cox kijelentette, hogy a kormány teljességgel elfogadja a legfelsőbb bíróság végleges és jogerős döntését.

Hozzátette: a brit bírói kar a legkiválóbbak közé tartozik az egész világon. A kormány jogi főtanácsadója arra intette a képviselőket, hogy tartózkodjanak a legfelsőbb bíróság és általában a bírói kar döntéshozatali motivációinak megkérdőjelezésétől.

Geoffrey Cox nem említett neveket, de bírálata alig burkoltan Jacob Rees-Moggnak, a kormány parlamenti tevékenységének összehangolásáért felelős magas rangú kabinettagnak szólt. Rees-Mogg - a Konzervatív Pát keményvonalas Brexit-táborának egyik zászlóvivője - előzőleg "alkotmányos puccsnak" minősítette a legfelsőbb bírósági végzést.

Rees-Mogg e kijelentését Robert Buckland igazságügy-miniszter is bírálta. Buckland - jóllehet szintén nem említette Jacob Rees-Mogg nevét - szerdai Twitter-bejegyzésében leszögezte, hogy a brit bírói kar világszínvonalú, munkáját minden esetben politikai motivációktól és politikai befolyástól mentesen végzi, ezért a bírák elleni személyes támadások bárki részéről teljesen elfogadhatatlanok.

Geoffrey Cox szerdai alsóházi felszólalásában kijelentette, hogy a parlamenti ülésszak lezárásának ügyében a kormány jóhiszeműen járt el, abban a meggyőződésben, hogy törvényesen és alkotmányos módon cselekszik.

A kormány jogi főtanácsadója ugyanakkor a fokozatosan forrósodó hangulatú vitában rendkívül éles bírálattal illette az ellenzéket, mondván: az ellenzéki pártok folyamatosan bírálják a kormány, nem hajlandók azonban hozzájárulni az előrehozott választások kiírásához.

Cox szerint ez "szégyenteljes" magatartás, és azt mutatja, hogy "ez a parlament halott parlament, nincs erkölcsi jogcíme arra, hogy tovább ülésezzen".

A jogi főtanácsos kijelentette: a kormány hamarosan ismét a ház elé terjeszti az előrehozott választások kiírásáról szóló indítványát.

Boris Johnson e hónap elején kétszer is kezdeményezte az előrehozott választások kiírását, miután az alsóház a kormányzati ellenállással dacolva elfogadta azt a törvénytervezetet, amely megtiltja az Egyesült Királyság megállapodás nélküli, rendezetlen kilépését az Európai Unióból a Brexit október 31-i határnapján.

A törvény lényege az, hogy ha október 19-ig a parlament nem járul hozzá egy új Brexit-megállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg, Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál a kilépés elhalasztását 2020. január 31-ig.

Boris Johnson az utóbbi hetekben azonban többször is határozottan leszögezte, hogy erre semmilyen körülmények között nem lesz hajlandó, ehelyett parlamenti választásokkal kívánja feloldani a Brexit-folyamatban kialakult patthelyzetet.

Az előrehozott választásokról szóló indítványt azonban az alsóház mindkét alkalommal visszautasította.

A legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt álláspontja szerint a választásokat csak azután lehet megtartani, hogy a megállapodás nélküli Brexit veszélye végleg lekerült a napirendről.
A Labour ugyanezzel az indokkal egyelőre nem készül bizalmatlansági indítvány benyújtására sem a kormány ellen.