Harmincezer erdélyi idénymunkás hiányzik – A frissen elbocsátottak szedhetik le a magyar zöldségeket és gyümölcsöket

Elemzések2020. ápr 8.Növekedés.hu

Összesen 25-30 ezer külföldi – elsősorban erdélyi – idénymunkás hiányozhat a hazai kertészetekből az idei betakarításkor a koronavírus-járvány miatt. Már a szezonnyitó spárgaszedéshez napokon belül 2-3 ezer fős plusz munkaerőre lenne szükség. Vizsgálják annak lehetőségét, hogy a hazai elbocsátások miatt más ágazatokban munkanélküli vált dolgozókat át lehet-e csoportosítani a mezőgazdasági idénymunkákra.

Alaposan felborította a koronavírus-járvány a hosszú évek alatt kialakult foglalkoztatási helyzetet a hazai kertészetekben.

A járvány visszaszorítása érdekében hozott szigorító intézkedések ugyanis lehetetlenné teszik, illetve jelentősen korlátozzák a külföldi vendégmunkások alkalmazását a betakarítási idénymunkáknál.

Ágazati összesítések szerint a magyar kertészetek idényjelleggel 25-30 ezer vendégmunkást foglalkoztatnak, akik nagy része Erdélyből és Kárpátaljáról érkezik.

Ma azonban alapvető gondot okoz, hogy a személyforgalmat érintő karantén intézkedések – határzárak - miatt az idénymunkás jelentős része nem tudja átlépni az országhatárokat.

Vendégmunkásokra elsőként a fólia alatt termesztett korai spárgánál lenne szükség, amelynek betakarítása a napokban kezdődik.

A spárgaszedéshez 2-3 ezer idénymunkás kellene, míg az április második felében induló szamócaszezon tovább növeli a rövid távú munkaerőigényeket.

Május közepére pedig, amikorra a betakarítás a legtöbb ágazati terméknél megkezdődik, a munkaerőhiány általános kertészeti problémává válhat, ha addig nem születnek áthidaló intézkedések.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a napokban már bejelentette, hogy magyar-román megállapodás született arról, hogy a határ 30 kilométeres körzetében újra lehetővé válik a munkavégzési célú ingázás, ez azonban a távolabb lévő kertészetek számára nem hozhat megnyugtató megoldást.

A piaci szereplőket tömörítő Fruitveb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács a járvány miatt vészhelyzeti csoportot hozott létre, amely nyomon követi az ágazati munkaerőhiánnyal kapcsolatos helyzetet is.

A témával a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs is foglalkozik, amely szintén mérlegeli a munkaerőgondok miatti lehetséges lépéseket.

Ágazati vélemények szerint a mai helyzetben az lenne a legjobb megoldás, ha a kieső külföldi munkaerőt magyar munkavállalókkal lehetne pótolni. A napokban hasonlóan nyilatkozott Jakab István, a legnagyobb hazai agrár-érdekképviseletnek számító Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke is, aki azt is felvetette, hogy a munkaerő-átcsoportosítások érdekében a közmunkaprogramokat is át kellene tekinteni.

A kertészeti munkaerő-probléma enyhítésére meglenne a belföldi munkaerő, mivel a járvány miatt más ágazatokban máris több tízezren veszítették el állásukat, és további jelentőselbocsátások valószínűsíthetők.

Egyes délkelet-magyarországi spárgatermelők erre építve a közelmúltban munkástoborzó hirdetéseket tettek közzé, és ezeknek – legalábbis részben – meg is van az eredményük.

Így külföldi idénymunkások helyett most egyes kertészetek a turizmusból, a vendéglátásból és más szolgáltató-szektorokból kiesett dolgozókat alkalmaznak idénymunkásként.

A vállalkozások tulajdonosai a mai kényszerhelyzetben azt is vállalják, hogy betanítják a mezőgazdasági tapasztalattal nem rendelkező új munkavállalókat. Akiket pedig a betakarítási munkákra nem találnak alkalmasnak, más területeken – például az osztályozásnál és a csomagolásnál – igyekeznek alkalmazni.

Ágazati szinten ugyanakkor gondot okozhat, miként lehet majd távolabbi településekről nagyobb számú dolgozót a földekre juttatni, ha az érvényben lévő kijárási és személyforgalmi korlátozások hosszabb távon is érvényben maradnak.

A „tétlenné vált”, kényszerszabadságon lévő vagy elbocsátott emberek átmeneti mezőgazdasági foglalkoztatása nem csak Magyarországon merül fel, mivel például nemrégiben a francia mezőgazdasági miniszter is arra kérte az állástalanná vált ottani munkavállalókat, hogy idénymunkásként „menjenek ki a földekre”.

A brit kormány pedig akár különgépeket is küldene Kelet-Európába, hogy a mezőgazdaságban tapasztalhatói munkaerőhiányt csökkentse. Egyes hírek szerint hasonló megoldást fontolgat Németország is, ahol csak a tavaszi spárgaszedéshez 80 ezer vendégmunkásra lenne szükség.

A hazai kertészetekben ugyanakkor nem csak a termények betakarítási nehézségei okoznak aggodalmakat, hanem az értékesítési lehetőségek is. Bár az ágazatban is mutatkoznak szállítmányozási gondok, a helyzetet könnyíti, hogy az operatív törzs döntése szerint a gépjárművezetőknek nem kell 14 napos kötelező hatósági házi karanténba vonulniuk, ha nem érzik magukon a koronavírus-fertőzés tüneteit, és több más feltételt is teljesítenek.

A Fruitveb ugyanakkor azt tapasztalja, hogy a különböző településeken eltérően értelmezik a rendelkezéseket. Egyes önkormányzatok helyi rendeletekkel továbbra is kéthetes karanténra kötelezik a külföldről hazatérő sofőröket, de több gépjárművezető attól is tart, hogy esetleg külföldön helyezik őket karantén intézkedések alá.

További probléma, hogy a határforgalom meglehetősen lassú, ezért csökken az importált zöldségek és gyümölcsök mennyisége, de a szállítási korlátozások nehezítik az exportot is. A Fruitveb szerint a nagybani piacon a hazai termékek forgalma a jelenlegi járványveszélyes helyzetben is zavartalan, és az ágazati vállalkozások az importcsökkenéstől függetlenül is el tudják látni elegendő zöldséggel és gyümölccsel a hazai lakosságot.